extravagancia fn 6A
1. (vál) ’különc(ködő), meghökkentő(en feltűnő) és szokatlan, a szabályokat, szokásokat áthágó megnyilvánulás, vélemény, megjelenés stb., ill. annak ilyen tulajdonsága v. jellege’ ❖ Voltam a tébolydák megfigyelő osztályában; volt alkalmam az emberi lélek extravaganciáit szemlélni (1890 Jókai Mór CD18) | öltözködésben való extravagancia (1893 Pesti Hírlap máj. 25. C5641, 14) | Az I. Zenei Héten többször találkozhattunk eredetieskedő extravaganciával, kirívó csúnyaságokkal, néha még kontársággal is (1956 Kovács János 2051068, 63) | Politikai szereplésének, felfogásának, fordulatainak extravaganciája eltakarta benne [ti. Asbóth Jánosban] – még az írók előtt is – a rendkívül következetes irodalomkritikust (1965 Németh G. Béla CD53) | [Muhammad Ali] sorozatban aratja győzelmeit, mégis inkább extravaganciájával, szélsőséges megnyilvánulásaival, handabandázásaival kelt feltűnést (1989 Tények könyve CD37) | Semmi extravagancia, viszont tökéletes profizmus mindenben, ahogy megjelenik, ahogy a hangjával bánik, ahogy az újságírók kérdéseire válaszol (1996 Magyar Hírlap CD09).
2. (vál) ’a megszokottól eltérő, és ezzel feltűnést keltő mű(alkotás), ábrázolásmód, stílus(eszköz), ill. termék’ ❖ [Dvořák Husziták című drámai nyitánya] csupa lárma, tombolás, extravaganczia és semmi vezérmotivum, semmi melódia (1893 Nemzet jan. 26. C0392, [3]) | [Arnold Bennett] Buried Alive (1908) című könyve nem más, mint ügyes extravagancia (1931 Nyugat ford. CD10) | a formának ez a hangsúlyozott extravaganciája az, ami „elfogadhatóvá” teszi a szemlélet tévedéseit, s ez az, ami tompítja ugyanakkor a kritika élét, hitelét (1963 Tóth Dezső 2027013, 57) | [a táblakép] formanyelve világos és egyértelmű s mégis, mindez nem zárja ki a legmerészebb újításokat, a műfaj gazdagságát és mozgékonyságát, reagálóképességét, ha kell extravaganciáját (1983 Kornidesz Mihály CD52) | Mára lassan, de biztosan, a francia Citroën minden modelljénél szakít a cégre korábban olyannyira jellemző extravaganciával (1997 Magyar Hírlap CD09) | A modellek a legújabb divattrendbe illeszkednek, de mivel a hordhatóság és a csipetnyi extravagancia jegyében születtek, így kiemelik tervezőjüket az öncélú dizájnerek sorából (2002 Magyar Hírlap CD09).
3. (gyakr. tbsz-ban is) (rég) ’furcsaság, hóbort, ritk. túlkapás’ ❖ A’ Fő Ispán szörnyű tűzbe jött ’s zúgott, mormogott a’ nép. Én felfüleltem mi lesz ebből az extravagantiából (1809 Kazinczy Ferenc C2559, 297) | köszönet a pécs-mohácsi társaság érdemes elnökének, hogy a tanácskozást ezen bámulatos extravagantiákból a tárgy érdemére bölcsen visszavezeté (1846 Hetilap CD61) | azt tehetik, amit jónak látnak, mert grófok. Szegény embernek ily extravaganciák nem jutnának eszébe (1870 Jókai Mór CD18) | Horvát Istvánnak őstörténelmi extravagantiáit épen úgy magával hozta nemzeti újjászületésünk forrongó kora, mint a hogy példáúl magával hozta a nagy Kazinczy Ferencz azon neologiai extravagantiáit, melyekkel a „kilencz kötet” el van árasztva! (1879 Horvát Árpád CD57) | [a szerző] több helyen kiemeli a szerbek követeléseinek extravagantiáit, melyek minden állami közigazgatást torzképpé törpítettek volna (1880 Pesty Frigyes CD57) | A törvény nem ismer kivételeket, de nem is ismerhet. A jogállam nem tűrhet extravaganciákat (1898 Mikszáth Kálmán CD04).
Vö. ÉKsz.; IdSz.