fa¹ fn és mn 

I. fn

1. (Növ is) ’〈a megnevezett növény tipikus megjelenési formájának kiemeléseként is:〉 egy, es. több törzsből a talajfelszín fölött néhány méterrel szerteágazó, ritk. üstökös levélkoronájú, kifejlett formájában rendsz. 3 méternél magasabb, hosszú élettartamú fás szárú növény’ ❖ az Orleáni erdökben a’ ſürübb, és levelesb fák között (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 233) | Parantsolá néki az Ur mondván: a’ Paraditsomnak minden fájárol egyél; de a’ jó, és gonoſz tudásnak fájárol, ne egyél: mert valamelly napon éjendel arról, halállal halſz-meg (1782 Molnár János 7232030, 6) | A’ pálmákat minden más fátul megkülönbözteti az ő nyulánk, vékony ágotlan szárok melly koszorúzva van kellemetes, nagy, nem sok, tollagos levelü lombval (1834 Garasos Tár 8625001, 67) | A merre én járok Még a fák is sirnak, Gyenge ágaikrul, A levelek hullnak (1857 Vasárnapi Újság CD56) | a virágrügyeiket kipattantott fákon a tavasz verőfénye ömlött el (1889 Iványi Ödön 8201001, 36) | Százados fák árnyában buzog az egykor híres savanyúvíz-forrás (1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Hová repül az ifjúság? Feleljetek, bús lombu fák, Üllői-úti fák (1906 Kosztolányi Dezső CD01) | a közönséges boróka (J. communis L.), 1–10 m. magas bokor v. kis termetű fa (1911 RévaiNagyLex. C5699, 563) | [a favágók] ledöntötték a kijelölt fákat, meg is hántották, le is hengergették a lejtőn a hatalmas fenyőszálakat (1931 Sárközi György 9587011, 216) | A tölgyfa a kelta népeknél szent fa, az istenség szimbóluma volt (1995 Jubileumi kommentár CD1206) | az arborétum fejlesztésére több száz örökzöld és lombhullató fát, valamint több ezer cserjét ültettek (2000 Briber József–Pájer Imre CD36) | összeroppannak a fák a tömérdek termés alatt (2007 Tolnai Ottó 3320002, 108) • fa alatt esküdtek (rég) ’〈annak kif-ére, hogy vkik házasságkötés nélkül együtt élnek〉’ ❖ A vadházasokról mondják: „Fa alatt esküdtek.” (1895 Mikszáth Kálmán C3154, 287) | [O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című könyvében] se szeri, se száma a házasság-szerelem témakörű szólásoknak. Ime, néhány […]: Disznóvályúnál esküdött: nem kötött házasságot az élettársával. Ugyanezt jelenti: Fa alatt esküdtek (1967 Esti Hírlap márc. 3. C4756, [2]) • fából szakadt (melléknévi értékben) (rég, gúny is) ’tanulatlan, buta 〈személy〉’ ❖ akkor időben a nyomatott könyvek csekély száma miatt, még több fából szakadt ember, több Fajankó létezett, mint jelenleg (1844 Pesti Divatlap C5835, 164) • fán lakó (Növ is) a) (mn-i értékben) ’ilyen növényen élő, talajban nem gyökerező életmódot folytató, epifita 〈növény〉’ ❖ [az ún. földi orchideákkal szemben] csodálatosabbak a légi v. fán lakó orchideák (orchideae atmososphaericae) (1896 PallasLex. CD02) | Gyakori jelenség a fán lakó Ficus-fajoknál, hogy kapaszkodó gyökereikkel a gazdanövény törzsét hálós köpeny módjára körülövezik (1913 RévaiNagyLex. C5703, 484) | [a légszennyezés mértékét] könnyen megállapíthatjuk az epifiton (fán lakó) zuzmófajok jelenléte, tömegessége vagy hiánya alapján (1995 Természet Világa CD50) | [a télikertben felállított kiszáradt, kéregtelenített fa] az epifita (fán lakó) növényektől roskadozva esőerdő hangulatát kelti (1999 Lakáskultúra CD39) b) (fn-i értékben) (ritk, Növ is) ’epifita növény’ ❖ Dél-Amerikában főleg ananászfélék (Bromelia) és kontyvirág-félék (Arum), Afrikában pedig a kosborfélék (Orchidaceae) és a páfrányok közül kerülnek ki a fán lakók (1956 Élet és Tudomány C4907, [931]) • fáról szakadt (gúny is) a) (mn-i értékben) (kissé rég) ’jöttment, sehonnai, ill. szegény, nincstelen 〈személy〉’ ❖ Fėlkerekėdėtt a [táncoló Csitri Panna] szoknyája, A szerelėm hajtya, hajtya. Fárú’ szakatt rongyos baka, Vetnéd a nyakadba (1877 Koszorúk az Alföld vadvirágaiból C2479, 221) | jobbára pénztelen kistisztviselők, fáról szakadt nyugdíjasok jártak ide [ti. Mátraszentannára] üdülni (1967 Örkény István 9500034, 169) b) (fn-i értékben) (rég) ’ilyen személy’ ❖ ennek se apja se anyja, semmi nemzetsége nincs, mint egy fáról szakadt, csak úgy él a világon (1855 Magyar népmesegyűjtemény 8148001, 24) | – Ugyan ki ismerhetné meg édes Elek sógor? – mondá az ezredesné – olyan mint egy fáról szakadt (1867 Gyulai Pál C1992, 195) • fától szakadt (mn-i értékben) (rég, gúny is) a) ’bizonytalan származású, ill. jöttment, sehonnai 〈személy〉’ ❖ fától ſakadtt: Marpeſia caute genitus (1795 k. Toldalék a Páriz-Pápai-szótárhoz C4082, f2) | Fától szakadtt ember: ex quercubus prognatus (1833 Magyar–diák szókönyv C5404, 134) | A’ homályos eredetüeket régenten fáktúl és kövektűl származtatták, mint többnyire a’ nymphákat […]. Magyarul is mondjuk: fátul szakadt (1837 Tudományos Gyűjtemény C7288, 60) b) ’érzéketlen, ill. durva, kegyetlen 〈személy〉’ ❖ Kemèny kőſzikla van ſzív helyett mellyében: ſzívét atzél kemènyíttëtte: fától-ſzakadtt: kővé váltt ſzíve (1803 Baróti Szabó Dávid C0813, 268) | Fától szakadt ember, ein unempfindlicher od. grausamer Mensch (1807 Magyar–német és német–magyar lexikon C5799, 409. hasáb) | Kegyetlenek. Sárkány téjen hízott. Fátúl szakadt. Vad tigrisek között neveltetett (1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások C1477, 36) c) ’gyenge értelmi képességű, buta 〈személy〉’ ❖ Azon eggyet jelent nevek: Taníthatatlan. Buta. […] Tompa eſz. Értelmetlen. Fától ſzakadt. Fogyatkozott ſzegény eſzü. Fa-jankó (1790 Virágszótár 7248007, 230) | Fa jankó, fától szakadtt. Stupidus (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 81).

1a. (jelzőként) ’olyan 〈alak〉 v. akkora 〈méret〉, mint amilyen alakú v. amekkora méretű egy ilyen növény’ ❖ mondják továbbá, hogy a’ [krakán nevű tengeri szörny] hátának az a’ réſze, melly akkor [ti. amikor a tenger mélyéről feljön] kiér a’ vízből, hasonló vólna egy ſzigethez, melly fűvekkel, és sárral, halakkal, és fa magosságnyi karokkal, és tapogatóſzarvakkal, mellyek mint valamelly árbotzfák, úgy állanak az ég felé, vólna beboritva (1799 Fábián József ford.–Raff 7101020, 640) | [a banánt termő növény] termete fa nagyságú, levelei nagy labodások (1826 Tudományos Gyűjtemény C5597, 43) | [a dugványból szaporított borostyán] gyakran nem kuszik, hanem merevszáru marad, fa alakuan nő (1893 PallasLex. CD02) | fa-nagyságúra nőtt, groteszken girbe-gurba, humoros öreg galagonya bokor (1921 Schöpflin Aladár 9590001, 3) | [A díszalmák] nagy bokor vagy kis fa méretűek, 3–5 méteresek (2000 Lakáskultúra CD39).

1b. ’kivágott és vminek a jelképeként (vmilyen alkalomból) köztéren, templomban, ill. otthon, udvaron stb. felállított (és feldíszített) ilyen növény, kül. karácsonyfa’ ❖ Ha [a franciák] valamelly Várost meg-veſznek, itt ez az  leg-els foglalatosſágok, hogy a’ közönſéges piartzon fel-állítnak egy fát ’s reá fellylrl egy veres, Jakobinusi Sapkát teſznek, mint egy ſymbolumát a’ ſzabadſágnak ’s függetlenſégnek (1792 Szép dalos dínomdánomok 7480001, 19) | Az asztal, melyen a fa állt, mézeskaláccsal s mindennemű játékszerekkel volt telerakva (1878 Mikszáth Kálmán CD04) | Azok a [gyerekeknek írt Móricz-]versek, amelyeket 1935. karácsonyára a kislányaim fája alá tettünk (1940 Németh László² 9485072, 24) | Egyes legények titokban állították a fát, mások viszont bekopogtak és énekelték: Kelj fel rózsám itt a májfa jó éjszakát, vigyázz rája! (1990 Magyar néprajz CD47) | Ő már évek óta együtt díszíti a fát az anyjával (2009 Rakovszky Zsuzsa 3271003, 51).

1c. ’több méter magasra növő(, idős korában elfásodó) lágy szárú növény’ ❖ A’ Banáne gyümölts fája haſonló a’ kukoritza ſzárhoz, de nagyobb (1783 Molnár János C0292, 560) | a banán fáján rothadt el és mindenki respektálta a lopás tilalmát (1899 Budapesti Hírlap aug. 5. C4746, 8) | [a szellő] hajladoztatta, susogtatta a bambuszligetek kisleány-karcsú fáit (1956 Népszava márc. 14. C4821, 4) | [a csimpánz] leszakít a fáról egy banánfürtöt (1997 Természet Világa CD50).

1d. (birtokszóként) (rég, nyj) ’vmely növény fás része, kül. a szőlő vesszeje’ ❖ Éljen a’ szőlő, fája teremjen, ’S minden időben kongjon a’ kád (1839 Társalkodó C7976, 369) | nincs a vegetáczió évének olyan napja vagy hónapja, melyben a szőlő fája […] visszavágható ne volna (1896 Természettudományi Közlöny C7920, 611) | [A galambom] mást szeret, nem engem, Nem akar szeretni Három rózsa miatt, Akit mástul kaptam. Bárcsak az a rózsa Fáján maradt volna! Azt a rózsafát is Ne ültették volna! (1945 Heltai Jenő ford. 9239043, 98) | A második kötözés idejére már legtöbbször jól főnyőtt a szőlő fája. Miután a kötöző felkötözte, bekötötte a tőkét, […] a karó vége, vagy a kötés felett marokra fogott vesszőket elmetszette (1999 Magyar néprajz CD47).

2. (vál) ’〈Jelképes v. metaforikus használatban.〉’

2a. (birtokszóként) ’〈a birt jelzőben megjelölt, rendsz. összetett, folyamatosan változó, alakuló jelenségre, dologra vonatkoztatva〉’ ❖ A tudományok és müvészetek virágai az állodalom óriási fájának (1848 Vasvári Pál 8515002, 37) | [Erdélyben] tehetetlen fejedelmek s ezeknek kicsinyes trónvillongásai követték egymást, s az osztrák uralom fojtogató szele már fonnyasztani kezdé a szabadság fájának dús lombozatát (1873 Orbán Balázs 8340022, 251) | Lelkének fája előbbi életekben gyökerezett és ezért mozdíthatatlan virágokként termettek rajta tettek és szavak (1918 Balázs Béla 9019002, 12) | S még le merte írni Németh László, hogy a humor idegen, ojtott ág a magyar irodalom fáján! (1998 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’〈a birt jelzőben megjelölt jelenség, dolog előidézőjének, okának jelképeként〉’ ❖ Sokáig Egyesség, Orſzágok’ Dajkája, Hívség, Békeségnek gyümöltsöz Fája, Szeretet, Szíveknek ers Karikája, Lett Nemes Nemzetnek Vezére ’s Bírája (1772 Orczy Lőrinc C0794, 49) | Nékünk bizonyos értelembenn szüntelen elöttünk van a’ jónak és gonosznak tudásának fája, azaz a’ tapasztalás; hogy bennünket eszességre tanítson, mellynek értelme ez: A’ jó szerentsének idejénn élj a’ jóval, a’ gonoszra pedig vígyázz (1808 Diószegi Sámuel 8105005, 25) | ez idő reád nézve életnek, ellenségeidre nézve halálnak fája leend (1834 Szemere Pál C3950, 263) | A mi betegségünk fája ott fogant 48 mulasztásaiban, 67 és a kiegyezést követő éra reakciós szelleme növesztette, az ellenforradalom lombosította, terebélyesítette (1944 Csillag 2005108, 44) | A szelíd nyelv életnek a fája, a romlott pedig összetöri a lelket (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

3. ’Ilyen növényhez hasonló ábra(ként szemléltetett dolog).’

3a. (minőségjelzővel v. birtokszóként) ’vmely személy v. család, ritk. nép eredete, származása, leszármazási rendje v. az egy őstől való leszármazottak sora, ill. az azt szemléltető ábra, (művészi) kép, faragvány stb.’ ❖ Igy, vagy ugy nevezik a familiáját, Ezt hivták attyának; ott keresd a fáját (1799 Bessenyei György¹ 7044016, 319) | azt akarná, hogy az egész Nemzetségi Fáját kiterepéllyék a’ Sír kövön (1810 Dessewffy József C2560, 511) | A’ vėrség fȧjárul, mely a’ munka vėgén áll, még el köll mondanom, hogy ámbár a’ kőmetszéssel növekedett a’ munka ára, de kénytelen valék azt igy és nem másképen adni (1833 Fogarasi János C5307, XXII) | Ugyanazzal a büszkeséggel, melylyel Nagy Sándor a maga családi fáját Akhilleshez vitte fel, fölvitte azt Julius Caesar Aeneáshoz (1874 Fővárosi Lapok C8090, 545) | a Berzeviczy-család fája […] a ma ünnepelt elnök [ti. Berzeviczy Albert] kiváló egyéniségében érte el legszebb virágzását (1923 Budapesti Hírlap jún. 8. C4711, 3) | A középkorban elterjedt ikonográfiai téma Jessze fájának ábrázolása Jézus nemzetségtáblájával, a fa csúcsán Máriával és a kisded Jézussal (1999 Erdélyi Zsuzsanna C6874, 1074) | A molekuláris genetika azonban a legnagyobb horderejű következtetéseket az egyes népek történetének új típusú felvázolásával kínálja, mert segítségével meghatározható egyes népek származási fája, rokonsági viszonya (2001 Magyar Hírlap CD09).

3b. (a származási v. rokonsági jelzővel) ’vmely állat(-) v. növény(faj) eredete, származása v. egy másikkal való rokonsága, ill. az azt szemléltető ábra’ ❖ A mai állattani tudománynak törekvése: Darwin szelleméhez híven azt kimutatni, hogy az összes állatok egy közös törzstől származnak, vagyis az állatországnak monophyletikus származási fáját megállapítani (1875 Természettudományi Közlöny C7899, 441) | elmondá saját lovának leszármazási fáját, mely a cordovai hires ménesből való volt (1876 Fővárosi Lapok C8092, 1056) | a növényország főcsoportjai között az átmenetet egyre jobban megismerve, a rendszert úgy építhetjük ki, hogy valóban a növényzet származási fájának képe gyanánt tünjék fel (1912 Klein Gyula C7936, 526) | A jászsági központba látogató óvodás- és iskoláscsoportok megnézhetik a sasok származási fáját – a tetején trónoló szirti, más néven kőszáli sassal –, és azt is megtanulhatják, hogy a rétisas közelebbi rokonságban áll az egerészölyvvel, mint a parlagi sassal (2016 Szabad Föld febr. 26. C8787, 13).

3c. (Mat) ’fagráf’ ❖ Ha egy x füzér faként elemezhető (N => x), akkor x - o - y is (N => x - o - y), feltéve hogy y = x (1989 Prószéky Gábor 1126004, 55) | a Hi részgráfokat, vagyis a huzalokat célszerű minimálisnak választani. Így Hi leggyakrabban egy fa, melynek elsőfokú pontjai az Ni net termináljai (2004 Jordán Tibor et al. 3167001, 142).

4. ’ilyen növény kivágott (és feldarabolt) törzse, ága v. levágott, letört, elhullott darabja, kül. ága, gallya (mint tűzifa)’ ❖ mindennémü Tábornak, mellyeket vagy ellenkezö, vagy oltalmazóképpen válaſzt magának, vize és fája légyen a’ ſzomſzédságban (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. C1866, 25) | a’ kátsák Valamelly hoſzſzatska fát vévének ſzájokba, a’ két végit fogván (1780 Patay Sámuel ford. C0710, 83) | egy szegény falusi özvegy asszony ki ment az erdőre fát szedegetni, hogy gyermekeinek eledelt főzhessen (1840 Horváth Zsigmond¹ 8190003, 111) | Toplica a tutajozás központja, a fát a Kelemenhavasról úsztatják le ide a Maroson (1897 PallasLex. CD02) | az udvarok tele voltak fahasábokkal s nekünk az éjjeli szállás fejében fát fűrészelnünk, vágnunk és kamrákba cipelnünk kellett (1927 Kassák Lajos 9314009, 43) | Vizes volt a fa, petróleummal is alig lehetett a dobkályhát begyújtani (2001 Bartis Attila 3020001, 34).

5. ’〈ilyen v. más fás szárú növények törzsének és ágainak a kéreg alatti kemény részeként:〉fatest’ ❖ A’ tör’sök, melly az apró növevényeken ſzárnak, indának kórónak neveztetik, nem egyéb, hanem eggy hoſzſzan felnyult gyökér, ’s ugyan azon réſzekböl áll ez is, mellyekböl a’ győkér, tudniillik, fájábol, héjjábol, és ſzékjábol (1803 Fábián József 7101031, 206) | a’ fán eret kell vágni illy móddal: egy hegyes kusztora bele szuratik a’ fahéjjába egész a’ fáig, ’s a’ pilingának a’ fában lévő része a’ hüvelyk körmével megjeleltetik (1835 Némethy József 8333011, 75) | [a fakopáncs] a fakéreg repedéseiben, a kéregben és a fában is élősködő rovarokat pusztítja (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A vénséges, odvas, korhadó törzsű fehér füzek (Salix alba) pudvás fájában fejlődik egy újabb bogárritkaság, a védett remetebogár (Osmoderma eremita) (1997 Természet Világa CD50).

