eucharisztia fn 6A (Vall)

1. ’〈a keresztény egyházakban:〉 Jézus Krisztusnak az utolsó vacsorán a kenyérről és a borról mondott szavait, ezzel kapcs. cselekedeteit és keresztáldozatát felidéző, megjelenítő liturgikus cselekmény és az abban való részesedés (mint szentség), ill. az ekkor elhangzó hálaadó imádság (szövege) v. 〈katolikusoknál:〉 az ennek ünnepélyes keretet adó szentmise’ ❖ minő zavar következnék abbol, ha hogy a 16 éves koráig reversalis mellet papista vallásban nevelt ifiút, a reversalisok megszüntetésével evangelicus vallásba kivánná az atya áttériteni, s a praedicator oda jőnne néki magyarázgatni hogy mit az Eucharistia szentségéről s egyebekről tanúlt, az mind hiba, tévelgés (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Eucharistia, hálaima, melyet a régi egyházban az urvacsorai jegyek megszentelése előtt mondottak (1910 Csizmadia Lajos CD1211) | Mészáros János prelátus azt fejtegette, hogy minden papi ténykedés között az eucharisztiának kell az első helyen állni (1925 Pesti Hírlap okt. 14. C5673, 5) | [az őskeresztényeknél] a püspök feladata az istentiszteleteken az eucharisztia bemutatása (1972 Gyürki László 2057020, 297) | Fontos alkatrésze volt az istentiszteletnek az úrvacsorai közösség (eucharisztia) és a szeretetlakoma (agapé) (1995 BibliaiLex. CD1207) | Főképp Nyugat-Európában és Amerikában ismeretesek azok a spontán – az interkommuniót [= a különböző felekezetű hívek részesülését a szentáldozásban v. úrvacsorában] is gyakorló összejövetelek, ahol papok és laikusok „túlteszik” magukat egyházaik hivatalos állásfoglalásain és közös eucharisztiában vesznek részt (1996 Magyar reformátusok CD1210) | Nagyszombaton a húsvéti vigília négy részből áll: meghirdetik a feltámadást, igeliturgiát és keresztségi liturgiát mondanak, illetve az Eucharisztia liturgiája (2002 Magyar Hírlap CD09).

2. ’a tabernákulumban elhelyezett v. az áldozás során kiosztott, Jézus testévé és vérévé átlényegült ostya v. kenyér és bor; oltáriszentség’ ❖ Az eucharistia azért mit sem vesztene méltóságából, ha faedényekben tartatnék is (1848 Március Tizenötödike C3027, 237) | áldozó = 1. aki áldozatot mutat be; 2. aki magához veszi az Eucharisztiát (1998 Romániai Magyar Szó jan. 10. C6173, 6) | [a reformátusok szerint] az eukarisztiában Jézus nincs valóságosan jelen (2000 Horváth Pál² CD17).

Vö. SzT.; IdSz.

eucharisztia ❖ főnév ◦ 6A ◦ (Vall)
permalink
1.
〈a keresztény egyházakban:〉 Jézus Krisztusnak az utolsó vacsorán a kenyérről és a borról mondott szavait, ezzel kapcs. cselekedeteit és keresztáldozatát felidéző, megjelenítő liturgikus cselekmény és az abban való részesedés (mint szentség), ill. az ekkor elhangzó hálaadó imádság (szövege) v. 〈katolikusoknál:〉 az ennek ünnepélyes keretet adó szentmise
minő zavar következnék abbol, ha hogy a 16 éves koráig reversalis mellet papista vallásban nevelt ifiút, a reversalisok megszüntetésével evangelicus vallásba kivánná az atya áttériteni, s a praedicator oda jőnne néki magyarázgatni hogy mit az Eucharistia szentségéről s egyebekről tanúlt, az mind hiba, tévelgés
(1833 Kossuth Lajos összes munkái)
Eucharistia, hálaima, melyet a régi egyházban az urvacsorai jegyek megszentelése előtt mondottak
(1910 Csizmadia Lajos)
Mészáros János prelátus azt fejtegette, hogy minden papi ténykedés között az eucharisztiának kell az első helyen állni
(1925 Pesti Hírlap okt. 14.)
[az őskeresztényeknél] a püspök feladata az istentiszteleteken az eucharisztia bemutatása
(1972 Gyürki László)
Fontos alkatrésze volt az istentiszteletnek az úrvacsorai közösség (eucharisztia) és a szeretetlakoma (agapé)
(1995 BibliaiLex.)
Főképp Nyugat-Európában és Amerikában ismeretesek azok a spontán – az interkommuniót [= a különböző felekezetű hívek részesülését a szentáldozásban v. úrvacsorában] is gyakorló összejövetelek, ahol papok és laikusok „túlteszik” magukat egyházaik hivatalos állásfoglalásain és közös eucharisztiában vesznek részt
(1996 Magyar reformátusok)
Nagyszombaton a húsvéti vigília négy részből áll: meghirdetik a feltámadást, igeliturgiát és keresztségi liturgiát mondanak, illetve az Eucharisztia liturgiája
(2002 Magyar Hírlap)
2.
a tabernákulumban elhelyezett v. az áldozás során kiosztott, Jézus testévé és vérévé átlényegült ostya v. kenyér és bor; oltáriszentség
Az eucharistia azért mit sem vesztene méltóságából, ha faedényekben tartatnék is
(1848 Március Tizenötödike)
áldozó = 1. aki áldozatot mutat be; 2. aki magához veszi az Eucharisztiát
(1998 Romániai Magyar Szó jan. 10.)
[a reformátusok szerint] az eukarisztiában Jézus nincs valóságosan jelen
(2000 Horváth Pál²)
Vö. SzT.; IdSz.

Beállítások