evolucionizmus fn 4A (Tud)

’az evolúciónak, a fejlődésnek, a fokozatos kibontakozásnak az élővilág minden területén érvényesülő elvét megfogalmazó elmélet, ill. ez mint eszmei irányzat’ ❖ Minthogy a mostani világállapotban az evolució uralkodik, Spencer rendszerét evolucionizmusnak nevezi és e gondolatát vezérfonalul használja az összes jelenségek sajátosságainak magyarázatára, a Föld képzésének, az élő szervezet alakulásának, a társadalomnak, nyelveknek, tudományoknak, művészeteknek magyarázatára (1897 PallasLex. CD02) | világossá válik az evolucionizmusnak az az igazsága, hogy a készenlét mindenféle élőlény legdöntőbb erkölcsi kvalitása, ami vallásos, erkölcsi és kulturális téren azt a képességet jelenti, mely folyton változó új helyzetekben képes azonnal és biztosan visszanyúlni alapvető, mély tapasztalatokhoz és képes ezeknek a szellemében [cselekedni] (1943 Bibó István 9056001, 470) | Az 1850-es évektől a korszak tudományos áramlatai (pozitivizmus, evolucionizmus, darwinizmus stb.), továbbá a politikai gondolkodás [...] hatására tudományos formát öltött a néprajz, és megkezdődött egyes szakterületeinek elhatárolódása (1977 NéprajziLex. CD47) | A 19. sz. második felében az evolucionizmus az antropológia, ill. az etnológia uralkodó eszméjévé vált (1998 MagyarNagyLex. C5820, 610) | Az evolucionizmus kiindulópontja a biológia volt, amelynek az elméleti alapjait átvették a humán tudományok, így a filozófia és a nyelvtudomány is (2001 Bańczerowski Janusz C7191, 8).

Vö. ÉKsz.; IdSz.

evolucionizmus főnév 4A (Tud)
az evolúciónak, a fejlődésnek, a fokozatos kibontakozásnak az élővilág minden területén érvényesülő elvét megfogalmazó elmélet, ill. ez mint eszmei irányzat
Minthogy a mostani világállapotban az evolució uralkodik, Spencer rendszerét evolucionizmusnak nevezi és e gondolatát vezérfonalul használja az összes jelenségek sajátosságainak magyarázatára, a Föld képzésének, az élő szervezet alakulásának, a társadalomnak, nyelveknek, tudományoknak, művészeteknek magyarázatára
(1897 PallasLex.)
világossá válik az evolucionizmusnak az az igazsága, hogy a készenlét mindenféle élőlény legdöntőbb erkölcsi kvalitása, ami vallásos, erkölcsi és kulturális téren azt a képességet jelenti, mely folyton változó új helyzetekben képes azonnal és biztosan visszanyúlni alapvető, mély tapasztalatokhoz és képes ezeknek a szellemében [cselekedni]
(1943 Bibó István)
Az 1850-es évektől a korszak tudományos áramlatai (pozitivizmus, evolucionizmus, darwinizmus stb.s a többi), továbbá a politikai gondolkodás [...] hatására tudományos formát öltött a néprajz, és megkezdődött egyes szakterületeinek elhatárolódása
(1977 NéprajziLex.)
A 19. sz.század második felében az evolucionizmus az antropológia, ill.illetve az etnológia uralkodó eszméjévé vált
(1998 MagyarNagyLex.)
Az evolucionizmus kiindulópontja a biológia volt, amelynek az elméleti alapjait átvették a humán tudományok, így a filozófia és a nyelvtudomány is
(2001 Bańczerowski Janusz)
Vö. ÉKsz.; IdSz.

Beállítások