fagót (3A1) l. fagott

fagott fn 3A1 (Zene is)fagót (rég)

’mély hangú, rendsz. 22–24 billentyűvel és 5–6 hanglyukkal ellátott, B1–esz2 hangterjedelmű fafúvós hangszer, amelynek kettős nádsípja hosszú, S alakú fémcsövön keresztül csatlakozik a hangszer fából faragott, U alakú részéhez’ ❖ hegedk, flauták, oboják, klarinétek, fagótok, trombiták, dobok és vadáſz-kürtök’ zengései (1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0172, 777) | A Scripsky-féle tárogatónak sipja fagótéhoz hasonló, hangfogásai pedig az egyszerü fuvoláéval s furulyáéval ugyanazok (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [Fontana Giovanni Battista, olasz zeneszerző] hegedűkre és csellóra (violoncino), ill. fagottra stb. irt szonátái 1641. jelentek meg (1930 ZeneiLex. CD49) | [a koncerten] Postpischel fuvolázott, egy Kugrer nevű muzsikus pedig fagotton működött közre (1958 Csatkai Endre CD52) | A barokk fagott szárnyrészén a hangnyílásokat a billentyűk nélküli játszhatóság miatt ferdén fúrták be (2002 Természet Világa CD50).

a. ’az ezen való játék, ennek hangja, ill. az ez(ek) által játszott zenekari szólam’ ❖ [a basszista] annyira vitte le hangját, hogy már a fagót sem birta vele a versenyt (1858 Adomák a színészéletből C0529, 74) | [a hegedű hangjába] belevegyül a fuvola hektikus trillája, a fagot közbereccsent akár a haragos iskolamester (1876 Ágai Adolf C0547, 279) | mikor a cellonak v. a fagottnak ugyanazt kell játszani, mint az alhangot képező gordonnak, [...] az illető hangszer soraira irják Col Basso (1893 PallasLex. CD02) | a vonósok s a fuvolák magukkal ragadják a nehézkes oboákat, fagottokat (1936 Cs. Szabó László CD10) | [Szirmay Mártának] és a kórusnak a párbeszéde végül is sok élményt adó percet szerzett; s ehhez jó közreműködéssel járult hozzá Szűcs Lajos csembalószólama, Mályusz Tibor fagottja (1977 Népszabadság febr. 22. C7827, 7).

Vö. CzF. fagót; ÉrtSz. fagót; TESz.; ÉKsz.; SzT.; IdSz.

fagót lásd fagott
fagott főnév 3A1 (Zene is)
fagót 3A1 (rég)
mély hangú, rendsz. 22–24 billentyűvel és 5–6 hanglyukkal ellátott, B1–esz2 hangterjedelmű fafúvós hangszer, amelynek kettős nádsípja hosszú, S alakú fémcsövön keresztül csatlakozik a hangszer fából faragott, U alakú részéhez
hegedk, flauták, oboják, klarinétek, fagótok, trombiták, dobok és vadáſz-kürtök’ zengései
(1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
A Scripsky-féle tárogatónak sipja fagótéhoz hasonló, hangfogásai pedig az egyszerü fuvoláéval s furulyáéval ugyanazok
(1860 Vasárnapi Újság)
[Fontana Giovanni Battista, olasz zeneszerző] hegedűkre és csellóra (violoncino), ill.illetve fagottra stb.s a többi irt szonátái 1641. jelentek meg
(1930 ZeneiLex.)
[a koncerten] Postpischel fuvolázott, egy Kugrer nevű muzsikus pedig fagotton működött közre
(1958 Csatkai Endre)
A barokk fagott szárnyrészén a hangnyílásokat a billentyűk nélküli játszhatóság miatt ferdén fúrták be
(2002 Természet Világa)
a.
az ezen való játék, ennek hangja, ill. az ez(ek) által játszott zenekari szólam
[a basszista] annyira vitte le hangját, hogy már a fagót sem birta vele a versenyt
(1858 Adomák a színészéletből)
[a hegedű hangjába] belevegyül a fuvola hektikus trillája, a fagot közbereccsent akár a haragos iskolamester
(1876 Ágai Adolf)
mikor a cellonak v.vagy a fagottnak ugyanazt kell játszani, mint az alhangot képező gordonnak, [...] az illető hangszer soraira irják Col Basso
(1893 PallasLex.)
a vonósok s a fuvolák magukkal ragadják a nehézkes oboákat, fagottokat
(1936 Cs. Szabó László)
[Szirmay Mártának] és a kórusnak a párbeszéde végül is sok élményt adó percet szerzett; s ehhez jó közreműködéssel járult hozzá Szűcs Lajos csembalószólama, Mályusz Tibor fagottja
(1977 Népszabadság febr. 22.)
Vö. CzF. fagót; ÉrtSz. fagót; TESz.; ÉKsz.; SzT.; IdSz.

Beállítások