fád¹ mn 12A3

1. ’egykedvűséget, közönyt mutató, unott 〈magatartás, megnyilvánulás〉, ill. ilyen magatartású, viselkedésű 〈személy〉’ ❖ Kálmán, fád udvarisággal. [–] Dehogy, világért sem (1850 Dobsa Lajos C1421, 122) | a főváros „legfádabb” gavallérja benyitott az ajtón (1890 Budapesti Hírlap márc. 7. C4737, 2) | A papné fád csöndességgel nézte őket (1917 Móricz Zsigmond CD10) | Ványa elől elég fádan kitérni. Az ő fojtott, mániás esdeklését Jelena egyszerűen lerázza magáról (1996 Magyar Hírlap CD09) | A szépasszonyok szokatlanul fádak és míszek, s a nyűglődő férfiak látnivalóan rutinból hajtanak rájuk (1996 Magyar Hírlap CD09) | [egy színésznő] a fogyasztói társadalom jelképeként, bevásárlószatyrokkal megpakoltan, fád arccal, mulatságosan többször végigvonul a színen (2001 Magyar Hírlap CD09).

2. ’egyhangú, unalmas 〈esemény, történet〉’ ❖ minek is maradnának ők a’ tárgy szoros taglalása mellett? hiszen ez igen fade (1842 Pesti Hírlap CD61) | társalgásuk kétség kivül fade volt (1854 Kemény Zsigmond C2613, 86) | a [balassa]gyarmati mulatságaink fád voltát már előre érezem (1872 Mikszáth Kálmán CD04) | A Gyurkovics-lányok nem remekmű, maga Herczeg is írt jobbat, mint ezt a hét egyformán végződő s egyformán fád históriát (1979 Gyergyai Albert 9202005, 24).

2a. ’fakó, halvány, fénytelen 〈szín〉, ill. kevéssé erős, jellegtelen 〈íz, szag〉’ ❖ fád szagú, eves folyadék ürül belőle [ti. a tumorból] (1896 Orvosi Hetilap C8146, 54) | [a csípős tunéziai ételeket] alig gyűri le az európai iny. Annál többet esznek az arabs vendégek, akik fádnak és izetlennek találják az európai konyhát (1927 Pesti Hírlap jan. 14. C5675, 8) | A varroda, ahol napja múlt, nézetei, mozdulatai készültek s az a fád kartonszag a ruhájába evődött (1940 Németh László² 9485002, 21) | Nekem nem tetszik, amikor a virágos fotelhez virágos, a fád lila kanapéhoz fád lila festményt vásárolnak (1999 Lakáskultúra CD39) | A női ruhák télen vastag anyagból készültek, nyáron meg vékonyból. Általában fád színekben csüngtek a fogasokon, három-négyféle fazon (2000 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

fád¹ melléknév 12A3
1.
egykedvűséget, közönyt mutató, unott 〈magatartás, megnyilvánulás〉, ill. ilyen magatartású, viselkedésű 〈személy〉
Kálmán, fád udvarisággal. [–] Dehogy, világért sem
(1850 Dobsa Lajos)
a főváros „legfádabb” gavallérja benyitott az ajtón
(1890 Budapesti Hírlap márc. 7.)
A papné fád csöndességgel nézte őket
(1917 Móricz Zsigmond)
Ványa elől elég fádan kitérni. Az ő fojtott, mániás esdeklését Jelena egyszerűen lerázza magáról
(1996 Magyar Hírlap)
A szépasszonyok szokatlanul fádak és míszek, s a nyűglődő férfiak látnivalóan rutinból hajtanak rájuk
(1996 Magyar Hírlap)
[egy színésznő] a fogyasztói társadalom jelképeként, bevásárlószatyrokkal megpakoltan, fád arccal, mulatságosan többször végigvonul a színen
(2001 Magyar Hírlap)
2.
egyhangú, unalmas 〈esemény, történet〉
minek is maradnának ők a’ tárgy szoros taglalása mellett? hiszen ez igen fade
(1842 Pesti Hírlap)
társalgásuk kétség kivül fade volt
(1854 Kemény Zsigmond)
a [balassa]gyarmati mulatságaink fád voltát már előre érezem
(1872 Mikszáth Kálmán)
A Gyurkovics-lányok nem remekmű, maga Herczeg is írt jobbat, mint ezt a hét egyformán végződő s egyformán fád históriát
(1979 Gyergyai Albert)
2a.
fakó, halvány, fénytelen 〈szín〉, ill. kevéssé erős, jellegtelen 〈íz, szag〉
fád szagú, eves folyadék ürül belőle [ti. a tumorból]
(1896 Orvosi Hetilap)
[a csípős tunéziai ételeket] alig gyűri le az európai iny. Annál többet esznek az arabs vendégek, akik fádnak és izetlennek találják az európai konyhát
(1927 Pesti Hírlap jan. 14.)
A varroda, ahol napja múlt, nézetei, mozdulatai készültek s az a fád kartonszag a ruhájába evődött
(1940 Németh László²)
Nekem nem tetszik, amikor a virágos fotelhez virágos, a fád lila kanapéhoz fád lila festményt vásárolnak
(1999 Lakáskultúra)
A női ruhák télen vastag anyagból készültek, nyáron meg vékonyból. Általában fád színekben csüngtek a fogasokon, három-négyféle fazon
(2000 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások