fagyás fn 4A 

1. ’a fagy igével kifejezett történés, folyamat’ ❖ hogy a’ hóban valami titkos ſalétrom-is légyen, gyanitják az ö ſzálkáſon való fagyáſából (1791 Mátyus István C3071, 60).

1a. (Fiz) ’vmely folyékony halmazállapotú anyag szilárd halmazállapotúvá alakulása mint fizikai jelenség’ ❖ Illy állapatban olly helyre vitetteſſék az ember, a’ hol olly hideg vagyon, hogy a’ viz meg-nem fagyhat ugyan, de leg-kzzelebb jár a’ fagyáshoz (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 468) | a jég hőmérséke olvadáskor 0° C., a viz hőmérséke fagyáskor hasonlóképen 0° C., s ezen hőmérsék addig változatlan marad, mig az olvadás, illetőleg fagyás végbement (1894 PallasLex. CD02) | fagyás: […] 3. (fiz) a fázisátalakulások egyike; folyadék átalakulása vele kémiailag azonos, kristályos szilárd fázissá (1998 MagyarNagyLex. C5820, 652).

1b. ’vmely készüléknek, berendezésnek jegesedés v. a működéséhez szükséges vmely anyag megdermedése okozta meghibásodása, hibája fagyos, hideg időjárás esetén’ ❖ A hideg időjárás ugyancsak sok dugulást, fagyást okozott a gázvezetékben. Emiatt egyes lakásokban, házakban, sőt utcákban is csökkent a gáznyomás (1956 Szabad Nép febr. 26. C4878, 6) | Fagyás következtében egyre szaporodik a csőrepedések és más javítási munkák száma (1959 Népszabadság jan. 20. C4811, 12) | Egy decemberi szombaton 70 buszhoz kellett szerelőt hívni fagyás miatt (2002 Magyar Hírlap CD09).

2. (kissé rég) ’fagypont körüli v. alatti hőmérséklet (mint időjárási jelenség), ill. az az időszak, amelyben ilyen az időjárás’ ❖ moſt 11 napig a’ nagy fagyáſok között két araſztnyi hóban táboroztunk (1789 Magyar Merkurius C0341, 36) | [ha] erősebb hidegtől vagy fagyástól lehetne tartani, az éppen lefödözött növényeket, leginkább azokat, mellyeknek csak gyökerök kitelelő, estvefelé gyengén be kell takarni (1835 Némethy József 8333011, 83) | Mátyás napjáról (február 24.) a magyarországi babonás németek azt tartják, […] ha ezen a napon fagyás nincs, hanem borus, vagy meleges idő van, ez esetben utána hosszu ideig fagyos idő következik (1886 Sirisaka Andor 8408012, 71) | A hidegségi pólus K-en Szibériában van, nem É-on és így mennél jobban közeledünk az Ural felé, annál keményebb lesz a fagyás időszaka (1928 TolnaiÚjLex. C5727, 268).

3. (ritk) ’természetes víz megfagyott felső része v. felülete, ill. nedves felületen keletkezett jégréteg’ ❖ A’ Rédeg-gulyák [= rideg tartású gulyák] már, kivált ha a’ fagyás nem sima, mindennap elhajtatnak vízre. A’ mozgás a’ fijatal márhának máskülömben is igen hasznos (1819 e. Nagyváthy János 8328012, 89) | Délután megindult egy raj a túlpartról a tatárok közül, a jégen átkelni. […] Mikor a friss fagyásra ért a vérszomjú csoport, egyszerre iszonyú roppanással beszakadt a jég alatta (1857 Jókai Mór CD18) | [a busz áthaladt] a fehérvári elkerülő út felüljáróján, ahol semmilyen fagyás nem volt tapasztalható (2006 Népszabadság jan. 14. C7854, 6).

4. ’(Fagypont alatti) hideg okozta károsodás.’

4a. (átv is) ’(haszon)növény v. termés állapotában fagyos, hideg időjárás által okozott károsodás’ ❖ Nem láttuk, e szív néha mit palástol Hordván közöny havát és gúny jegét: Hogy óvni gyönge csíráit fagyástól Őrizze életosztó melegét (1860 Arany János 8014101, 294) | a fagyás sok növényen vöröses elszíneződéssel jár (1981 Herczeg Éva–Vojnits András 1065001, 10) | Főként a fagyérzékeny akácültetvények károsodtak, de a feketedió, valamint a vörös- és a kocsányos tölgy erdőállományaiban is komolyak a veszteségek. […] A történtek közvetlen hatásait nemcsak az erdészek érzékelik, a fagyások hátrányosan érintik például a méhészeket is (2007 Szabad Föld jún. 15. C8393, 25).

4b. (Orvos) ’test(rész) kihűlése mint kóros állapot (következtében keletkezett sérülés, elváltozás), ill. kihűlés miatt bekövetkező haláleset’ ❖ a’ fagyás elſö garáditſa (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 478) | De én meg nem foghatom, hol s mikint fagylalhattam el úgy magamat (a mosdóvízzel csak nem?), hogy lábomon, ujjaimon, fülemen, mind-mind fagyás keletkezett (1840 Kossuth Lajos CD32) | Külsőleg a felvagdalt citromszeleteknek arcidegzsábáknál, fagyásoknál is hasznát veszszük, szintúgy mindenféle rosszul gyógyuló, fertőző fekély kezelésénél (1893 PallasLex. CD02) | Fertőző betegségben, kiütéses tifuszban mindössze ketten haltak meg. Fagyás is mindössze 80–90 volt (1942 Pesti Hírlap júl. 12. C5690, 5) | A mancs szőrzetét ne kurtítsuk télen, mert ez a durva szőrzet véd leginkább a sérülések és a fagyás ellen (1993 Sárkány Pál et al. CD59) | A másodfokú fagyásnál már látható a fagyhólyag, amelyet a fertőzés veszélye miatt nem szabad kiszúrni […]. A harmadik fokú fagyás már szövetroncsolódással jár (1996 Magyar Hírlap CD09).

Ö: fel~.

ÖU: be~, el~, ki~, láb~, le~, meg~, vér~.

ÖE: ~gátló.

Sz: fagyási.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. fagy; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.