fabula fn 6A

1. (/vál)(kitalált) történet, (költött) elbeszélés (mint irodalmi alkotás)’ ❖ Mitsoda Tsillag vólt ez [ti. a betlehemi csillag]; És holmi erröl való Fabulákról lehet olvaſni Mieget [könyvében] (1781 Gombási István C1884, 279) | A’ következő § Schillernek azon fabulája, mellyben ő (Gedichte 2ter Theil) azt beszélli, hogy az initiált Ifjú felemelte a’ lepelt a’ parancs ellen, ’s eliszonyodott, ’s vége az Epistolának (1811 Kazinczy Ferenc C2562, 176) | [a Szigeti veszedelem] a maga korában, iratása idejében, historia volt, nem költemény. Költeményszámba csak azok a részek, csak azok a fabulák mentek akkor, melyeket a költő szánszándékkal ilyenekül szőtt be (1898 Széchy Károly CD55) | Nem lehet azt tudni soha, hol találunk egy-egy fénylő fabulát. Olykor egy olyan szürkének tetsző aktacsomó is, mint „Az egri olaj”, tele van képzeletdús történetekkel (1961 Magyar Nemzet márc. 12. C4799, 7) | Steve bulváros sikersztorija, aki most lapot szerkeszt, drogellenes alapítványt működtet, kerettörténet a tandrámához. A fabulát hazai illusztrációk szakítják meg, magyar hajléktalanok botorkálnak elő a szeméthegyek közül (1999 Magyar Hírlap CD09).

1a. (Irodt) ’tanító állatmese (mint irodalmi műfaj)’ ❖ Socrates ama’ Böltseſséggel igen hires Ember, az É’ſopus’ Fabuláit méltóknak itélte, hogy tulajdon maga versekben foglalná (1776 Esopus meséi C1641, [XII]) | az aesopusi fabulák a fenevadakat, és rengetegeket emberi nyelven szólaltatják meg (1839 Szemere Pál 8439037, 172) | Pesti általános erkölcsi igazságokat megérzékítő fabuláit Aesop, Anián, Rimiciusból fordítja, szabadon, de a régiek egyszerű, kevésszavú, naiv módja szerint, s ódon nyelven (1864 Toldy Ferenc 8481003, 44) | [Czuczor Gergely] állatmeséinek egy részét jambikus triméterben írta, emlékezvén a latin Phaedrus hasonló formájú fabuláira (1959 Hegedüs Géza 9233027, 99) | A magyar népköltészetben Heltai Gáspár ezópusi fabuláit és Gáspár János Csemegéit mesélik tovább (1977 NéprajziLex. CD47) | a kisegér segítsége nélkül a fabulában sem tudták kihúzni a földből az óriási répát (2001 Magyar Hírlap CD09).

1b. (Irodt) ’vmely (elbeszélő) mű cselekménye, ill. tartalma, meséje’ ❖ A történet (vagy is bevett műszóval, a fabula) neki s neked feljebb rendű a charakternél (1826–1827 Toldy Ferenc C4181, 16) | A’ darab fabulája az a’ silány történetecske vala, hogy eggy Kapitány eggy Suszternét szállására csalá, ’s meg-lepetvén a’ férje által, lepedők alá rejtette el az asszonyt (1831 Kazinczy Ferenc C4938, 569) | nem az előadott történet, a cselekménysor – a fabula (a. m. mese) – maradt a meghatározó, hanem a szüzsé („sujet” a. m. tárgy, tartalom), a motívumok művészileg elrendezett megjelenítése, a fabula absztrakciója (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | [a kódex] tartalmaz egy Szibéria meghódításáról szóló rövid elbeszélést is. Fabulája szerint az egykori útonállók hőstettük árán elnyerték a cár kegyét és bocsánatát (2002 Szili Sándor CD58).

1c. (Irodt) ’fiktív, de nem allegorikus értelmű történet mint szemléltetés céljából haszn. retorikai eszköz’ ❖ Egyes korok a szimbólumot, az enigmát, a fabulát és a parabolát egyetlen címszó alatt tárgyalták azzal a megfontolással, hogy ezek mind a hieroglifikus gondolkodáson alapulnak (1992 Szegő György 2027047, 47) | A valóságos exemplum lehet történeti vagy mitológiai, a fiktív exemplum pedig vagy parabola, azaz rövid hasonlat, vagy fabula, azaz cselekvések sorozata. Az exemplum hitelesítheti a történetet vagy az erkölcsi tételt (1998 Kilián István CD40).

2. (/vál) ’hitelt nem érdemlő szóbeszéd, mendemonda’ ❖ [A veszettséggel fertőzötteknek] szavok rekedez; tbbire tellyeſſéggel el véſz; de hogy ugatnának mint az ebek az illy ſzerentſétlen betegek, az gyermekektl kltt babonás oktalan meſe, mellyet a’ tbb e’ nyavalyától ki gondoltt fabulákhoz kell ſzámlálni (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 189) | azt gondolják, hogy abba minden Fábula, tsupa száraz hazugság (1809 György László C1969, [X]) | az adatok, melyekben nem szükölködöm [...] nem egy emlékirati lapot, nem egy „historiát” a „fabulák” országába relegálnának (1870 Kossuth Lajos CD32) | Most egy vidéki napilap megint legendázik a jövendő királyról. Pompásan bele illik az osztrák és külföldi lapok fabulái közé (1908 Pesti Hírlap máj. 6. C5656, 11) | [a vitapartnerek egyike] fabulának minősíti az ellenállításokat (2000 Magyar Hírlap CD09).

Sz: fabulál, fabulás, fabuláz.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.

fabula főnév 6A
1. (/vál)
(kitalált) történet, (költött) elbeszélés (mint irodalmi alkotás)
Mitsoda Tsillag vólt ez [ti. a betlehemi csillag]; És holmi erröl való Fabulákról lehet olvaſni Mieget [könyvében]
(1781 Gombási István)
A’ következő § Schillernek azon fabulája, mellyben ő (Gedichte 2ter Theil) azt beszélli, hogy az initiált Ifjú felemelte a’ lepelt a’ parancs ellen, ’s eliszonyodott, ’s vége az Epistolának
(1811 Kazinczy Ferenc)
[a Szigeti veszedelem] a maga korában, iratása idejében, historia volt, nem költemény. Költeményszámba csak azok a részek, csak azok a fabulák mentek akkor, melyeket a költő szánszándékkal ilyenekül szőtt be
(1898 Széchy Károly)
Nem lehet azt tudni soha, hol találunk egy-egy fénylő fabulát. Olykor egy olyan szürkének tetsző aktacsomó is, mint „Az egri olaj”, tele van képzeletdús történetekkel
(1961 Magyar Nemzet márc. 12.)
Steve bulváros sikersztorija, aki most lapot szerkeszt, drogellenes alapítványt működtet, kerettörténet a tandrámához. A fabulát hazai illusztrációk szakítják meg, magyar hajléktalanok botorkálnak elő a szeméthegyek közül
(1999 Magyar Hírlap)
1a. (Irodt)
tanító állatmese (mint irodalmi műfaj)
Socrates ama’ Böltseſséggel igen hires Ember, az É’ſopus’ Fabuláit méltóknak itélte, hogy tulajdon maga versekben foglalná
(1776 Esopus meséi)
az aesopusi fabulák a fenevadakat, és rengetegeket emberi nyelven szólaltatják meg
(1839 Szemere Pál)
Pesti általános erkölcsi igazságokat megérzékítő fabuláit Aesop, Anián, Rimiciusból fordítja, szabadon, de a régiek egyszerű, kevésszavú, naiv módja szerint, s ódon nyelven
(1864 Toldy Ferenc)
[Czuczor Gergely] állatmeséinek egy részét jambikus triméterben írta, emlékezvén a latin Phaedrus hasonló formájú fabuláira
(1959 Hegedüs Géza)
A magyar népköltészetben Heltai Gáspár ezópusi fabuláit és Gáspár János Csemegéit mesélik tovább
(1977 NéprajziLex.)
a kisegér segítsége nélkül a fabulában sem tudták kihúzni a földből az óriási répát
(2001 Magyar Hírlap)
1b. (Irodt)
vmely (elbeszélő) mű cselekménye, ill. tartalma, meséje
A történet (vagy is bevett műszóval, a fabula) neki s neked feljebb rendű a charakternél
(1826–1827 Toldy Ferenc)
A’ darab fabulája az a’ silány történetecske vala, hogy eggy Kapitány eggy Suszternét szállására csalá, ’s meg-lepetvén a’ férje által, lepedők alá rejtette el az asszonyt
(1831 Kazinczy Ferenc)
nem az előadott történet, a cselekménysor – a fabula (a. m.annyi mint mese) – maradt a meghatározó, hanem a szüzsé („sujet” a. m.annyi mint tárgy, tartalom), a motívumok művészileg elrendezett megjelenítése, a fabula absztrakciója
(1993 A magyarság kézikönyve)
[a kódex] tartalmaz egy Szibéria meghódításáról szóló rövid elbeszélést is. Fabulája szerint az egykori útonállók hőstettük árán elnyerték a cár kegyét és bocsánatát
(2002 Szili Sándor)
1c. (Irodt)
fiktív, de nem allegorikus értelmű történet mint szemléltetés céljából haszn. retorikai eszköz
Egyes korok a szimbólumot, az enigmát, a fabulát és a parabolát egyetlen címszó alatt tárgyalták azzal a megfontolással, hogy ezek mind a hieroglifikus gondolkodáson alapulnak
(1992 Szegő György)
A valóságos exemplum lehet történeti vagy mitológiai, a fiktív exemplum pedig vagy parabola, azaz rövid hasonlat, vagy fabula, azaz cselekvések sorozata. Az exemplum hitelesítheti a történetet vagy az erkölcsi tételt
(1998 Kilián István)
2. (/vál)
hitelt nem érdemlő szóbeszéd, mendemonda
[A veszettséggel fertőzötteknek] szavok rekedez; tbbire tellyeſſéggel el véſz; de hogy ugatnának mint az ebek az illy ſzerentſétlen betegek, az gyermekektl kltt babonás oktalan meſe, mellyet a’ tbb e’ nyavalyától ki gondoltt fabulákhoz kell ſzámlálni
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
azt gondolják, hogy abba minden Fábula, tsupa száraz hazugság
(1809 György László)
az adatok, melyekben nem szükölködöm [...] nem egy emlékirati lapot, nem egy „historiát” a „fabulák” országába relegálnának
(1870 Kossuth Lajos)
Most egy vidéki napilap megint legendázik a jövendő királyról. Pompásan bele illik az osztrák és külföldi lapok fabulái közé
(1908 Pesti Hírlap máj. 6.)
[a vitapartnerek egyike] fabulának minősíti az ellenállításokat
(2000 Magyar Hírlap)
Sz: fabulál, fabulás, fabuláz
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.

Beállítások