ezüst fn és mn 3C1 

I. fn

1. (Ásv v. Kém) ’szürkésfehér színű, fényes felületű, jól nyújtható nemesfém (Ag)’ ❖ [a bogáncskóró levelei] ſok fejér fóltokkal rakvák, mellyek a’ nap fényen mint az ezüſt úgy fénylenek (1775 Csapó József 7062001, 38) | Némelyek a nemes fémeket, az aranyat, az ezüstöt és a platinát egy csoportba veszik és őket együtt aranycsoportnak nevezik (1893 PallasLex. CD02) | az arany s ezüst finomságának mérésére alkalmas savak (1964 Passuth László 9518001, 135) | [Indonéziában] fontos ásványkincs a bauxit […], a nikkelérc, az arany és az ezüst (2008 Bernek Ágnes–Szabó Pál⁴ 3154003, 599).

1a. (jelzőként is) (Közg) ’ez a fém mint a vert pénz egyik alapanyaga, ill. mint általános csereeszköz és az áru értékmérője’ ❖ A’ Calculusnak [= számításnak] praetextualtt [= rejtett] hibája kétség kívül az ezüstnek a’ bancohoz való köze (1803 Németh László¹ C2556, 111) | Hallomás szerint a cs. k. austriai kormány az ezüst-pénzláb helyett az arany-pénzlábat fogná behozni (1854 Budapesti Hírlap C7812, 3301) | A század harmincas éveiben az afrikai aranyforrások váratlanul elapadtak s ez […] eltolódást eredményezett az arany és ezüst értékviszonyában (1939 Komjáthy Miklós CD43) | A gazdaságtörténetben állandóan változott a pénzek értékének aránya. Hol az ezüst, hol az arany volt az értékesebb, sőt kimutatható egyfajta ciklus is ezekben az ingadozásokban (1995 Figyelő CD2601).

2. ’〈kül. az ötvösiparban:〉 alapanyagként haszn., legnagyobb részben ezt a fémet tartalmazó ötvözet’ ❖ Egybe vadnak hordva az arany aſztalok, Ezüſtel zomántzolt nagy terhü pohárok (1774 Dugonics András C1484, 152) | Gudrun megölte tulajdon két fiát, s koponyáikat aranyba, ezüstbe foglalva, ívóedényt csináltatott belőlük (1863 Arany János C6505, 445) | az emberek Isten látható kiábrázolásait kivánják s így fából, kőből, aranyból, ezüstből s más mulandó és romlandó anyagokból alkotnak isteneket (1909 Református tanítások CD1211) | A főúri pisztolyok és karabélyok ágyazatát csonttal, gyöngyházzal, sőt ezüsttel és arannyal is gyakran ékesítették (2010 Kovács S. Tibor 3187002, 216).

2a. ’(részben) ebből a fémből készült tárgy, dísz(ítmény), ill. ilyen tárgyak, kül. evőeszközök összessége, készlete’ ❖ A halhatatlanság tokaji itala Csorgott az ezüstön, mellyet sok száj nyala (1772 Bessenyei György¹ CD01) | Sokan ſzerentséſeknek alittyák magokat lenni, […] ha palotájok az aranytol, és ezüſtol [!] fénlenek (1790 A folyó és versbéli beszéd példái 7066001, 14) | a pohárszék aljában negyvennyolcz személyre való ezüst hever (1857 Jókai Mór C2255, 49) | A ballerínán aranyak, ezüstök (1912 Kosztolányi Dezső C5104, 136) | A „családi ezüstök” persze nemcsak használati tárgyak voltak, hanem a gazdagságot is egyértelműen kifejező reprezentációs kellékek (2002 Lakáskultúra CD39).

2b. (kissé rég) ’ilyen anyaggal gazdagon díszített v. hímzett ruha, viselet’ ❖ jön négy lovas öveg-hintón, ezüstben aranyban (1834 Kovács Pál² 8251008, 165) | [Buttler] oly kísérettel jelent meg az örök városban, mint egy király, ezüstbe, aranyba öltözött huszárainak láttára népcsődületek támadtak az utcákon (1900 Mikszáth Kálmán CD04) | [Izsákfia Makó] tetőtől-talpig ezüstben volt. Apró pikkelyekből készült testhezálló nadrágban, ugyanolyan ujjas felsőrészben (1935 Budapesti Hírlap jún. 12. C4723, 15).

