fadugó fn
1. ’hordó, cső, palack stb. rendsz. kör alakú nyílásának, szájának elzárására való, fából készült dugó’ ❖ az ó Borokat fa dugóra kákát tekervén eröſſen verjék-be, ’s tsak akkor nyiſsák-fel, mikor tölteni fogják (1780 Prónay Pál 7360002, 57) | egy üres mozsárágyu szája légmentesen fadugóval pöröly által bedugaszoltatik (1847 Hetilap CD61) | keskenyebb szájú üveg- vagy fadugóval ellátott üvegek, melyek festvények, illó olajok és más itt [ti. a gyógyszertár raktárában] tartható folyadékokra szolgálnak (1869 Orvosi Hetilap C8119, 93) | kihúzza belőle a vastag fadugót: a ballon nyaka nagyot hördül, amint kitör rajta fröcskölve a zsíros, sárga kénsav (1931 Gelléri Andor Endre 9179008, 166) | [A gázvezeték megrongálódása miatt] a szakemberek először áramtalanították az egész környéket, ezután egy fadugóval eltömítették a gázcsövet (1998 Népszabadság ápr. 27. C7848, 29) | [megfürdettek] a konyha közepére állított bádogteknőben, a legérdekesebb az volt, hogy a dugó fából volt, egy nagy fadugó rongyba bugyolálva (2007 Józsa Márta 3150011, 1113).
1a. ’〈fúvós hangszer részeként v. tartozékaként:〉 a hangszer csövének átmérőjét leszűkítő, a hangszer hangját módosító, fából készült (hengeres alkat)rész’ ❖ A rézfúvók közül a trombitáknál és harsonáknál fadugót használnak tompítóul, ami azonban e hangszerek hangszínét teljesen megváltoztatja (1929 TolnaiÚjLex. C5733, 244) | [A furulya] német nevét (Blockflöte) a nyílását elzáró fadugótól nyerte (1952 Rajeczky Benjamin 9549001, 3) | Az ún. szélhasító nyílás alsó pereme hozza rezgésbe a furulyába fújt levegőt, mely a cső végét szorosan záró fadugó melletti keskeny csatornán át áramlik egyenesen a szélhasító nyílás éles peremének (1979 NéprajziLex. CD47).
2. (rég, ritk) ’fából készült dugattyú’ ❖ [az ábrán a-val jelölt henger] fenekére teszik a vászonrongyokba bugyolált ezüstport. Ennek megtörténte után b tokkal a d lécre ható e sróforsót csavarják, ekkor a c fadugó a hengerbe hatol és az ezüstpor közé keveredett vizet az f nyiláson kiszorítja (1893 PallasLex. CD02).
Vö. ÉKsz.