6. ’ilyen v. más fás szárú növény (kéreg nélküli) törzsének, ágának, ritk. gyökerének anyaga mint (ipari) nyersanyag’ ❖ tſinálhatni lágy fábúl-is hajló bototskákat, úgy mint nyir-mogyoró-krs, és fz-fából (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 429) | Az Austriai faluk tsinosak, és kőházakból állók; Stiriában a’ parasztnak háza mind fából van építve (1796 Kisfaludy Sándor 8243053, 223) | Nem a nyers fát dolgozza fel az asztalos, a száraz fát dolgozza fel az asztalos (1864 Szvorényi József 8458003, 52) | [A rózsa] fája szépen erezett és a bútorgyártásban, régebben pedig a pipakészítésben fontos szerepe volt (1943 Főző Géza CD52) | A gyapotból vagy fából nyert cellulóz salétrom- és kénsavas keverékét, a cellulóz-nitrát egyik fajtáját hívjuk pyroxylinnek (2008 Sor Zita et al. 3280001, 27) • (a) fából vaskarika (jelzőként is) ’〈önmagának ellentmondó (és emiatt képtelen, megvalósíthatatlan) dologra, jelenségre, állításra stb. vonatkoztatva〉’ ❖ Igen „gyakorlati” igen „practicabilis” eszme! Arról, ki az adó alatt „mulhatlanul tönkre jutna” föltenni, hogy „független” leend. – Adó-képtelenség és függetlenség. Fából vas karika (1847 Hetilap CD61) | [Az erdélyi írók zöme függetlenségét] eladta azért a fából-vaskarika meggyőződésért, hogy a generációk és osztályok, a stílusok és ideológiák kiegyenlíthetők (1929 Gaál Gábor 9162002, 831) | Furcsának, fából vaskarikának tűnik forradalmár fáraóról beszélni, de [IV. Amenhotep-Ehnaton esetében] sok vonatkozásban mégis így van (1980 Czeizel Endre 9080001, 337) | a demokratikus centralizmus és hasonló fából vaskarikák által (1991 Országgyűlési Napló CD62) | A szociális felelősség és profit orientáltság nem a fából vaskarika? (1994 Magyar Hírlap CD09) • fából van vki, es. vmi (rendsz. tagadó szerkezetben) ’〈annak kif-ére, hogy (szexuális tekintetben) vki, ill. vkinek a lelke érzéketlen (vki v. vmi iránt)〉’ ❖ „[A letartóztatni kívánt] Cassius polgár – kiálta Marceau asszony – csakugyan nőszemély, jegyese fiamnak, […] a’ respulica’ első generaljának.” Polgárné – szóla a’ nemzeti őr – ez valóban elégséges ok, mert a’ haza’ védője szintúgy nincs fából mint mások (1840 Athenaeum C0020, 430) | Azt mondják, hogy Tóth Pista a feleségembe szerelmes. Tetszik neki. No bizony. Hiszen nincsen fából, hogy ne tetszenék neki (1895 Mikszáth Kálmán CD04) | A komoly magyar aranyjánosi méltósággal halad el a felszínességek mellett, mert nem fából van a lelke, mint a németnek (1904 Kosztolányi Dezső CD10) | Én gyöngédségre, megértésre, lelki kapcsolatra vágyom – aztán majd meglátjuk, ki tudja? Elvégre én sem vagyok fából (1966 Karinthy Ferenc 9308004, 324) | Hiába no, fiatalok vagyunk! Az ember nincs fából... magam sem vagyok fából, ugye... (Ariusra néz, hangsúlyozza.) A tudós sincs fából...! (1979 Munkácsi Miklós C6896, 1896) | Azt mindenki tudta Ubulról, hogy fából van. Lökhették, rúghatták, Ubul véletlenül sem mondta azt, hogy „Hú! az anyját” (1984 Népszabadság ápr. 21. C7834, 17).

7. (birtokszóként is) ’ilyen anyagból való eszköz, ebből készült tárgy, szerkezet, ill. vmely tárgynak, szerkezetnek ilyen anyagból való része(inek összessége)’ ❖ az hid fái pedig, melyek rosszak volnának ki hányattassanak és jó fák rakattassanak (1772 Bessenyei György¹ 7393001, 317) | nekiment a feleségének pálcával, fával, sőt puskával is (1775 Rettegi György 7282003, 358) | Korán elhunyt barátom, Van-é jel síri fádon, Mutatni, hol pihensz? (1855 Arany János 8014073, 247) | A bőgős, hogy több lelket öntsön az egészbe, a vonó fájával üti hangszere hurjait (1861 Rosty Pál 8397003, 22) | A bárka olyan forró volt, hogy fájának megpörkölt szaga érzett (1921 Szabó Dezső 9623002, 93) | csak a saját szobája előtt hajtotta meg a nyakát, hogy be ne üsse fejét az ajtó fájába (1955 Palotai Boris 9511001, 107) | [a vajköpülő] egy karcsú, magas, dongás faedény, amelyben függőlegesen mozgatott, átlyuggatott korongban vagy kereszt alakú fában végződő verő van (1997 Magyar néprajz CD47).

7a. (/vál) ’〈fagerendákból ácsolt kivégzőeszközként:〉 akasztófa v. kereszt’ ❖ Hogy a hollók vájják ki szemeket a fán száradt gazembereknek (1789 Dugonics András C1483, 60) | Fára jut a pór, ha lop (1880 e. Csepreghy Ferenc C1285, 181) | fára feszített istenbe’ remélnek (1881 Arany János CD01) | [Széll Kálmán politikája] olyan, mint egy sztambuli bazár. A fényes lomok közül megveheted egy szálát a próféta szakállának, kaphatsz a názáreti fájából is egy forgácsot, régi talmud írást is. Mindent kaphatsz és minden hamis (1901 Ady Endre CD0801) | Amikor véghez vitték mindazt, ami meg van írva róla, levették a fáról, és sírba tették (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

7b. (Sp, biz) ’〈tekejátékban:〉 a tekegolyóval feldöntendő fabábok egyike, ill. az annak feldöntésével szerzett pontszám’ ❖ Az Előre Tekéző Egylet 160 fával verte a Pestszenterzsébeti Petőfi csapatát (1938 Nemzeti Sport máj. 17. C7077, 6) | egy dobással mind a kilenc fát ledönti (1963 Népsport nov. 26. C8034, 6) | A Szegedi Egységes női csapata szerezte meg 2592 fával az 1994. évi teke Világkupát Celjében. Egyénileg a legjobban Török Mariann gurított, aki 451 fát ért el (1994 Magyar Hírlap CD09).

7c. (tbsz-ban) (kissé biz) ’〈vmely zenekarban, gyakr. a rezesekkel szemben: a fafúvós hangszerek(et megszólaltató zenészek) összessége megnevezéseként〉’ ❖ a fák és rezek erős ingadozás mellett sorra követték el a hamisnál hamisabb vétségeket (1887 Budapesti Hírlap dec. 14. C4734, 3) | a fák és rezek gyönyörű pianissimói! (1950 Magyar Nemzet febr. 1. C4790, 4) | fafúvós hangszerek, fafúvósok, röv. fák (1982 BrockhausRiemannLex. C6270, 544).

8. (Isk, biz) ’elégtelen osztályzat; karó’ ❖ beírnak egy nagy fát matekből (1968 Népszava szept. 22. C4832, 14) | Dolgozat lesz. Reméljek? Ha elrontom, s fát kapok, nézhetem az átlagot! (1985 Népszabadság nov. 30. C7835, [19]).

II. mn

’〈más anyagból, kül. kőből, fémből v. műanyagból levővel szemben is:〉(jellemzően) ilyen növény anyagából készült, abból való 〈tárgy, építmény, bútor stb.〉’ ❖ kő vagy fa képmüvek (1806 Verseghy Ferenc CD01) | az oldalfalak a töltés egész magasságára felnyúlnak és közvetlenül rajtuk fekszik a nyílást áthidaló fa- v. vas tartószerkezet (1893 PallasLex. CD02) | kibérelték magától a főbérlőtől a budai hídfő melletti fa-színházat (1896 Bayer József CD44) | Egy kis fa-csigalépcsőn, amely váratlanul kezdődött az egyik ajtó mögött, fölszaladt az emeletre (1939 Hunyady Sándor 9266002, 21) | gazdag kerámia és egyéb (fém, fa) leletanyag került felszínre (1985 Gömöri János CD52) | fa, fém vagy műanyag raklappal (1997 Lakáskultúra CD39) | A márvány (műmárvány) tiszta hűvösségét fa bútordarabok ellensúlyozzák [a fürdőszobában] (2002 Lakáskultúra CD39) | A fa vágódeszkát […] átteszem a munkaasztalra (2005 Kucsman Árpád 3148009, 1417).

Ö: ablak~, abroncs~, ágas~, ág~, ágy~, ajtó~, akác~, akasztó~, akoló~, alak~, állás~, alma~, aloé~, apró~, arany~, árboc~, ászok~, babér~, balsa~, bálvány~, balzsam~, bánya~, barack~, barkóca~, bél~, bér~, bitó~, boc~, bodza~, boglár~, bokréta~, borona~, borostyán~, bors~, borsó~, bútor~, bükk~, cédrus~, ciprus~, citrom~, család~, csántér~, csapó~, császár~, csemete~, csere~, cseresznye~, cser~, csipke~, csoda~, datolya~, dinnye~, dió~, dísz-, donga~, dorong~, ében~, ecet~, éger~, elegy~, élet~, eper~, épület~, eukaliptusz~, fej~, fél~, fenyő~, fő~, főte~, fű-~, füge~, fűz~, gálna~, gally~, gantár~, gesztenye~, gömb~, gubacs~, gumi~, gyertyán~, gyümölcs~, hagyás~, hajító~, hám~, hárs~, hasáb~, haszon~, hólyag~, isten~, istenfáját, járom~, jávor~, jegenye~, júdás~, juhar~, kámfor~, kandalló~, kánya~, kapta~, kapu~, karácsony~, kar~, kaucsuk~, kék~, kemény~, kereszt~, kína~, kisa~, konyha~, kopja~, kor~, koszorú~, kőris~, körte~, kutya~, kutyafáját, lárma~, látó~, lemez~, lepény~, liliom~, lomb~, máj~, majomkenyér~, május~, mandula~, mangó~, mángorló~, meggy~, méreg~, mese~, mintázó~, mogyoró~, mosó~, mű~, narancseper~, narancs~, nóta~, nyár~, nyír~, nyújtó~, olaj~, olló~, orgona~, öl~, őr~, ős~, páfrány~, paliszander~, pálma~, para~, párna~, piszka~, platán~, puha~, puszpáng~, rakás~, rén~, rovás~, rózsa~, rönk~, rúd~, sám~, sárkány~, sas~, sátor~, sefűse~, semfűsem~, simító~, sodró~, som~, sor~, sóska~, sörgye~, stoppoló~, süveg~, szál~, szantál~, szappan~, száraz~, származás~, szaru~, szeder~, szegély~, szégyen~, szelemen~, szelídgesztenye~, szemöldök~, szentjánoskenyér~, szerecsendió~, szer~, szerszám~, szil~, szilva~, szivar~, szolga~, talp~, támasz~, tám~, tík~, tilalom~, tisza~, topolya~, topoly~, tölgy~, tömő~, törzs~, trombita~, tulipán~, tüzelő~, tűzi~, uborka~, ujja~, ültető~, ütő~, vackor~, vadalma~, vad~, vadgesztenye~, vadkörte~, vak~, váll~, vánkos~, vas~, világ~.

UB: -betegség, -csoport, -darab, -épület.

Fr: élet, fej², fő², fű.

ÖU: állvány~, ámbra~, anya~, aréka~, asztalos~, bambusz~, banán~, bánat~, bangita~, baobab~, bélés~, benge~, benzoe~, berkenye~, birsalma~, birs~, boglya~, bognár~, borbolya~, borda~, bor~, boróka~, boroszlán~, boszorkány~, bot~, bölcső~, citrus~, csáklya~, csatló~, cséplő~, csipkerózsa~, csokoládé~, csömöszölő~, darab~, döngölő~, dörzsölő~, egres~, emelő~, fagyal~, fahéj~, faj~, fáklya~, festék~, festő~, feszítő~, fikusz~, fuszulyka~, fűtő~, galagonya~, gerenda~, gránátalma~, gyám~, gyanta~, gyász~, gyújtó~, gyümölcsös~, hadaró~, hajó~, hangszer~, határ~, henger~, híd~, homlok~, hordó~, hulladék~, jászol~, jázmin~, jel~, jelző~, kádár~, kajszibarack~, kajszi~, kakaó~, kaktusz~, kalapos~, kaloda~, kamélia~, karó~, kavaró~, kávé~, kazal~, kecskerágó~, kenyér~, kenyérgyümölcs~, kéreg~, keverő~, kinin~, kókusz~, kókuszpálma~, konty~, korall~, korlát~, kormány~, köcsög~, kökény~, köszméte~, kút~, kútgém~, kútostor~, küszöb~, lapító~, leander~, mag~, magnólia~, magyal~, mahagóni~, makk~, makkos~, mászó~, mérő~, mérték~, messzelátó~, mirtusz~, naspolya~, nemzet~, nemzetség~, nyereg~, oldal~, oltvány~, ostor~, oszlop~, őszibarack~, papír~, paradicsom~, pellengér~, pengető~, petrence~, pisztácia~, prés~, rag~, rakonca~, rekettye~, ringló~, rokka~, rozmaring~, rőzse~, sáfrány~, sárgabarack~, sarok~, selyem~, sír~, sövény~, szár~, szeglet~, szék~, szomorú~, szomorúfűz~, szorító~, szőlő~, szömörce~, szövő~, sztrichnin~, szurok~, tamarind~, tamariszkusz~, tartó~, terpentin~, tető~, tornác~, tömjén~, tuja~, tutaj~, tűz~, vadrózsa~, vakaró~, ványoló~, zsindely~.

ÖE: ~abroncs, ~achát, ~ágas, ~ágy, ~ágyú, ~alak, ~alap, ~alkat, ~állás, ~állványzat, ~ápolás, ~ár, ~árny, ~árnyék, ~asztag, ~asztalka, ~bak, ~balta, ~bálvány, ~bástya, ~behozatal, ~bél, ~bélés, ~betét, ~bicsak, ~bicska, ~bimbó, ~bocskor, ~bogár, ~bogyó, ~bolt, ~boltozat, ~borda, ~borítás, ~bödön, ~buga, ~bunkó, ~bútorzat, ~buzogány, ~cellulóz, ~cövek, ~család, ~csap, ~csinálmány, ~csobolyó, ~csoportozat, ~csősz, ~csúcs, ~csutora, ~depó, ~dobozka, ~donga, ~dorong, ~eladás, ~ellátás, ~emelvény, ~építvény, ~eresz, ~erőd, ~erődítvény, ~eszű, ~fal, ~falazat, ~faragmány, ~fedél, ~fedő, ~fejsze, ~felület, ~féreg, ~fésű, ~feszület, ~figura, ~fogantyú, ~forma, ~furulya, ~gádor, ~gally, ~gazdaság, ~gereben, ~gomb, ~göcs, ~görcs, ~grádics, ~gumi, ~gúzs, ~gyalu, ~gyám, ~gyár, ~gyök, ~gyökér, ~gyökérzet, ~gyűjtés, ~gyümölcs, ~hágcsó, ~hajlék, ~hajó, ~hajtás, ~halom, ~hám, ~hántás, ~hártya, ~hasítás, ~házacska, ~házikó, ~henger, ~heveder, ~hiány, ~hiba, ~hídlás, ~hordás, ~horog, ~hulladék, ~illeték, ~illetmény, ~intarzia, ~ír, ~irtás, ~istálló, ~ízű, ~járda, ~kalicka, ~kalit, ~kalitka, ~kampó, ~kamra, ~kanna, ~kanta, ~kapocs, ~kapta, ~kapu, ~kar, ~karika, ~karó, ~katona, ~kerék, ~kereskedés, ~kerevet, ~kert, ~készítmény, ~klumpa, ~kocka, ~kosz, ~koszorú, ~köpeny, ~körző, ~kukac, ~kulacs, ~kulcs, ~kupa, ~kupac, ~kupec, ~ladik, ~ládika, ~ládikó, ~lapát, ~lapocka, ~liszt, ~lóca, ~lopás, ~mankó, ~mérték, ~metszvény, ~méz, ~minta, ~moh, ~moly, ~motolla, ~nedv, ~nevelde, ~nevelés, ~növény, ~nyaláb, ~nyereg, ~nyoszolya, ~nyűg, ~ól, ~orsó, ~öl, ~padka, ~padlat, ~padló, ~pajzs, ~palack, ~palánk, ~pálcika, ~palló, ~pánt, ~parázs, ~parketta, ~pecek, ~pép, ~piac, ~pince, ~por, ~prés, ~rajz, ~rakat, ~rakomány, ~ráma, ~redv, ~rekesz, ~rekeszték, ~rengeteg, ~rész, ~retesz, ~roncs, ~rosta, ~rothadás, ~rovás, ~sajtó, ~saru, ~satu, ~seb, ~sétány, ~síp, ~sróf, ~sulyok, ~sűrűség, ~szál, ~szálka, ~szán, ~szánkó, ~szeder, ~szelence, ~szem, ~szerkezet, ~szilánk, ~szobrocska, ~szurok, ~szükség, ~táblácska, ~taliga, ~tálka, ~támasz, ~támaszték, ~támla, ~tányérka, ~tapasz, ~tapló, ~tár, ~tárház, ~tengely, ~tenyésztés, ~termelés, ~termés, ~tiló, ~tok, ~tolvaj, ~torlasz, ~tornác, ~tornyocska, ~tulipán, ~tutaj, ~tű, ~úsztató, ~ültetmény, ~ültetvény, ~üreg, ~ütő, ~üzlet, ~vám, ~vánkos, ~vásár, ~vásárlás, ~vastagság, ~véső, ~vessző, ~viasz, ~virics, ~zuzmó, ~zsámoly.

Sz: fájú.

Vö. CzF.; ÉrtSz. fa¹; SzólKm.; TESz.; ÉKsz. fa¹; SzT. fa, fa-borsóörlő, fa-borstörő, fa-ellentartó, fa-falióra, fa-grádicsfa, faharangláb, fa-imaház, fa-íróasztal, fa-kályhatartó, fa-kapufél, fa-karszék, fa-kásatörő, fa-kaszanyél, fa-keresztrostélyos, fa-közfal, fa-lőcskáva, fa-nádméztartó, fa-németcsap, fa-öntözőkártya, fa-pincetok, fa-pisztolytok, fa-sártakarító, fa-sókölyű, fa-sótartó, fa-tekrőlevél, fa-tologatózár, fa-tolózáras, fa-tőkezár; ÚMTsz.

fa¹ ❖ főnév és melléknév
permalink
I. főnév
1. (Növ is)
〈a megnevezett növény tipikus megjelenési formájának kiemeléseként is:〉 egy, es. több törzsből a talajfelszín fölött néhány méterrel szerteágazó, ritk. üstökös levélkoronájú, kifejlett formájában rendsz. 3 méternél magasabb, hosszú élettartamú fás szárú növény
az Orleáni erdökben a’ ſürübb, és levelesb fák között
(1772 Mészáros Ignác ford.)
Parantsolá néki az Ur mondván: a’ Paraditsomnak minden fájárol egyél; de a’ jó, és gonoſz tudásnak fájárol, ne egyél: mert valamelly napon éjendel arról, halállal halſz-meg
(1782 Molnár János)
A’ pálmákat minden más fátul megkülönbözteti az ő nyulánk, vékony ágotlan szárok melly koszorúzva van kellemetes, nagy, nem sok, tollagos levelü lombval
(1834 Garasos Tár)
A merre én járok Még a fák is sirnak, Gyenge ágaikrul, A levelek hullnak
(1857 Vasárnapi Újság)
a virágrügyeiket kipattantott fákon a tavasz verőfénye ömlött el
(1889 Iványi Ödön)
Százados fák árnyában buzog az egykor híres savanyúvíz-forrás
(1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Hová repül az ifjúság? Feleljetek, bús lombu fák, Üllői-úti fák
(1906 Kosztolányi Dezső)
a közönséges boróka (J.Juniperus communis L.Linnaeus), 1–10 m.méter magas bokor v.vagy kis termetű fa
(1911 RévaiNagyLex.)
[a favágók] ledöntötték a kijelölt fákat, meg is hántották, le is hengergették a lejtőn a hatalmas fenyőszálakat
(1931 Sárközi György)
A tölgyfa a kelta népeknél szent fa, az istenség szimbóluma volt
(1995 Jubileumi kommentár)
az arborétum fejlesztésére több száz örökzöld és lombhullató fát, valamint több ezer cserjét ültettek
(2000 Briber József–Pájer Imre)
összeroppannak a fák a tömérdek termés alatt
(2007 Tolnai Ottó)
fa alatt esküdtek (rég)
〈annak kif-ére, hogy vkik házasságkötés nélkül együtt élnek〉
A vadházasokról mondják: „Fa alatt esküdtek.”
(1895 Mikszáth Kálmán)
[O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című könyvében] se szeri, se száma a házasság-szerelem témakörű szólásoknak. Ime, néhány […]: Disznóvályúnál esküdött: nem kötött házasságot az élettársával. Ugyanezt jelenti: Fa alatt esküdtek
(1967 Esti Hírlap márc. 3.)
fából szakadt (melléknévi értékben) (rég, gúny is)
tanulatlan, buta 〈személy〉
akkor időben a nyomatott könyvek csekély száma miatt, még több fából szakadt ember, több Fajankó létezett, mint jelenleg
(1844 Pesti Divatlap)
fán lakó (Növ is)
a) (mn-i értékben)
ilyen növényen élő, talajban nem gyökerező életmódot folytató, epifita 〈növény〉
[az ún. földi orchideákkal szemben] csodálatosabbak a légi v.vagy fán lakó orchideák (orchideae atmososphaericae)
(1896 PallasLex.)
Gyakori jelenség a fán lakó Ficus-fajoknál, hogy kapaszkodó gyökereikkel a gazdanövény törzsét hálós köpeny módjára körülövezik
(1913 RévaiNagyLex.)
[a légszennyezés mértékét] könnyen megállapíthatjuk az epifiton (fán lakó) zuzmófajok jelenléte, tömegessége vagy hiánya alapján
(1995 Természet Világa)
[a télikertben felállított kiszáradt, kéregtelenített fa] az epifita (fán lakó) növényektől roskadozva esőerdő hangulatát kelti
(1999 Lakáskultúra)
b) (fn-i értékben) (ritk, Növ is)
epifita növény
Dél-Amerikában főleg ananászfélék (Bromelia) és kontyvirág-félék (Arum), Afrikában pedig a kosborfélék (Orchidaceae) és a páfrányok közül kerülnek ki a fán lakók
(1956 Élet és Tudomány)
fáról szakadt (gúny is)
a) (mn-i értékben) (kissé rég)
jöttment, sehonnai, ill. szegény, nincstelen 〈személy〉
Fėlkerekėdėtt a [táncoló Csitri Panna] szoknyája, A szerelėm hajtya, hajtya. Fárú’ szakatt rongyos baka, Vetnéd a nyakadba
(1877 Koszorúk az Alföld vadvirágaiból)
jobbára pénztelen kistisztviselők, fáról szakadt nyugdíjasok jártak ide [ti. Mátraszentannára] üdülni
(1967 Örkény István)
b) (fn-i értékben) (rég)
ilyen személy
ennek se apja se anyja, semmi nemzetsége nincs, mint egy fáról szakadt, csak úgy él a világon
(1855 Magyar népmesegyűjtemény)
– Ugyan ki ismerhetné meg édes Elek sógor? – mondá az ezredesné – olyan mint egy fáról szakadt
(1867 Gyulai Pál)
fától szakadt (mn-i értékben) (rég, gúny is)
a)
bizonytalan származású, ill. jöttment, sehonnai 〈személy〉
fától ſakadtt: Marpeſia caute genitus
(1795 k. Toldalék a Páriz-Pápai-szótárhoz)
Fától szakadtt ember: ex quercubus prognatus
(1833 Magyar–diák szókönyv)
A’ homályos eredetüeket régenten fáktúl és kövektűl származtatták, mint többnyire a’ nymphákat […]. Magyarul is mondjuk: fátul szakadt
(1837 Tudományos Gyűjtemény)
b)
érzéketlen, ill. durva, kegyetlen 〈személy〉
Kemèny kőſzikla van ſzív helyett mellyében: ſzívét atzél kemènyíttëtte: fától-ſzakadtt: kővé váltt ſzíve
(1803 Baróti Szabó Dávid)
Fától szakadt ember, ein unempfindlicher od.oder ’vagy’ grausamer Mensch
(1807 Magyar–német és német–magyar lexikon)
Kegyetlenek. Sárkány téjen hízott. Fátúl szakadt. Vad tigrisek között neveltetett
(1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások)
c)
gyenge értelmi képességű, buta 〈személy〉
Azon eggyet jelent nevek: Taníthatatlan. Buta. […] Tompa eſz. Értelmetlen. Fától ſzakadt. Fogyatkozott ſzegény eſzü. Fa-jankó
(1790 Virágszótár)
Fa jankó, fától szakadtt. Stupidus
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
1a. (jelzőként)
olyan 〈alak〉 v. akkora 〈méret〉, mint amilyen alakú v. amekkora méretű egy ilyen növény
mondják továbbá, hogy a’ [krakán nevű tengeri szörny] hátának az a’ réſze, melly akkor [ti. amikor a tenger mélyéről feljön] kiér a’ vízből, hasonló vólna egy ſzigethez, melly fűvekkel, és sárral, halakkal, és fa magosságnyi karokkal, és tapogatóſzarvakkal, mellyek mint valamelly árbotzfák, úgy állanak az ég felé, vólna beboritva
(1799 Fábián József ford.–Raff)
[a banánt termő növény] termete fa nagyságú, levelei nagy labodások
(1826 Tudományos Gyűjtemény)
[a dugványból szaporított borostyán] gyakran nem kuszik, hanem merevszáru marad, fa alakuan nő
(1893 PallasLex.)
fa-nagyságúra nőtt, groteszken girbe-gurba, humoros öreg galagonya bokor
(1921 Schöpflin Aladár)
[A díszalmák] nagy bokor vagy kis fa méretűek, 3–5 méteresek
(2000 Lakáskultúra)
1b.
kivágott és vminek a jelképeként (vmilyen alkalomból) köztéren, templomban, ill. otthon, udvaron stb. felállított (és feldíszített) ilyen növény, kül. karácsonyfa
Ha [a franciák] valamelly Várost meg-veſznek, itt ez az  leg-els foglalatosſágok, hogy a’ közönſéges piartzon fel-állítnak egy fát ’s reá fellylrl egy veres, Jakobinusi Sapkát teſznek, mint egy ſymbolumát a’ ſzabadſágnak ’s függetlenſégnek
(1792 Szép dalos dínomdánomok)
Az asztal, melyen a fa állt, mézeskaláccsal s mindennemű játékszerekkel volt telerakva