2c. (biz) ’〈(sport)versenyen elért (második) helyezés jutalmaként, ritk. kitüntetésként:〉 ezüstérem’ ❖ Stollmár Károly malmői győzelméért egy igen csinos ezüstöt kapott a versenyt rendező egyesülettől, mert sikerült neki az amerikai Ellert legyőzni (1912 Pesti Hírlap júl. 28. C5660, 20) | [a hadnagynak] két ezüstje volt és három sebesülési érme (1955 Határ Győző ford.–Pratolini 9227039, 101) | [Az amatőr fényképészek soproni kiállításán] a jutalom nem marad el: ezüstöt kap Erreth, Heinrich, Roth, Röttig és Weisz, bronzot Károlyi, Rácz és Paukovits (1980 Hárs József CD52) | [a budapesti úszó-Európa-bajnokságon] nyertünk hat aranyat, három ezüstöt és négy bronzot (2010 Népszabadság aug. 17. C7858, 16).

3. ’(részben) ebből a fémből vert, meghatározott pénznemű és egységű pénzérme’ ❖ A’ Kolkuſiak minden ezüſtöt, a’ melly a’ kül-földiektöl a’ kereskedés által hozzájok vetödik, a’ Templomokra, Kelyhekre, ’s Kereſztekre fordittyák. […] Othon tsak tserélve veſznek és árúlnak mindent, pénz nélkül (1783 Molnár János 7445003, 183) | Reporter-barátom most a másik mellényzsebéből egy két márkás ezüstöt hozott napfényre (1891 Fővárosi Lapok C0160, [1969]) | [A rulettező hölgy] keztyűs két újját egy ötfrankos ezüstön csúsztatta (1913 Babits Mihály 9014130, 160) | [a szegényember] kap három pengőt. Szinte muzsikálnak az ezüstök a markában (1975 Népszava ápr. 19. C7440, 7).

3a. ’〈olyan pénznem egységének a megnevezéseként, amelynek fizetőeszköze ilyen pénzérme, ill. ilyen pénzegységben kifejezett érték〉’ ❖ [a denevér] a’ Kréditorok [= hitelezők] miatt, kiktl kltsön kérte az Ezöftöt, nem mér nappal járni, tsak eſtve kereſi a’ maga eledelét (1776 Esopus meséi ford. C1642, 99) | A főherceg tudni akará Thornwaldsentől, hogy Ferenczytől mit várhatni, s háromszázötven forintot rendele neki esztendőnként ezüstben (1828 Kazinczy Ferenc 7163031, 551) | – Két ezüst az ára, uram! (1975 Mózsi Ferenc C6892, 1406) | Júdás harminc ezüstért (sékel, sziklus), egy rabszolga áráért eladja mesterét (1996 Katolikus Biblia jegyzetei CD1202).

3b. (jelzőként) ’vhány ezüstpénznek megfelelő 〈érték〉, ill. vhány ilyen egységnyi értékű 〈dolog〉’ ❖ A’ Lovas Seregnek Vezére […] 3 arany, és 24 ezüſt jutalam pénzt oſztott-ki (1789 Magyar Kurír C0315, 1001) | 5000 ezüst értékü forint (1844 Pesti Hírlap C5230, 846) | 50 ezüst bírságot tartozik fizetni (1959 Népszabadság okt. 27. C4811, 6).

4. ’ilyen fémből készült v. azzal bevont fonal, szál, ezüstfonal, ill. ezüstszál’ ❖ finom arannyal, ezüſtel Sztt ruha (1777 Baróti Szabó Dávid 7021014, 14) | [Timéa] gyönyörűen tudott hímezni selyemmel, ezüsttel és arannyal (1872 Jókai Mór CD18) | ezüsttel kivarrt dolmány, fölötte párducbőr kacagány (1992 Vissi Zsuzsanna CD17).

5. (birtokszóként is) ’(vminek az) ezüstszín(e)’ ❖ a kedvetlen vénség ezüsttel festi bágyadt fejünket (1782 Ányos Pál CD01) | a kárpitok ezüstje összefoly a merész zuhatagok átlátszó zöldjével (1884 Jókai Mór CD18) | Szebb kedvem városa, te legendás tündéri leányzó az ezüstben csillogó Duna mentén (1945 Berda József 9046009, 33) | Hálószoba ezüstben és feketében (2002 Lakáskultúra CD39).

