excentrikus mn és fn 

I. mn 15A

1. (vál) ’gondolkodásában, nézeteiben, viselkedésében, megjelenésében stb. az átlagostól, a megszokottól feltűnően különböző, a konvenciókat látványosan elutasító, különc(ködő) 〈személy〉’ ❖ Első Szólló Szemere Albert volt, eggykori tanúló társam, excentricus, gondolatlanúl merész, ’s tudákos (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 290) | [a Mennyei liliom című novella] Elizről szól, az egzaltált és excentrikus pesti úrilányról, aki a kokottot játsza és azzal dicsekszik, hogy két törvénytelen gyereke van kosztban vidéken (1917 Havas Gyula CD10) | [Paula] ekszcentrikus lány volt, aki mindenben a szokatlant, az eredetit, a rendkívülit kereste és kedvelte (1925 Pesti Hírlap nov. 12. C5673, 1) | [a filozófiai levelek] feladója a 19. század excentrikus személyiségekben bővelkedő első felének talán legexcentrikusabb alakja, Pjotr Csaadajev, a birtokai jövedelmét lassanként felélő kiszolgált vezérkari tiszt (1999 Szvák Gyula CD58) | Howard Hughes az élete vége felé excentrikus, megtébolyodott emberré vált, óriási körmöket növesztett, bezárkózott egy hotelszobába és üres zsebkendősdobozokban járt cipő helyett (2005 Népszava febr. 23. C7468, 13).

1a. (vál) ’ilyen személyre jellemző(, sajátos, szertelen, kissé bizarr) 〈gondolkodásmód, viselkedés, megjelenés stb.〉’ ❖ Az öreg Fehér föl is lépett fiának ez excentrikus ötlete ellen politikai tekintélyének és apai hatalmának egész súlyával (1858 Jókai Mór CD18) | excentrikus nézetei (1897 PallasLex. CD02) | Szigligetiékhez látogatók is jártak, színészek, színésznők, tarka-barka alakok, többnyire fonák emberek, excentrikusan öltözve (1905–1906 Mikszáth Kálmán CD04) | [Herman Ottót a kortársai] különcnek látták. Az is volt, nemcsak a tudományokban nyugtalanul sokfelé ágazó érdeklődésével, hanem excentrikus megjelenésével, különös szokásaival is (1971 Kósa László CD30) | Áhítattal hallgattam e fennkölt pletykákat Tuwim, Lechon és Sonimski őrültségeiről, excentrikus magatartásukról, provokációikról (1992 Pálfalvi Lajos ford.–Gombrowicz 2016027, 404).

2. (vál) ’nem szokványos, különleges, es. meghökkentő 〈dolog, érzés stb.〉’ ❖ [az öregúr nem] helyeselte, hogy Kálmán ilyen excentrikus pályát választott, s magas összeköttetéseit oly egyszerre félbeszakította (1872 Jókai Mór CD18) | [A villa] szépen volt berendezve. Úri módra. Meglakhatott volna benne bárki is. Hozzá, a tüneményeshez, nem illett. Az excentrikus vágyak mást kívántak. Nem mindennapit. Különcöt (1902 Pesti Hírlap jún. 6. C5650, 8) | Előkelő hölgy excentrikus szerelmére vágyik fiatal vidéki ügyvéd (1907 Pesti Hírlap máj. 25. C5655, 36) | Ezzel az akkorddal véget is ért ez a történet [ti. Ady Endre szépirodalmi díjának odaítélése 1909-ben], amely attól excentrikus, hogy győz benne az igazság (1995 Magyar Hírlap CD09).

2a. (vál) ’(tartalmában, stílusában) rendhagyó, különös, 〈(mű)alkotás, művészet〉, ill. ilyen 〈művészi ábrázolásmód〉’ ❖ toldalékképen ragasztván eggy levelet a’ munkához, melly talán interesszantabb [= érdekesebb] mint maga az egész excentricus munka (1812 Kazinczy Ferenc C2563, 12) | Tegnap Dumas szellemes, de excentrikus műve: a „Márványhölgyek” kerültek (!) színre (1879 Mikszáth Kálmán CD04) | A Konzervált illúziók-ban egy garzon-ügyvéd szerepel, aki álnéven excentrikus könyvet ír arról, hogy a házasság kötelékében való együttélés megöli a szerelmet (1915 Ábrányi Emil CD10) | „Tavasz az üvegházban” című nyugtalan és excentrikusan szép [vers] (1938 Budapesti Hírlap szept. 11. C4726, 11) | Palocsay Zsigmondot talán a későn érkezettség tudata is sarkallta, hogy mindenkiétől különböző, egészen egyéni, sokaktól excentrikusnak mondott költői nyelvet alakítson ki (1982 Kántor Lajos–Láng Gusztáv CD53).