(1878 Mikszáth Kálmán)
Azok a [gyerekeknek írt Móricz-]versek, amelyeket 1935. karácsonyára a kislányaim fája alá tettünk
(1940 Németh László²)
Egyes legények titokban állították a fát, mások viszont bekopogtak és énekelték: Kelj fel rózsám itt a májfa jó éjszakát, vigyázz rája!
(1990 Magyar néprajz)
Ő már évek óta együtt díszíti a fát az anyjával
(2009 Rakovszky Zsuzsa)
1c.
több méter magasra növő(, idős korában elfásodó) lágy szárú növény
A’ Banáne gyümölts fája haſonló a’ kukoritza ſzárhoz, de nagyobb
(1783 Molnár János)
a banán fáján rothadt el és mindenki respektálta a lopás tilalmát
(1899 Budapesti Hírlap aug. 5.)
[a szellő] hajladoztatta, susogtatta a bambuszligetek kisleány-karcsú fáit
(1956 Népszava márc. 14.)
[a csimpánz] leszakít a fáról egy banánfürtöt
(1997 Természet Világa)
1d. (birtokszóként) (rég, nyj)
vmely növény fás része, kül. a szőlő vesszeje
Éljen a’ szőlő, fája teremjen, ’S minden időben kongjon a’ kád
(1839 Társalkodó)
nincs a vegetáczió évének olyan napja vagy hónapja, melyben a szőlő fája […] visszavágható ne volna
(1896 Természettudományi Közlöny)
[A galambom] mást szeret, nem engem, Nem akar szeretni Három rózsa miatt, Akit mástul kaptam. Bárcsak az a rózsa Fáján maradt volna! Azt a rózsafát is Ne ültették volna!
(1945 Heltai Jenő ford.)
A második kötözés idejére már legtöbbször jól főnyőtt a szőlő fája. Miután a kötöző felkötözte, bekötötte a tőkét, […] a karó vége, vagy a kötés felett marokra fogott vesszőket elmetszette
(1999 Magyar néprajz)
2. (vál)
〈Jelképes v. metaforikus használatban.〉
2a. (birtokszóként)
〈a birt jelzőben megjelölt, rendsz. összetett, folyamatosan változó, alakuló jelenségre, dologra vonatkoztatva〉
A tudományok és müvészetek virágai az állodalom óriási fájának
(1848 Vasvári Pál)
[Erdélyben] tehetetlen fejedelmek s ezeknek kicsinyes trónvillongásai követték egymást, s az osztrák uralom fojtogató szele már fonnyasztani kezdé a szabadság fájának dús lombozatát
(1873 Orbán Balázs)
Lelkének fája előbbi életekben gyökerezett és ezért mozdíthatatlan virágokként termettek rajta tettek és szavak
(1918 Balázs Béla)
S még le merte írni Németh László, hogy a humor idegen, ojtott ág a magyar irodalom fáján!
(1998 Magyar Hírlap)
2b.
〈a birt jelzőben megjelölt jelenség, dolog előidézőjének, okának jelképeként〉
Sokáig Egyesség, Orſzágok’ Dajkája, Hívség, Békeségnek gyümöltsöz Fája, Szeretet, Szíveknek ers Karikája, Lett Nemes Nemzetnek Vezére ’s Bírája
(1772 Orczy Lőrinc)
Nékünk bizonyos értelembenn szüntelen elöttünk van a’ jónak és gonosznak tudásának fája, azaz a’ tapasztalás; hogy bennünket eszességre tanítson, mellynek értelme ez: A’ jó szerentsének idejénn élj a’ jóval, a’ gonoszra pedig vígyázz
(1808 Diószegi Sámuel)
ez idő reád nézve életnek, ellenségeidre nézve halálnak fája leend
(1834 Szemere Pál)
A mi betegségünk fája ott fogant 48 mulasztásaiban, 67 és a kiegyezést követő éra reakciós szelleme növesztette, az ellenforradalom lombosította, terebélyesítette
(1944 Csillag)
A szelíd nyelv életnek a fája, a romlott pedig összetöri a lelket
(1995 Protestáns Biblia ford.)
3.
Ilyen növényhez hasonló ábra(ként szemléltetett dolog).
3a. (minőségjelzővel v. birtokszóként)
vmely személy v. család, ritk. nép eredete, származása, leszármazási rendje v. az egy őstől való leszármazottak sora, ill. az azt szemléltető ábra, (művészi) kép, faragvány stb.
Igy, vagy ugy nevezik a familiáját, Ezt hivták attyának; ott keresd a fáját
(1799 Bessenyei György¹)
azt akarná, hogy az egész Nemzetségi Fáját kiterepéllyék a’ Sír kövön
(1810 Dessewffy József)
A’ vėrség fȧjárul, mely a’ munka vėgén áll, még el köll mondanom, hogy ámbár a’ kőmetszéssel növekedett a’ munka ára, de kénytelen valék azt igy és nem másképen adni
(1833 Fogarasi János)
Ugyanazzal a büszkeséggel, melylyel Nagy Sándor a maga családi fáját Akhilleshez vitte fel, fölvitte azt Julius Caesar Aeneáshoz
(1874 Fővárosi Lapok)
a Berzeviczy-család fája […] a ma ünnepelt elnök [ti. Berzeviczy Albert] kiváló egyéniségében érte el legszebb virágzását
(1923 Budapesti Hírlap jún. 8.)
A középkorban elterjedt ikonográfiai téma Jessze fájának ábrázolása Jézus nemzetségtáblájával, a fa csúcsán Máriával és a kisded Jézussal
(1999 Erdélyi Zsuzsanna)
A molekuláris genetika azonban a legnagyobb horderejű következtetéseket az egyes népek történetének új típusú felvázolásával kínálja, mert segítségével meghatározható egyes népek származási fája, rokonsági viszonya
(2001 Magyar Hírlap)
3b. (a származási v. rokonsági jelzővel)
vmely állat(-) v. növény(faj) eredete, származása v. egy másikkal való rokonsága, ill. az azt szemléltető ábra
A mai állattani tudománynak törekvése: Darwin szelleméhez híven azt kimutatni, hogy az összes állatok egy közös törzstől származnak, vagyis az állatországnak monophyletikus származási fáját megállapítani
(1875 Természettudományi Közlöny)
elmondá saját lovának leszármazási fáját, mely a cordovai hires ménesből való volt
(1876 Fővárosi Lapok)
a növényország főcsoportjai között az átmenetet egyre jobban megismerve, a rendszert úgy építhetjük ki, hogy valóban a növényzet származási fájának képe gyanánt tünjék fel
(1912 Klein Gyula)
A jászsági központba látogató óvodás- és iskoláscsoportok megnézhetik a sasok származási fáját – a tetején trónoló szirti, más néven kőszáli sassal –, és azt is megtanulhatják, hogy a rétisas közelebbi rokonságban áll az egerészölyvvel, mint a parlagi sassal
(2016 Szabad Föld febr. 26.)
3c. (Mat)
fagráf
Ha egy x füzér faként elemezhető (N => x), akkor x - o - y is (N => x - o - y), feltéve hogy y = x
(1989 Prószéky Gábor)
a Hi részgráfokat, vagyis a huzalokat célszerű minimálisnak választani. Így Hi leggyakrabban egy fa, melynek elsőfokú pontjai az Ni net termináljai
(2004 Jordán Tibor et al.)
4.
ilyen növény kivágott (és feldarabolt) törzse, ága v. levágott, letört, elhullott darabja, kül. ága, gallya (mint tűzifa)
mindennémü Tábornak, mellyeket vagy ellenkezö, vagy oltalmazóképpen válaſzt magának, vize és fája légyen a’ ſzomſzédságban
(1775 Geidler József ford.–Frigyes, II.)
a’ kátsák Valamelly hoſzſzatska fát vévének ſzájokba, a’ két végit fogván
(1780 Patay Sámuel ford.)
egy szegény falusi özvegy asszony ki ment az erdőre fát szedegetni, hogy gyermekeinek eledelt főzhessen
(1840 Horváth Zsigmond¹)
Toplica a tutajozás központja, a fát a Kelemenhavasról úsztatják le ide a Maroson
(1897 PallasLex.)
az udvarok tele voltak fahasábokkal s nekünk az éjjeli szállás fejében fát fűrészelnünk, vágnunk és kamrákba cipelnünk kellett
(1927 Kassák Lajos)
Vizes volt a fa, petróleummal is alig lehetett a dobkályhát begyújtani
(2001 Bartis Attila)
5.
〈ilyen v. más fás szárú növények törzsének és ágainak a kéreg alatti kemény részeként:〉 fatest
A’ tör’sök, melly az apró növevényeken ſzárnak, indának kórónak neveztetik, nem egyéb, hanem eggy hoſzſzan felnyult gyökér, ’s ugyan azon réſzekböl áll ez is, mellyekböl a’ győkér, tudniillik, fájábol, héjjábol, és ſzékjábol
(1803 Fábián József)
a’ fán eret kell vágni illy móddal: egy hegyes kusztora bele szuratik a’ fahéjjába egész a’ fáig, ’s a’ pilingának a’ fában lévő része a’ hüvelyk körmével megjeleltetik
(1835 Némethy József)
[a fakopáncs] a fakéreg repedéseiben, a kéregben és a fában is élősködő rovarokat pusztítja
(1933 Az állatok világa ford.)
A vénséges, odvas, korhadó törzsű fehér füzek (Salix alba) pudvás fájában fejlődik egy újabb bogárritkaság, a védett remetebogár (Osmoderma eremita)
(1997 Természet Világa)
6.
ilyen v. más fás szárú növény (kéreg nélküli) törzsének, ágának, ritk. gyökerének anyaga mint (ipari) nyersanyag
tſinálhatni lágy fábúl-is hajló bototskákat, úgy mint nyir-mogyoró-krs, és fz-fából
(1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot)
Az Austriai faluk tsinosak, és kőházakból állók; Stiriában a’ parasztnak háza mind fából van építve
(1796 Kisfaludy Sándor)
Nem a nyers fát dolgozza fel az asztalos, a száraz fát dolgozza fel az asztalos
(1864 Szvorényi József)
[A rózsa] fája szépen erezett és a bútorgyártásban, régebben pedig a pipakészítésben fontos szerepe volt
(1943 Főző Géza)
A gyapotból vagy fából nyert cellulóz salétrom- és kénsavas keverékét, a cellulóz-nitrát egyik fajtáját hívjuk pyroxylinnek
(2008 Sor Zita et al.)
(a) fából vaskarika
(jelzőként is)
〈önmagának ellentmondó (és emiatt képtelen, megvalósíthatatlan) dologra, jelenségre, állításra stb. vonatkoztatva〉
Igen „gyakorlati” igen „practicabilis” eszme! Arról, ki az adó alatt „mulhatlanul tönkre jutna” föltenni, hogy „független” leend. – Adó-képtelenség és függetlenség. Fából vas karika
(1847 Hetilap)
[Az erdélyi írók zöme függetlenségét] eladta azért a fából-vaskarika meggyőződésért, hogy a generációk és osztályok, a stílusok és ideológiák kiegyenlíthetők
(1929 Gaál Gábor)
Furcsának, fából vaskarikának tűnik forradalmár fáraóról beszélni, de [IV. Amenhotep-Ehnaton esetében] sok vonatkozásban mégis így van
(1980 Czeizel Endre)
a demokratikus centralizmus és hasonló fából vaskarikák által
(1991 Országgyűlési Napló)
A szociális felelősség és profit orientáltság nem a fából vaskarika?
(1994 Magyar Hírlap)
fából van vki, es. vmi
(rendsz. tagadó szerkezetben)
〈annak kif-ére, hogy (szexuális tekintetben) vki, ill. vkinek a lelke érzéketlen (vki v. vmi iránt)〉
„[A letartóztatni kívánt] Cassius polgár – kiálta Marceau asszony – csakugyan nőszemély, jegyese fiamnak, […] a’ respulica’ első generaljának.” Polgárné – szóla a’ nemzeti őr – ez valóban elégséges ok, mert a’ haza’ védője szintúgy nincs fából mint mások
(1840 Athenaeum)
Azt mondják, hogy Tóth Pista a feleségembe szerelmes. Tetszik neki. No bizony. Hiszen nincsen fából, hogy ne tetszenék neki
(1895 Mikszáth Kálmán)
A komoly magyar aranyjánosi méltósággal halad el a felszínességek mellett, mert nem fából van a lelke, mint a németnek
(1904 Kosztolányi Dezső)
Én gyöngédségre, megértésre, lelki kapcsolatra vágyom – aztán majd meglátjuk, ki tudja? Elvégre én sem vagyok fából
(1966 Karinthy Ferenc)
Hiába no, fiatalok vagyunk! Az ember nincs fából... magam sem vagyok fából, ugye... (Ariusra néz, hangsúlyozza.) A tudós sincs fából...!
(1979 Munkácsi Miklós)
Azt mindenki tudta Ubulról, hogy fából van. Lökhették, rúghatták, Ubul véletlenül sem mondta azt, hogy „Hú! az anyját”
(1984 Népszabadság ápr. 21.)
7. (birtokszóként is)
ilyen anyagból való eszköz, ebből készült tárgy, szerkezet, ill. vmely tárgynak, szerkezetnek ilyen anyagból való része(inek összessége)
az hid fái pedig, melyek rosszak volnának ki hányattassanak és jó fák rakattassanak
(1772 Bessenyei György¹)
nekiment a feleségének pálcával, fával, sőt puskával is
(1775 Rettegi György)
Korán elhunyt barátom, Van-é jel síri fádon, Mutatni, hol pihensz?
(1855 Arany János)
A bőgős, hogy több lelket öntsön az egészbe, a vonó fájával üti hangszere hurjait
(1861 Rosty Pál)
A bárka olyan forró volt, hogy fájának megpörkölt szaga érzett
(1921 Szabó Dezső)
csak a saját szobája előtt hajtotta meg a nyakát, hogy be ne üsse fejét az ajtó fájába
(1955 Palotai Boris)
[a vajköpülő] egy karcsú, magas, dongás faedény, amelyben függőlegesen mozgatott, átlyuggatott korongban vagy kereszt alakú fában végződő verő van
(1997 Magyar néprajz)
7a. (/vál)
〈fagerendákból ácsolt kivégzőeszközként:〉 akasztófa v. kereszt
Hogy a hollók vájják ki szemeket a fán száradt gazembereknek
(1789 Dugonics András)
Fára jut a pór, ha lop
(1880 e. Csepreghy Ferenc)
fára feszített istenbe’ remélnek
(1881 Arany János)
[Széll Kálmán politikája] olyan, mint egy sztambuli bazár. A fényes lomok közül megveheted egy szálát a próféta szakállának, kaphatsz a názáreti fájából is egy forgácsot, régi talmud írást is. Mindent kaphatsz és minden hamis
(1901 Ady Endre)
Amikor véghez vitték mindazt, ami meg van írva róla, levették a fáról, és sírba tették
(1995 Protestáns Biblia ford.)
7b. (Sp, biz)
〈tekejátékban:〉 a tekegolyóval feldöntendő fabábok egyike, ill. az annak feldöntésével szerzett pontszám
Az Előre Tekéző Egylet 160 fával verte a Pestszenterzsébeti Petőfi csapatát
(1938 Nemzeti Sport máj. 17.)
egy dobással mind a kilenc fát ledönti
(1963 Népsport nov. 26.)
A Szegedi Egységes női csapata szerezte meg 2592 fával az 1994. évi teke Világkupát Celjében. Egyénileg a legjobban Török Mariann gurított, aki 451 fát ért el
(1994 Magyar Hírlap)
7c. (tbsz-ban) (kissé biz)
〈vmely zenekarban, gyakr. a rezesekkel szemben: a fafúvós hangszerek(et megszólaltató zenészek) összessége megnevezéseként〉
a fák és rezek erős ingadozás mellett sorra követték el a hamisnál hamisabb vétségeket
(1887 Budapesti Hírlap dec. 14.)
a fák és rezek gyönyörű pianissimói!
(1950 Magyar Nemzet febr. 1.)
fafúvós hangszerek, fafúvósok, röv.rövidítve fák
(1982 BrockhausRiemannLex.)
8. (Isk, biz)
elégtelen osztályzat; karó
beírnak egy nagy fát matekből
(1968 Népszava szept. 22.)
Dolgozat lesz. Reméljek? Ha elrontom, s fát kapok, nézhetem az átlagot!
(1985 Népszabadság nov. 30.)
II. melléknév
〈más anyagból, kül. kőből, fémből v. műanyagból levővel szemben is:〉 (jellemzően) ilyen növény anyagából készült, abból való 〈tárgy, építmény, bútor stb.〉
kő vagy fa képmüvek
(1806 Verseghy Ferenc)
az oldalfalak a töltés egész magasságára felnyúlnak és közvetlenül rajtuk fekszik a nyílást áthidaló fa- v.vagy vas tartószerkezet
(1893 PallasLex.)
kibérelték magától a főbérlőtől a budai hídfő melletti fa-színházat
(1896 Bayer József)
Egy kis fa-csigalépcsőn, amely váratlanul kezdődött az egyik ajtó mögött, fölszaladt az emeletre
(1939 Hunyady Sándor)
gazdag kerámia és egyéb (fém, fa) leletanyag került felszínre
(1985 Gömöri János)
fa, fém vagy műanyag raklappal
(1997 Lakáskultúra)
A márvány (műmárvány) tiszta hűvösségét fa bútordarabok ellensúlyozzák [a fürdőszobában]
(2002 Lakáskultúra)
A fa vágódeszkát […] átteszem a munkaasztalra
(2005 Kucsman Árpád)
Ö: ablakfa, abroncsfa, ágasfa, ágfa, ágyfa, ajtófa, akácfa, akasztófa, akolófa, alakfa, állásfa, almafa, aloéfa, aprófa, aranyfa, árbocfa, ászokfa, babérfa, balsafa, bálványfa, balzsamfa, bányafa, barackfa, barkócafa, bélfa, bérfa, bitófa, bocfa, bodzafa, boglárfa, bokrétafa, boronafa, borostyánfa, borsfa, borsófa, bútorfa, bükkfa, cédrusfa, ciprusfa, citromfa, családfa, csántérfa, csapófa, császárfa, csemetefa, cserefa, cseresznyefa, cserfa, csipkefa, csodafa, datolyafa, dinnyefa, diófa, dísz-, dongafa, dorongfa, ébenfa, ecetfa, égerfa, elegyfa, életfa, eperfa, épületfa, eukaliptuszfa, fejfa, félfa, fenyőfa, főfa, főtefa, fű-fa, fügefa, fűzfa, gálnafa, gallyfa, gantárfa, gesztenyefa, gömbfa, gubacsfa, gumifa, gyertyánfa, gyümölcsfa, hagyásfa, hajítófa, hámfa, hársfa, hasábfa, haszonfa, hólyagfa, istenfa, istenfáját, járomfa, jávorfa, jegenyefa, júdásfa, juharfa, kámforfa, kandallófa, kányafa, kaptafa, kapufa, karácsonyfa, karfa, kaucsukfa, kékfa, keményfa, keresztfa, kínafa, kisafa, konyhafa, kopjafa, korfa, koszorúfa, kőrisfa, körtefa, kutyafa, kutyafáját, lármafa, látófa, lemezfa, lepényfa, liliomfa, lombfa, májfa, majomkenyérfa, májusfa, mandulafa, mangófa, mángorlófa, meggyfa, méregfa, mesefa, mintázófa, mogyorófa, mosófa, műfa, narancseperfa, narancsfa, nótafa, nyárfa, nyírfa, nyújtófa, olajfa, ollófa, orgonafa, ölfa, őrfa, ősfa, páfrányfa, paliszanderfa, pálmafa, parafa, párnafa, piszkafa, platánfa, puhafa, puszpángfa, rakásfa, rénfa, rovásfa, rózsafa, rönkfa, rúdfa, sámfa, sárkányfa, sasfa, sátorfa, sefűsefa, semfűsemfa, simítófa, sodrófa, somfa, sorfa, sóskafa, sörgyefa, stoppolófa, süvegfa, szálfa, szantálfa, szappanfa, szárazfa, származásfa, szarufa, szederfa, szegélyfa, szégyenfa, szelemenfa, szelídgesztenyefa, szemöldökfa, szentjánoskenyérfa, szerecsendiófa, szerfa, szerszámfa, szilfa, szilvafa, szivarfa, szolgafa, talpfa, támaszfa, támfa, tíkfa, tilalomfa, tiszafa, topolyafa, topolyfa, tölgyfa, tömőfa, törzsfa, trombitafa, tulipánfa, tüzelőfa, tűzifa, uborkafa, ujjafa, ültetőfa, ütőfa, vackorfa, vadalmafa, vadfa, vadgesztenyefa, vadkörtefa, vakfa, vállfa, vánkosfa, vasfa, világfa
UB: -betegség, -csoport, -darab, -épület
Fr: élet, fej², fő², fű
ÖU: állványfa, ámbrafa, anyafa, arékafa, asztalosfa, bambuszfa, banánfa, bánatfa, bangitafa, baobabfa, bélésfa, bengefa, benzoefa, berkenyefa, birsalmafa, birsfa, boglyafa, bognárfa, borbolyafa, bordafa, borfa, borókafa, boroszlánfa, boszorkányfa, botfa, bölcsőfa, citrusfa, csáklyafa, csatlófa, cséplőfa, csipkerózsafa, csokoládéfa, csömöszölőfa, darabfa, döngölőfa, dörzsölőfa, egresfa, emelőfa, fagyalfa, fahéjfa, fajfa, fáklyafa, festékfa, festőfa, feszítőfa, fikuszfa, fuszulykafa, fűtőfa, galagonyafa, gerendafa, gránátalmafa, gyámfa, gyantafa, gyászfa, gyújtófa, gyümölcsösfa, hadarófa, hajófa, hangszerfa, határfa, hengerfa, hídfa, homlokfa, hordófa, hulladékfa, jászolfa, jázminfa, jelfa, jelzőfa, kádárfa, kajszibarackfa, kajszifa, kakaófa, kaktuszfa, kalaposfa, kalodafa, kaméliafa, karófa, kavarófa, kávéfa, kazalfa, kecskerágófa, kenyérfa, kenyérgyümölcsfa, kéregfa, keverőfa, kininfa, kókuszfa, kókuszpálmafa, kontyfa, korallfa, korlátfa, kormányfa, köcsögfa, kökényfa, köszmétefa, kútfa, kútgémfa, kútostorfa, küszöbfa, lapítófa, leanderfa, magfa, magnóliafa, magyalfa, mahagónifa, makkfa, makkosfa, mászófa, mérőfa, mértékfa, messzelátófa, mirtuszfa, naspolyafa, nemzetfa, nemzetségfa, nyeregfa, oldalfa, oltványfa, ostorfa, oszlopfa, őszibarackfa, papírfa, paradicsomfa, pellengérfa, pengetőfa, petrencefa, pisztáciafa, présfa, ragfa, rakoncafa, rekettyefa, ringlófa, rokkafa, rozmaringfa, rőzsefa, sáfrányfa, sárgabarackfa, sarokfa, selyemfa, sírfa, sövényfa, szárfa, szegletfa, székfa, szomorúfa, szomorúfűzfa, szorítófa, szőlőfa, szömörcefa, szövőfa, sztrichninfa, szurokfa, tamarindfa, tamariszkuszfa, tartófa, terpentinfa, tetőfa, tornácfa, tömjénfa, tujafa, tutajfa, tűzfa, vadrózsafa, vakarófa, ványolófa, zsindelyfa
ÖE: faabroncs, faachát, faágas, faágy, faágyú, faalak, faalap, faalkat, faállás, faállványzat, faápolás, faár, faárny, faárnyék, faasztag, faasztalka, fabak, fabalta, fabálvány, fabástya, fabehozatal, fabél, fabélés, fabetét, fabicsak, fabicska, fabimbó, fabocskor, fabogár, fabogyó, fabolt, faboltozat, faborda, faborítás, fabödön, fabuga, fabunkó, fabútorzat, fabuzogány, facellulóz, facövek, facsalád, facsap, facsinálmány, facsobolyó, facsoportozat, facsősz, facsúcs, facsutora, fadepó, fadobozka, fadonga, fadorong, faeladás, faellátás, faemelvény, faépítvény, faeresz, faerőd, faerődítvény, faeszű, fafal, fafalazat, fafaragmány, fafedél, fafedő, fafejsze, fafelület, faféreg, fafésű, fafeszület, fafigura, fafogantyú, faforma, fafurulya, fagádor, fagally, fagazdaság, fagereben, fagomb, fagöcs, fagörcs, fagrádics, fagumi, fagúzs, fagyalu, fagyám, fagyár, fagyök, fagyökér, fagyökérzet, fagyűjtés, fagyümölcs, fahágcsó, fahajlék, fahajó, fahajtás, fahalom, fahám, fahántás, fahártya, fahasítás, faházacska, faházikó, fahenger, faheveder, fahiány, fahiba, fahídlás, fahordás, fahorog, fahulladék, failleték, failletmény, faintarzia, faír, fairtás, faistálló, faízű, fajárda, fakalicka, fakalit, fakalitka, fakampó, fakamra, fakanna, fakanta, fakapocs, fakapta, fakapu, fakar, fakarika, fakaró, fakatona, fakerék, fakereskedés, fakerevet, fakert, fakészítmény, faklumpa, fakocka, fakosz, fakoszorú, faköpeny, fakörző, fakukac, fakulacs, fakulcs, fakupa, fakupac, fakupec, faladik, faládika, faládikó, falapát, falapocka, faliszt, falóca, falopás, famankó, famérték, fametszvény, faméz, faminta, famoh, famoly, famotolla, fanedv, fanevelde, fanevelés, fanövény, fanyaláb, fanyereg, fanyoszolya, fanyűg, faól, faorsó, faöl, fapadka, fapadlat, fapadló, fapajzs, fapalack, fapalánk, fapálcika, fapalló, fapánt, faparázs, faparketta, fapecek, fapép, fapiac, fapince, fapor, faprés, farajz, farakat, farakomány, faráma, faredv, farekesz, farekeszték, farengeteg, farész, faretesz, faroncs, farosta, farothadás, farovás, fasajtó, fasaru, fasatu, faseb, fasétány, fasíp, fasróf, fasulyok, fasűrűség, faszál, faszálka, faszán, faszánkó, faszeder, faszelence, faszem, faszerkezet, faszilánk, faszobrocska, faszurok, faszükség, fatáblácska, fataliga, fatálka, fatámasz, fatámaszték, fatámla, fatányérka, fatapasz, fatapló, fatár, fatárház, fatengely, fatenyésztés, fatermelés, fatermés, fatiló, fatok, fatolvaj, fatorlasz, fatornác, fatornyocska, fatulipán, fatutaj, fatű, faúsztató, faültetmény, faültetvény, faüreg, faütő, faüzlet, favám, favánkos, favásár, favásárlás, favastagság, favéső, favessző, faviasz, favirics, fazuzmó, fazsámoly
Sz: fájú
Vö. CzF.; ÉrtSz. fa¹; SzólKm.; TESz.; ÉKsz. fa¹; SzT. fa, fa-borsóörlő, fa-borstörő, fa-ellentartó, fa-falióra, fa-grádicsfa, faharangláb, fa-imaház, fa-íróasztal, fa-kályhatartó, fa-kapufél, fa-karszék, fa-kásatörő, fa-kaszanyél, fa-keresztrostélyos, fa-közfal, fa-lőcskáva, fa-nádméztartó, fa-németcsap, fa-öntözőkártya, fa-pincetok, fa-pisztolytok, fa-sártakarító, fa-sókölyű, fa-sótartó, fa-tekrőlevél, fa-tologatózár, fa-tolózáras, fa-tőkezár; ÚMTsz.
ÚESz: ↪fa

Beállítások