5a. (irod is) ’ilyen színű dolog, kül. festék, felület’ ❖ [a pillangó] ſzéllyel-terpeſzti tarka ſzárnyát. Bárſony ſzín pettyek vagynak tiſzta ezüstjénn ’s arany prémje zölddé változik-el ſzárnyának ſzéleinn (1785 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner 7163042, 259) | És ha nyugoton leszáll a’ nap […], távolról felgyúl a’ Schneeberg ’s hajlásaiban ’s tetején a’ hó ezüstje villog a’ bucsúzó sugaraktól (1845 Életképek C0102, 178) | némely nőnek illik a festék, Ducinak nem illett, mintha viccből mázolta volna össze magát, ezüsttel, kékkel, zölddel (1973 Jókai Anna C6890, 236) | [az Oscar-gálán] főleg ezüstben és púderrózsaszínben tündököltek a kontyba fésült művésznők Jennifer Lopeztől Kate Winsletig (2010 Népszava márc. 9. C7473, 8).

II. mn

1. (összetételek előtagjaként is) ’ebből a szürkésfehér színű nemesfémből v. ennek vmely ötvözetéből készült, es. ezzel bevont 〈tárgy〉’ ❖ [a herceg] egy közel függö világló ezüſt gyertya tartóhoz fel-állván, fel-ſzakaſztotta a’ Levelet (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 129) | [a] boltozatról a’ nagy ezüstmécses csüngött le, ötös lobogványával (1838 Jósika Miklós 8212011, 134) | A vasgyáros reszkető kezekkel tette neje vállai köré a gyémántokkal ékitett ezüst nyakéket (1891 Zempléni P. Gyula ford.–Ohnet 8536003, 266) | [Janika] ott ül a kristálypoharak, ezüst evőeszközök között, mely bizonyos jólétet fémjelez (1955 Palotai Boris 9511001, 101) | Bagi a gravírozott fedelű ezüst zsebóráján végig ellenőrizte az időt (2009 Csaplár Vilmos 3073002, 64).

1a. (Tört) ’〈heraldikában eredetileg:〉 ezüstből való v. ezüstözött, ill. 〈később:〉 ezüst- v. fehér színű 〈mező, figura stb.〉’ ❖ [Csehország] Tzimere egy ketts farkú ezüst oroſzlány vörös mezn (1793 Sándor István 7287040, 419) | [Az Abrahám család] czímere ezüst paizson aranynyal szegélyezett vörös dolmányba, fekete csizmába öltözött ősz szakállas férfiú (1857 Nagy Iván CD31) | Címer: ezüst mezőben zöld földön jobbról álló gólya csőrében kigyót tart, vele szemben balról szamár ágaskodik (1932 Kempelen Béla CD23) | A vörös alapon négy ezüst (fehér) sáv az Árpád-ház jelvényeként nemzeti történelmünk legősibb századait, nemzeti lényegünket jelképezi (1990 Keresztes József CD17).

2. ’e nemesfém színéhez hasonló, fémesen csillogó (szürkés)fehér v. világosszürke 〈szín〉, ill. ilyen színű 〈dolog〉’ ❖ [A fűzfa mondja:] Ezüst levelimen hímes lepke rengett, Hajló ágaimon víg madárdal zengett (1852 Arany János CD01) | [a vadkan] dühében agyarával a bükkfa ezüst kérgét hasogatja (1887 Riedl Frigyes C3631, 155) | Az ezüstre festett fakandelláberek helyett igazi fémből valókat kell rendelni (1918 Pesti Hírlap jan. 4. C5666, 3) | [a jelvény] ezüst alapszínű, kör alakú, középen piros, fehér, zöld színű mezővel (1999 Lakáskultúra CD39) | 220 ezer fontot érő, ezüst Ferrari 550 Maranello (1999 Nemzeti Sport aug. 31. C8068, 5).

2a. (irod is) ’ezüstszínben játszó 〈csillogás, ragyogás〉, ill. így fénylő, ragyogó 〈dolog〉’ ❖ tsendes éjjel fénylik az ezüſt Hóld (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 704) | a hold hint völgyekre, hegyekre ezüstfényt (1815 Kis János¹ C2652, 35) | [a Szent Mihály tér] szívében egy gót templom állott, ezüst hóval takartan (1934 Gelléri Andor Endre CD10) | Úgy mondják, jókedvében teremtette az Isten a Felső-Tisza vidékét, hogy az illatos csöndben elgyönyörködjön folyói ezüst ragyogásában (1997 Magyar Nemzet márc. 11. C6354, 7).

2b. ’(csillogó, fénylő) ősz(es) 〈haj(szál), es. arcszőrzet〉, ill. ilyen hajjal borított 〈fej〉’ ❖ igen drágán fizeted-meg F. Sultán! a’ te Irénedet; egy nagy-lelkü öreget adtál érte a’ tengernek; egy böltſesſéggel tellyes ezüst-haju föt az ö iszapos fenekére vetettél (1816 Bolyai Farkas C1145, 28) | János gróf fekete haja közé ezüst szálak kezdtek már vegyülni (1900 Mikszáth Kálmán CD04) | Az öreg főrend ezüst fejével gyakran megjelent az első számu páholyban (1913 Krúdy Gyula CD54) | Talmud-tudós sántikál át a téren: ezüst szakálla méltóságteljesen egyesül a […] teret megvilágító tündöklő fényfolyammal (1989 Kőbányai János 2039001, 6).

2c. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll v. Növ) ’olyan 〈állat v. növény〉, amelynek szőre, tolla, ill. levele, szára stb. ezüstszínű’ ❖ az ezüst nyirek lombjai (1864 Vasárnapi Újság C7378, 163) | az ezüst liliom (Washingtonianum) (1908 Pesti Hírlap aug. 30. C5656, 38) | Az ezüst bárdhal világpolgár. A Földközi-tengeren kívül az Atlanti- és az Indiai-óceánban él (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a métert is meghaladó átmérőjű öreg ezüst hárs (1999 Természet Világa CD50).

3. (tulajdonnév részeként is) ’〈vmely kitüntetésnek, elismerésnek stb.〉 rendsz. ezüstéremmel járó, második legmagasabb 〈fokozata〉, ill. ilyen fokozatú 〈kitüntetés, elismerés stb.〉’ ❖ A gyapjubundák közől különös kitüntetésben a következők részesültek: […] Ezüst oklevélre: Gróf Andrássy György (1857 Budapesti Hírlap júl. 5. C7815, [2]) | A köztársaság elnöke […] a katonai ellenállási mozgalomban résztvett hősi halottak részére a Magyar Szabadság érdemrend ezüst fokozatát adományozta (1946 Népszava aug. 28. C4836, 2) | Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (1997 Magyar Hírlap CD09) | a San Sepolcró-i csipkebiennále arany és ezüst díja (1999 Ki kicsoda 2000 C6318, 1078).

4. (irod) ’kellemesen csengő, tiszta, magas 〈(emberi) hang〉’ ❖ Hallottam én szép szavának Ezüst hangját zengeni (1798 Kisfaludy Sándor 8243001, 80) | [nőm] kedves csevegése, ezüst nevetése még fülemben cseng (1884 Szentpály Janka C3965, 97) | énekes madaraknak árnyas pihenőt adni és ezüst énekükre figyelni (1933 Pesti Hírlap jún. 20. C5681, 9) | egy magas fenyőről vékony ezüsthang hallatszik, mintha egy hegedű ébredezne az ágak között. Pinty? (1967 Népszabadság márc. 5. C4817, 8).

Ö: bróm~, kína~, kis~, nagy~, szín~, termés-, új~.

UB: -bánya.

Fr: eleven, kínai.

ÖU: ál~, mű~, ó~, rúd~, tömb~.

ÖE: ~bányászat, ~csat, ~csengés, ~dénár, ~diploma, ~dollár, ~erdő, ~érték, ~fedezet, ~fejű, ~fogantyú, ~fűz, ~garas, ~gyűrű, ~harang, ~hímzés, ~holmi, ~kapocs, ~keret, ~készület, ~koporsó, ~korsó, ~kupa, ~mű, ~pálca, ~pengő, ~pityke, ~portéka, ~rubel, ~sarkantyú, ~tallér, ~tartalék, ~termelés.

Sz: ezüstlik.

Vö. CzF. ~, ezüstfény; ÉrtSz. ~, ezüsthajú; SzólKm.; TESz.; ÉKsz. ~, ezüsthajú; SzT.; ÚMTsz.