2b. (kissé rég, ritk) ’különleges(en komikus), groteszk 〈mutatvány, tánc〉, ill. azt előadó 〈artista, táncos stb.〉’ ❖ [amikor az énekesnő] excentrikus táncban étvágygerjesztő lábacskáit mutogatta, az oroszlánok nagyon is kezdték vicsorítani a fogukat (1892 Pesti Hírlap nov. 1. C5640, 18) | Wood és Bates excentrikus zenészek. Budapesten először (1901 Budapesti Hírlap szept. 4. C0056, 15) | [a] francia akrobaták négyen vannak s remek táncaikkal és excentrikus mutatványaikkal keltenek feltűnést (1906 Pesti Hírlap jún. 17. C5654, 12) | The Great Wetland amerikai excentrikus zsonglőr (1911 Budapesti Hírlap nov. 1. C4699, 24) | Jimmi excentrikus és komikus solótáncos (1929 Budapesti Hírlap dec. 31. C4717, 6).

3. (Mat is) ’szimmetriatengelyen v. forgástengelyen kívül eső középponttal rendelkező, ún. körhagyó 〈síkidom v. test〉’ ❖ A bronzkarikába három excentrikus korong van esztergályozva (1893 PallasLex. CD02) | [Kopernikusz] még azt hitte, hogy a bolygók pályái a Nap körül excentrikus körök, ma tudjuk, hogy ellipszisek (1912 RévaiNagyLex. C5700, 654) | mint a szerelő mondja, nem is itt, elől, a bütyök, meg a horog – s elneveti magát – hanem hátul az excentrikus tárcsa csinálja a stiklit (1947 Kovács Endre 2055021, 105) | [egyes atommagok] förtelmesen torzultak, ellipszoiddá nyúltak, vagy excentrikus púpokká, hepehupákká deformálódtak (2000 Természet Világa CD50).

3a. ’a középponton kívüli 〈elhelyez(ked)és〉’ ❖ Friss állapotban testök [ti. az idegsejteké] viztiszta, a körzetén koncentrikusan finom rostocskás, benne excentrikusan fekszik a hólyagidomu nagy kerek mag a magocskával (1895 PallasLex. CD02) | [Az ún. tornai patakcsiga] házfedője vékony, magva erősen excentrikusan a szájadék bal alsó zuga közelében helyezkedik el (1943 Soós Lajos CD25) | Az excentrikus befogás legfőbb előnye, hogy kis átmérőjű szerszámmal nagy átmérőjű üveget marhatunk (1950 Becske Ödön C4942, 168) | A mély hangú bhaja membránja kétféle bőrből készült: a belső juhbőr, a külső gyűrű bivalybőr. A szemet excentrikusan helyezik fel, ugyanis az excentrikus terhelés mélyebb hangot eredményez, mint a középpontba helyezett (2000 Természet Világa CD50).

3b. (Csill) ’a kör alakú pályától (vmennyire) eltérő 〈pálya〉, ill. ilyen, zárt pályán keringő 〈égitest〉’ ❖ [a kisbolygók pályái] igen excentrikusak (1893 PallasLex. CD02) | az a kérdés, hogy a holdrakéta elvész-e a világűrben, új bolygóvá válik-e vagy excentrikus pályára térve, visszakanyarodik a Föld felé (1958 Népszabadság nov. 12. C1499, 5) | A legtöbb olyan elmélet, amely a bolygók kialakulásával foglalkozik, azt sugallja, hogy ezeknek a pályáknak csaknem teljesen kör alakúaknak kellene lenniük. E pályák – ezzel szemben – igenis erősen excentrikusaknak tűnnek fel a valóságban (1998 Természet Világa CD50).

