évgyűrű fn 1C

1. (Növ) ’a mérsékelt égövi fásszárú növények törzsében koncentrikusan elhelyezkedő, a szállítószövet évente kétszeri osztódásának és az évente megismétlődő, a növények számára kedvezőtlen időszakhoz való alkalmazkodás következtében kialakuló világosabb és sötétebb gyűrűből álló, a növekedést mutató sáv’ ❖ Korukat [ti. a cédrusokét] teljes pontossággal ugyan meghatározni nem lehet, az év-gyürük láthatók nem lévén (1856 Vasárnapi Újság CD56) | A fatest külső, világosabb színű és még vízet szállító évgyűrűit szíjácsnak, belső, sötétebb színű és vízet többé már nem szállító évgyűrűit pedig gesztnek nevezik (1949 Anyag- és áruismeret C5268, 252) | a favágók az évgyűrűk vonalaiból mondják el egy fa életét (1951 Örkény István 9500001, 167) | Rendellenes körülmények között egy évben két évgyűrű is keletkezhet (1998 MagyarNagyLex. C5820, 607).

2. ’〈állati (test)részben, cseppkőben stb. kormeghatározásra is:〉 a környezetétől elütő, az évenkénti növekedést mutató, rendsz. gyűrű alakú képződmény’ ❖ [a szarvasmarha korának meghatározásakor] az egy szarvon megolvasható évgyűrűk számához még annyi esztendőt számítanak, ahány év kell a marhának, hogy kifejlődjék (1894 PallasLex. CD02) | Úgy a pikkelyeken, mint az egyensúlyozó kövecskéken évgyűrűk láthatók, amelyekből az állat [ti. az angolna] életkora minden nagyobb nehézség nélkül leolvasható (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [számítógépes programokkal modellezni lehet] egyes kagyló- és csigahéjak formáját, s mintázatait, évgyűrűit (1995 Természet Világa CD50) | A relatív kormeghatározásban viszont a cseppköveknek az a sajátossága segít, hogy a fákhoz hasonlóan évgyűrűkre tagolhatók (1999 Természet Világa CD50).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

évgyűrű főnév 1C
1. (Növ)
a mérsékelt égövi fásszárú növények törzsében koncentrikusan elhelyezkedő, a szállítószövet évente kétszeri osztódásának és az évente megismétlődő, a növények számára kedvezőtlen időszakhoz való alkalmazkodás következtében kialakuló világosabb és sötétebb gyűrűből álló, a növekedést mutató sáv
Korukat [ti. a cédrusokét] teljes pontossággal ugyan meghatározni nem lehet, az év-gyürük láthatók nem lévén
(1856 Vasárnapi Újság)
A fatest külső, világosabb színű és még vízet szállító évgyűrűit szíjácsnak, belső, sötétebb színű és vízet többé már nem szállító évgyűrűit pedig gesztnek nevezik
(1949 Anyag- és áruismeret)
a favágók az évgyűrűk vonalaiból mondják el egy fa életét
(1951 Örkény István)
Rendellenes körülmények között egy évben két évgyűrű is keletkezhet
(1998 MagyarNagyLex.)
2.
〈állati (test)részben, cseppkőben stb. kormeghatározásra is:〉 a környezetétől elütő, az évenkénti növekedést mutató, rendsz. gyűrű alakú képződmény
[a szarvasmarha korának meghatározásakor] az egy szarvon megolvasható évgyűrűk számához még annyi esztendőt számítanak, ahány év kell a marhának, hogy kifejlődjék
(1894 PallasLex.)
Úgy a pikkelyeken, mint az egyensúlyozó kövecskéken évgyűrűk láthatók, amelyekből az állat [ti. az angolna] életkora minden nagyobb nehézség nélkül leolvasható
(1933 Az állatok világa ford.)
[számítógépes programokkal modellezni lehet] egyes kagyló- és csigahéjak formáját, s mintázatait, évgyűrűit
(1995 Természet Világa)
A relatív kormeghatározásban viszont a cseppköveknek az a sajátossága segít, hogy a fákhoz hasonlóan évgyűrűkre tagolhatók
(1999 Természet Világa)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások