fagylaló mn-i ign, mn és fn 

I. mn-i ign → fagylal.

II. mn 17A2

1. (kissé rég) ’dermesztően hideg, kül. fagypont alatti 〈hőmérséklet〉 v. ilyen hőmérséklettel járó 〈időjárási jelenség〉, ill. olyan 〈éghajlat〉, amelyre ilyen időjárás jellemző v. olyan 〈időszak〉, amelynek (jellemzően) ilyen az időjárása’ ❖ Fagylaló dér tsipé a’ Görögök orrát (1774 Dugonics András C1484, 98) | e’ mi fagylaló egünk alatt termö füvek (1781 Benkő József C0964, 21) | örök hűségről álmodozván, akkor a’ fagylaló időt megvetve gúnyoljuk (1826 Kisfaludy Károly C0034, 82) | a hideg Grönland, Lapland, Kamcsatka lakosi az állatok szőrös bundáival védik magokat a fagylaló hideg ellen (1844 Zimmermann Jakab 8560002, 13) | December 1.-6.: Dér, hideg, fagylaló napok (1856 Vasárnapi Újság CD56) | jött a fagylaló tél (1864 e. Madách Imre C2954, 62) | A szél egyre hidegebbé, fagylalóbbá vált (1883 Szász Károly² ford.–Payn C3841, 25) | a szél hörögve, fagylalón szaladt (1936 e. Kosztolányi Dezső ford.–Maupassant CD01).

1a. (rég, ritk) ’az erős fázás érzetét keltő 〈testi jelenség〉’ ❖ Láttál-e oly jeget, melybe’ meleg legyen? S tüzet, mely fagylaló borzadozást tegyen? (1813 Ötödfélszáz énekek C2122, 204) | Fagylaló borzanat hidegíté el szemét ’s keblét Ákosnak (1829 Uránia C0422, 221) | mily fagylalólag diderget embert és állatot [a hideg szél] (1897 Természettudományi Közlöny C7921, 419).

2. (rég) ’vkit, vmit (meg)bénító, gátló 〈hatás〉, ill. ilyen hatású 〈megnyilvánulás, érzelem, állapot stb.〉’ ❖ el-járván már a’ fagylalo ijedtſég a’ Németeknek minden ereit (1784 Batsányi János ford.–Akai János C0886, 157) | [a tudósok] fagylaló elmellőzéshez lévén szokva, elszomorodott büszkeségökben mindenütt ellenségeket látnak (1816 Teleki József² 8471014, 335) | szíveket fagylaló lárma (1838 Figyelmező C0152, 93) | egyszerre ezen fagylaló hír által öntetvén le, veszedelmes mellszurásokról kezde panaszolkodni (1844 Kovács Pál² C0115, 143) | Rám mered kihalt szemével Fagylalóan, hidegen (1868 Fővárosi Lapok C8084, [326]) | a mint az osztrák császár körjáratra indult a termekben, minden orosz elfordult s elment utjából. Fagylaló ür vette körül (1882 Kossuth Lajos CD32) | Igy találta Kornélia a szenvedőt félig elvérezve, midőn a rémület első fagylaló hatása után, nemes, emberszerető szíve könyörületétől vezetve, azonnal segély után sietett (1887 Vachott Sándorné 8500002, 138).

III. fn 1A (rég)

’zselésítő anyag, zselatin’ ❖ fehérje, gelatine (állati fagylaló) (1879 Betűsoros árulajstrom C1111, 59) | fagylaló – Gallerte – l. gelatine (1879 Betűsoros árulajstrom C1111, 278).

Ö: vér~.

ÖU: lélek~, szív~.

ÖE: ~grádus, ~punktum, ~szám.

fagylaló melléknévi igenév, melléknév és főnév
I. melléknévi igenévfagylal
II. melléknév 17A2
1. (kissé rég)
dermesztően hideg, kül. fagypont alatti 〈hőmérséklet〉 v. ilyen hőmérséklettel járó 〈időjárási jelenség〉, ill. olyan 〈éghajlat〉, amelyre ilyen időjárás jellemző v. olyan 〈időszak〉, amelynek (jellemzően) ilyen az időjárása
Fagylaló dér tsipé a’ Görögök orrát
(1774 Dugonics András)
e’ mi fagylaló egünk alatt termö füvek
(1781 Benkő József)
örök hűségről álmodozván, akkor a’ fagylaló időt megvetve gúnyoljuk
(1826 Kisfaludy Károly)
a hideg Grönland, Lapland, Kamcsatka lakosi az állatok szőrös bundáival védik magokat a fagylaló hideg ellen
(1844 Zimmermann Jakab)
December 1.-6.: Dér, hideg, fagylaló napok
(1856 Vasárnapi Újság)
jött a fagylaló tél
(1864 e. Madách Imre)
A szél egyre hidegebbé, fagylalóbbá vált
(1883 Szász Károly² ford.Payn)
a szél hörögve, fagylalón szaladt
(1936 e. Kosztolányi Dezső ford.Maupassant)
1a. (rég, ritk)
az erős fázás érzetét keltő 〈testi jelenség〉
Láttál-e oly jeget, melybe’ meleg legyen? S tüzet, mely fagylaló borzadozást tegyen?
(1813 Ötödfélszáz énekek)
Fagylaló borzanat hidegíté el szemét ’s keblét Ákosnak
(1829 Uránia)
mily fagylalólag diderget embert és állatot [a hideg szél]
(1897 Természettudományi Közlöny)
2. (rég)
vkit, vmit (meg)bénító, gátló 〈hatás〉, ill. ilyen hatású 〈megnyilvánulás, érzelem, állapot stb.〉
el-járván már a’ fagylalo ijedtſég a’ Németeknek minden ereit
(1784 Batsányi János ford.Akai János)
[a tudósok] fagylaló elmellőzéshez lévén szokva, elszomorodott büszkeségökben mindenütt ellenségeket látnak
(1816 Teleki József²)
szíveket fagylaló lárma
(1838 Figyelmező)
egyszerre ezen fagylaló hír által öntetvén le, veszedelmes mellszurásokról kezde panaszolkodni
(1844 Kovács Pál²)
Rám mered kihalt szemével Fagylalóan, hidegen
(1868 Fővárosi Lapok)
a mint az osztrák császár körjáratra indult a termekben, minden orosz elfordult s elment utjából. Fagylaló ür vette körül
(1882 Kossuth Lajos)
Igy találta Kornélia a szenvedőt félig elvérezve, midőn a rémület első fagylaló hatása után, nemes, emberszerető szíve könyörületétől vezetve, azonnal segély után sietett
(1887 Vachott Sándorné)
III. főnév 1A (rég)
zselésítő anyag, zselatin
fehérje, gelatine (állati fagylaló)
(1879 Betűsoros árulajstrom)
fagylaló – Gallerte – l.lásd gelatine
(1879 Betűsoros árulajstrom)
ÖU: lélekfagylaló, szívfagylaló
ÖE: fagylalógrádus, fagylalópunktum, fagylalószám

Beállítások