4. (Kat) ’〈olyan katonai hadmozdulat, kül. visszavonulás módjának megnevezéseként, amelynek során az ellenség erejének megosztása és figyelmének elterelése céljából a vonuló sereg v. csapat nem együtt, hanem különböző irányokba szétszóródva halad〉’ ❖ Az állás, melyben e percben valék, excentrikus visszavonulásra kényszerített; e visszavonulás neme nagy előnyünkre vált, és nemcsak a hadosztályomnak, de a szétszórt jobbszárnyunknak megmentésére is szolgált (1849 Máriássy János CD16) | [Beaulieu] teljesen excentrikus támadási irányt választ és […] az osztrák sereggel Genua felé húzódik le, hogy aztán a tengerpart mentén nyugati irányban tovább haladva, arcban, és csak fokozatosan oldalban is támadja meg ellenfelét (1941 Bánlaky József CD16) | A főváros feladását és a sereg „eloszlatását” (azaz excentrikus visszavonulását) […] csak úgy engedélyezi [Kossuth Lajos], ha a feladás nem történik csata nélkül (1997 Hermann Róbert CD58).

5. ’vmilyen (gazdasági, kulturális) szempontból központi helyhez viszonyítva a térben távol(abb)i, es. félreeső 〈hely, terület〉, ill. tájnak, településnek a centrumtól távol eső 〈helyzete, elhelyezkedése stb.〉’ ❖ [Mátyás király] Magyarországnak úgyszólván teljesen védtelen állapotban való hagyása mellett, egészen excentrikusan fekvő környékre viszi hadseregét (1937 Bánlaky József CD16) | Leggazdagabb, fejlődésében már városokat is virágoztató tájunk [ti. az Alföld] tehát excentrikus helyzetű [a 17. században] (1942 Mendöl Tibor CD43) | [Barbara Frischmuth] tanulmányait mint finnugrista Graz és Bécs mellett excentrikus helyeken végezte: a törökországi Erzerumban – és nálunk, Debrecenben (1995 Magyar Hírlap CD09) | a „megyeközpont excentrikus elhelyezkedését figyelembe véve (a hagyományokat sem mellőzve)” az ismert tervektől eltérően valósuljon meg az intézményhálózat átalakítása Nógrád megyében (1995 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 4A

1. (vál) ’gondolkodásában, nézeteiben, viselkedésében, megjelenésében stb. az átlagostól, megszokottól feltűnően különböző, a konvenciókat látványosan elutasító, különc(ködő) személy’ ❖ a törzsvendégek annyira divatba hozták az „aufschreiben”-t [= az adósság felírását], hogy ha néha nagy ritkán akad aztán a sok között egy lázító excentrikus, aki elkiáltja magát, hogy „zahlen” [= fizetni], az egész „Balassa” Mezei bácsival együtt, valódi megbotránkozással tekint a „szentségtörőre” (1873 Mikszáth Kálmán 8312043, 28) | a tizenkilencedik magyar század a különcök, bogarasok, excentrikusok százada (1925 Krúdy Gyula CD54) | Gary Oldman, Hollywood ügyeletes excentrikusa rasta-frizurával, kihagyhatatlan (1996 Magyar Hírlap CD09) | az excentrikusok általában jobb szellemi állapotnak örvendenek, mint azok, akiket „normálisnak” tekintünk, boldogabbak mindenki másnál (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. ’különleges(en komikus), groteszk mutatványokat előadó táncos, artista’ ❖ Fellépnek: Schermann és Morisey leghíresebb amerikai excentrikusok (1891 Pesti Hírlap dec. 4. C5639, 13) | [a Beketov-cirkusz esti előadásán] lesz légnyujtó mutatvány, elefánt, zebra, zebu stb. Számos akrobata, kalapdobáló ekszcentrikus és az ugynevezett matecsics-tánc (1906 Budapesti Hírlap ápr. 28. C4694, 11) | [a bohóc] a cirkuszművészetben – az akrobaták, az állatszelídítők és az excentrikusok mellett – az artisták négy válfajának egyike (1995 MagyarNagyLex. C5817, 217).

Sz: excentrikusság.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.