etnográfia fn 6A (Tud)
1. ’kül. a hagyományos paraszti életformát folytató népek, népcsoportok anyagi és szellemi kultúráját, hagyományait, életmódját stb. leíró tudomány (egyik ága, az ún. tárgyi néprajz)’ ❖ a’ Magyar Historiára és Ethnographiára nézve (1821 Tudományos Gyűjtemény C5533, 78) | az ethnographia terén ismeretes tekintélyek (1882 Vámbéry Ármin 8507009, [451]) | Katona [Lajos] a néprajz alapvető vizsgálódási területeiként a természet- és kultúrföldrajzot, az etnográfiát, etnológiát és folklórt jelölte meg (1974 Zsigmond Gábor CD30) | jelenleg az etnográfia legáltalánosabban használt értelemben magában foglalja a néprajztudomány egészét, a tradicionális jellegű, anyagi, szociális és szellemi műveltség teljes vizsgálatát, függetlenül a kutatott területtől (1977 NéprajziLex. CD47) | A magyar etnográfia első és azonnal példamutatóan nagyszabású teljesítménye Herman Ottó halászati monográfiája volt (1999 Magyar néprajz CD47) | Magyarországon – mint egyébként a kontinentális Európában is – meglehetősen elzárt, módszereiben a többi tudományterülettől elzárkózó és persze fölöttébb konzervatív diszciplína volt szinte napjainkig a tárgyi néprajz, az etnográfia. Ennek a tudománynak egészen más hagyományai alakultak ki az angolszász világban (2000 Új Könyvek CD29).
1a. (ritk) ’e tudomány művelésében érvényesülő nézet, felfogás, ill. e tudomány körébe tartozó írásmű’ ❖ [bármely] tudós doktor ethnographiája elénk birná rajzolni (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Schőnerer–Wolf-féle etnográfia (1904 Pálffy Ferenc CD04) | Az ökológiai megközelítés egy másik forrása a weberi megértő szociológia, valamint a holisztikus etnográfia (1989 Szitó Imre 2035005, 215).
2. (rendsz. birtokszóként) ’〈E tudomány vizsgálati körébe tartozó, annak módszereivel leírható dolog jelölésére.〉’
2a. ’〈vmely népre, népcsoportra v. helyre, területre vonatkoztatva:〉 az arra jellemző közösségi kapcsolatokat, (népi) kultúrát, életmódot, népművészetet meghatározó elemek, sajátosságok összessége, ill. ennek (tudományos) leírása’ ❖ [a népdalgyűjtés által] a’ Nagy Német nemzet külömb és külömb ágainak, fajzatinak, Ethnographiája szembetűnőképpen, kifejtődhetik (1819 Tudományos Gyűjtemény C5512, 112) | [egyes dél-afrikai területek] lakosainak ethnographiája tökéletesen ismeretlen (1857 Magyar László 8286001, 25) | Az utolsó Árpád idejében már teljesen kialakult Erdély etnográfiájának a képe (1929 Kós Károly¹ 9358005, 26) | [Gárdonyi és Tömörkény novelláiban] nagy szerepet kap ekkor [ti. 1890-es években] is a folklór és az etnográfia, de ennek motívumai csak színezik (s némileg még mindig romantizálják) írásaikat (1965 Diószegi András CD53) | [Csaplovics János] munkáiban arra törekedett, hogy Mo. különféle etnikumait leírja és ezzel az ország szisztematikus-statisztikus etnográfiáját hozza létre (1977 NéprajziLex. CD47).
2b. ’vmely dolog, jelenség, rendszer történeti alakulását, működését meghatározó kulturális elemek, társadalmi, közösségi viszonyok, sajátosságok összessége’ ❖ A csók ethnographiája (1898 Magyar írók élete CD27) | Kövesligethy nyilvánvalóan tudott Bátky érdeklődéséről, mert akkor aligha kérdezte volna [a vizsgán] a csillagnevek etnográfiájáról (1978 Gunda Béla CD30) | a beszéd etnográfiájának fogalmát éppen az a Dell Hymes hangoztatja, aki […] a kommunikatív kompetenciák jelentőségét is felismerte (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13) | A szőlő- és borkultúra történeti etnográfiája (1999 Dominkovits Péter CD52) | A könyv első fele „az iskolai élet etnográfiája”, az empírikus adatokat és a kutatás legfontosabb megállapításait tartalmazza (2000 Új Könyvek CD29).
J: néprajz.
Sz: etnográfiai, etnografikus.
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.