etnográfia fn 6A (Tud)

1. ’kül. a hagyományos paraszti életformát folytató népek, népcsoportok anyagi és szellemi kultúráját, hagyományait, életmódját stb. leíró tudomány (egyik ága, az ún. tárgyi néprajz)’ ❖ a’ Magyar Historiára és Ethnographiára nézve (1821 Tudományos Gyűjtemény C5533, 78) | az ethnographia terén ismeretes tekintélyek (1882 Vámbéry Ármin 8507009, [451]) | Katona [Lajos] a néprajz alapvető vizsgálódási területeiként a természet- és kultúrföldrajzot, az etnográfiát, etnológiát és folklórt jelölte meg (1974 Zsigmond Gábor CD30) | jelenleg az etnográfia legáltalánosabban használt értelemben magában foglalja a néprajztudomány egészét, a tradicionális jellegű, anyagi, szociális és szellemi műveltség teljes vizsgálatát, függetlenül a kutatott területtől (1977 NéprajziLex. CD47) | A magyar etnográfia első és azonnal példamutatóan nagyszabású teljesítménye Herman Ottó halászati monográfiája volt (1999 Magyar néprajz CD47) | Magyarországon – mint egyébként a kontinentális Európában is – meglehetősen elzárt, módszereiben a többi tudományterülettől elzárkózó és persze fölöttébb konzervatív diszciplína volt szinte napjainkig a tárgyi néprajz, az etnográfia. Ennek a tudománynak egészen más hagyományai alakultak ki az angolszász világban (2000 Új Könyvek CD29).

1a. (ritk) ’e tudomány művelésében érvényesülő nézet, felfogás, ill. e tudomány körébe tartozó írásmű’ ❖ [bármely] tudós doktor ethnographiája elénk birná rajzolni (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Schőnerer–Wolf-féle etnográfia (1904 Pálffy Ferenc CD04) | Az ökológiai megközelítés egy másik forrása a weberi megértő szociológia, valamint a holisztikus etnográfia (1989 Szitó Imre 2035005, 215).

2. (rendsz. birtokszóként) ’〈E tudomány vizsgálati körébe tartozó, annak módszereivel leírható dolog jelölésére.〉’

2a. ’〈vmely népre, népcsoportra v. helyre, területre vonatkoztatva:〉 az arra jellemző közösségi kapcsolatokat, (népi) kultúrát, életmódot, népművészetet meghatározó elemek, sajátosságok összessége, ill. ennek (tudományos) leírása’ ❖ [a népdalgyűjtés által] a’ Nagy Német nemzet külömb és külömb ágainak, fajzatinak, Ethnographiája szembetűnőképpen, kifejtődhetik (1819 Tudományos Gyűjtemény C5512, 112) | [egyes dél-afrikai területek] lakosainak ethnographiája tökéletesen ismeretlen (1857 Magyar László 8286001, 25) | Az utolsó Árpád idejében már teljesen kialakult Erdély etnográfiájának a képe (1929 Kós Károly¹ 9358005, 26) | [Gárdonyi és Tömörkény novelláiban] nagy szerepet kap ekkor [ti. 1890-es években] is a folklór és az etnográfia, de ennek motívumai csak színezik (s némileg még mindig romantizálják) írásaikat (1965 Diószegi András CD53) | [Csaplovics János] munkáiban arra törekedett, hogy Mo. különféle etnikumait leírja és ezzel az ország szisztematikus-statisztikus etnográfiáját hozza létre (1977 NéprajziLex. CD47).

2b. ’vmely dolog, jelenség, rendszer történeti alakulását, működését meghatározó kulturális elemek, társadalmi, közösségi viszonyok, sajátosságok összessége’ ❖ A csók ethnographiája (1898 Magyar írók élete CD27) | Kövesligethy nyilvánvalóan tudott Bátky érdeklődéséről, mert akkor aligha kérdezte volna [a vizsgán] a csillagnevek etnográfiájáról (1978 Gunda Béla CD30) | a beszéd etnográfiájának fogalmát éppen az a Dell Hymes hangoztatja, aki […] a kommunikatív kompetenciák jelentőségét is felismerte (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13) | A szőlő- és borkultúra történeti etnográfiája (1999 Dominkovits Péter CD52) | A könyv első fele „az iskolai élet etnográfiája”, az empírikus adatokat és a kutatás legfontosabb megállapításait tartalmazza (2000 Új Könyvek CD29).

J: néprajz.

Sz: etnográfiai, etnografikus.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

etnográfia főnév 6A (Tud)
1.
kül. a hagyományos paraszti életformát folytató népek, népcsoportok anyagi és szellemi kultúráját, hagyományait, életmódját stb. leíró tudomány (egyik ága, az ún. tárgyi néprajz)
a’ Magyar Historiára és Ethnographiára nézve
(1821 Tudományos Gyűjtemény)
az ethnographia terén ismeretes tekintélyek
(1882 Vámbéry Ármin)
Katona [Lajos] a néprajz alapvető vizsgálódási területeiként a természet- és kultúrföldrajzot, az etnográfiát, etnológiát és folklórt jelölte meg
(1974 Zsigmond Gábor)
jelenleg az etnográfia legáltalánosabban használt értelemben magában foglalja a néprajztudomány egészét, a tradicionális jellegű, anyagi, szociális és szellemi műveltség teljes vizsgálatát, függetlenül a kutatott területtől
(1977 NéprajziLex.)
A magyar etnográfia első és azonnal példamutatóan nagyszabású teljesítménye Herman Ottó halászati monográfiája volt
(1999 Magyar néprajz)
Magyarországon – mint egyébként a kontinentális Európában is – meglehetősen elzárt, módszereiben a többi tudományterülettől elzárkózó és persze fölöttébb konzervatív diszciplína volt szinte napjainkig a tárgyi néprajz, az etnográfia. Ennek a tudománynak egészen más hagyományai alakultak ki az angolszász világban
(2000 Új Könyvek)
1a. (ritk)
e tudomány művelésében érvényesülő nézet, felfogás, ill. e tudomány körébe tartozó írásmű
[bármely] tudós doktor ethnographiája elénk birná rajzolni
(1860 Vasárnapi Újság)
Schőnerer–Wolf-féle etnográfia
(1904 Pálffy Ferenc)
Az ökológiai megközelítés egy másik forrása a weberi megértő szociológia, valamint a holisztikus etnográfia
(1989 Szitó Imre)
2. (rendsz. birtokszóként)
〈E tudomány vizsgálati körébe tartozó, annak módszereivel leírható dolog jelölésére.〉
2a.
〈vmely népre, népcsoportra v. helyre, területre vonatkoztatva:〉 az arra jellemző közösségi kapcsolatokat, (népi) kultúrát, életmódot, népművészetet meghatározó elemek, sajátosságok összessége, ill. ennek (tudományos) leírása
[a népdalgyűjtés által] a’ Nagy Német nemzet külömb és külömb ágainak, fajzatinak, Ethnographiája szembetűnőképpen, kifejtődhetik
(1819 Tudományos Gyűjtemény)
[egyes dél-afrikai területek] lakosainak ethnographiája tökéletesen ismeretlen
(1857 Magyar László)
Az utolsó Árpád idejében már teljesen kialakult Erdély etnográfiájának a képe
(1929 Kós Károly¹)
[Gárdonyi és Tömörkény novelláiban] nagy szerepet kap ekkor [ti. 1890-es években] is a folklór és az etnográfia, de ennek motívumai csak színezik (s némileg még mindig romantizálják) írásaikat
(1965 Diószegi András)
[Csaplovics János] munkáiban arra törekedett, hogy Mo.Magyarország különféle etnikumait leírja és ezzel az ország szisztematikus-statisztikus etnográfiáját hozza létre
(1977 NéprajziLex.)
2b.
vmely dolog, jelenség, rendszer történeti alakulását, működését meghatározó kulturális elemek, társadalmi, közösségi viszonyok, sajátosságok összessége
A csók ethnographiája
(1898 Magyar írók élete)
Kövesligethy nyilvánvalóan tudott Bátky érdeklődéséről, mert akkor aligha kérdezte volna [a vizsgán] a csillagnevek etnográfiájáról
(1978 Gunda Béla)
a beszéd etnográfiájának fogalmát éppen az a Dell Hymes hangoztatja, aki […] a kommunikatív kompetenciák jelentőségét is felismerte
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
A szőlő- és borkultúra történeti etnográfiája
(1999 Dominkovits Péter)
A könyv első fele „az iskolai élet etnográfiája”, az empírikus adatokat és a kutatás legfontosabb megállapításait tartalmazza
(2000 Új Könyvek)
Sz: etnográfiai, etnografikus
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások