faggyaz (4a) l. faggyúz

faggyúz ts ige 4afaggyaz (ritk)

1. ’rugalmassá, vízhatlanná tevés stb. céljából faggyúval beken, azzal kezel vmit vki’ ❖ ? Az emlittett u bötü a’ hajlatottakban, vagy ſzármazottakbann is azon húron pendl [ti. röviden ejtetik]; p. o. háboruság, hajduság, iſzonyuság, [...] faggyuzom-, gyapjuzom, borjuzik (1783 Baróti Szabó Dávid C0814, 92) | Fagyazom. Sebo lino (1799 Gyarmathi Sámuel C1945, 32) | faggyuzott bajszu hivatalszolgák (1894 Sebők Zsigmond C3717, 128) | A mayerlingi vadászkastélyban zsírozni, faggyúzni, puhítani kezdték a vadászatokhoz való szíjakat, az összeráncosodott bőrtarisznyákat, a padlásra költözött vadászcsizmáka (1926 Krúdy Gyula CD54) | [A nádvágók] hiába szurkolják be a csizma talpát, kenik avas szalonnával a fejét, torkát, hiába faggyúzzák a kapcát, nem ér az egy hajítófát sem [a jeges iszapban] (1943 Népszava márc. 4. C7511, 6).

2. (rég, argó) ’ítél, bírál’ ❖ Fagyuzni Itélni vagy Birálni (1862 A rablóknak beszédeik C4247, 31) | Ezt faggyúzd meg. Ezt a szólásszerű kifejezést csupán egyetlen szótárunk (Szirmay István: A magyar tolvajnyelv szótára. Bp., 1924.) közli, szólásgyűjteményeink egyáltalán nem ismerik. Minthogy a kifejezés alapjául szolgáló szó, az ’ítél, bírál’ jelentésű faggyúz ige megvan nemcsak Szirmay említett könyvében, hanem a Jenő–Vető-féle argotszótárban is (A magyar tolvajnyelv és szótára. Bp., 1900), a címül írt kifejezést és a faggyúz igének ezt a köznyelvben ismeretlen jelentését a jassz-nyelv, az argot világába kell utalnunk (1954 O. Nagy Gábor C6006, 83).

3. (kissé rég, biz) ’〈annak kif-ére, hogy a szóban forgó dologgal még nem találkozott, olyat még nem látott vki〉’ ❖ Lupi bácsi meg a trombita nevetísivel högyibe kerűt a terczettnek, amiet se a Lóhering gazdája, se a Sopén, se ja Betóveny nem faggyúzott, mőte nímet czigánynak a velágra hullajtották (1876 Borsszem Jankó márc. 19. C4995, 5) | A letkülönb a fonyograf. Hallottam mán madzag véggibe sivítani malaczot, de madzag véggibe prémadonnát még az óbester szép apám se faggyúzott Taliánországba (1883 Borsszem Jankó szept. 9. C5002, 9) | Batthyány Tivadar gr. – Szakállamra, sok hazaárulóval akadt sorom, de ilyen elvetemült pimasz gazembert, mint Maniu igen tisztelt képviselőtársam, még eddig nem faggyuztam (1909 Borsszem Jankó febr. 21. C5028, 4) | Fönt a macskaköves útszakaszon beomlott két pince az úttest alatt, akkor este. És hogy azért, mert a megengedettnél nagyobb sebességgel mentek a kocsik. [...] Másrészt huszonöt tonnás terűvel mindig előfordulhatnak esetek, ezt csak az nem tudja, aki még nem faggyúzott ilyet (1963 Népszabadság jan. 6. C1500, 8).

Ö: meg~.

ÖU: át~, be~, ki~, le~, össze~.

Vö. CzF.; ÉrtSz. faggyaz, ~; TESz. faggyú; ÉKsz. faggyaz, ~

faggyaz lásd faggyúz
faggyúz tárgyas ige 4a
faggyaz 4a (ritk)
1.
rugalmassá, vízhatlanná tevés stb. céljából faggyúval beken, azzal kezel vmit vki
?
Az emlittett u bötü a’ hajlatottakban, vagy ſzármazottakbann is azon húron pendl [ti. röviden ejtetik]; p. o.példának okáért háboruság, hajduság, iſzonyuság, [...] faggyuzom-, gyapjuzom, borjuzik
(1783 Baróti Szabó Dávid)
Fagyazom. Sebo lino
(1799 Gyarmathi Sámuel)
faggyuzott bajszu hivatalszolgák
(1894 Sebők Zsigmond)
A mayerlingi vadászkastélyban zsírozni, faggyúzni, puhítani kezdték a vadászatokhoz való szíjakat, az összeráncosodott bőrtarisznyákat, a padlásra költözött vadászcsizmáka
(1926 Krúdy Gyula)
[A nádvágók] hiába szurkolják be a csizma talpát, kenik avas szalonnával a fejét, torkát, hiába faggyúzzák a kapcát, nem ér az egy hajítófát sem [a jeges iszapban]
(1943 Népszava márc. 4.)
2. (rég, argó)
ítél, bírál
Fagyuzni Itélni vagy Birálni
(1862 A rablóknak beszédeik)
Ezt faggyúzd meg. Ezt a szólásszerű kifejezést csupán egyetlen szótárunk (Szirmay István: A magyar tolvajnyelv szótára. Bp.Budapest, 1924.) közli, szólásgyűjteményeink egyáltalán nem ismerik. Minthogy a kifejezés alapjául szolgáló szó, az ’ítél, bírál’ jelentésű faggyúz ige megvan nemcsak Szirmay említett könyvében, hanem a Jenő–Vető-féle argotszótárban is (A magyar tolvajnyelv és szótára. Bp.Budapest, 1900), a címül írt kifejezést és a faggyúz igének ezt a köznyelvben ismeretlen jelentését a jassz-nyelv, az argot világába kell utalnunk
(1954 O. Nagy Gábor)
3. (kissé rég, biz)
〈annak kif-ére, hogy a szóban forgó dologgal még nem találkozott, olyat még nem látott vki〉
Lupi bácsi meg a trombita nevetísivel högyibe kerűt a terczettnek, amiet se a Lóhering gazdája, se a Sopén, se ja Betóveny nem faggyúzott, mőte nímet czigánynak a velágra hullajtották
(1876 Borsszem Jankó márc. 19.)
A letkülönb a fonyograf. Hallottam mán madzag véggibe sivítani malaczot, de madzag véggibe prémadonnát még az óbester szép apám se faggyúzott Taliánországba
(1883 Borsszem Jankó szept. 9.)
Batthyány Tivadar gr.gróf – Szakállamra, sok hazaárulóval akadt sorom, de ilyen elvetemült pimasz gazembert, mint Maniu igen tisztelt képviselőtársam, még eddig nem faggyuztam
(1909 Borsszem Jankó febr. 21.)
Fönt a macskaköves útszakaszon beomlott két pince az úttest alatt, akkor este. És hogy azért, mert a megengedettnél nagyobb sebességgel mentek a kocsik. [...] Másrészt huszonöt tonnás terűvel mindig előfordulhatnak esetek, ezt csak az nem tudja, aki még nem faggyúzott ilyet
(1963 Népszabadság jan. 6.)
ÖU: átfaggyúz, befaggyúz, kifaggyúz, lefaggyúz, összefaggyúz
Vö. CzF.; ÉrtSz. faggyaz, ~; TESz. faggyú; ÉKsz. faggyaz, ~

Beállítások