faizik tn ige 14a1 (rég v. nyj)faiz, fáizik, fájészik

’〈jobbágyi jog gyakorlásaként is:〉(tűzi)fát gyűjt v. vág (vhonnan) vki’ ❖ Mint hogy mi Pinnyei Helységbéliek mind ekkoráigh Méltoságodnak Nagy Erdeirűl fáisztunk, ebben az Esztendőben pedig tellyességgel bé nem akarunk botsájtotni (1786 Soproni Szemle CD52) | Erdő. Különös Ivánhoz nintsen, az Nagy Erdőrűl fáiznak Száraz veszendő, esett fábul (1796 u. Soproni Szemle CD52) | Faiz, k. holzen (1838 Magyar és német zsebszótár C2979, 206) | M.-egregy határbeli erdőből faizottak még Györe, Kárász, Vékény községek is (1860 Magyaregregy CD36) | Egyszer elküldte az asszony az urát az erdőbe egy kis fáért. El is ment az ember, aztán amint ott faizik, faizik, egyszer valami nyöszörgésfélét hall (1898 Budapesti Napló okt. 23. C4881, 12) | Nem löhet mast fájézni, mer mökfognak (1952 Ormánysági szótár C6860, 141) | fájészik ’tűzrevaló fát gyűjtöget’ (1957 Magyar Nyelvőr C6009, 236) | a [nedves, mocsaras] területekből száz holdat vettek művelés alá, lombos fákkal, fenyőkkel ültették be. A jobbágyok innen faiztak, az uradalom és a jobbágyság közös legelőként használta (2002 G. Jáger Márta CD36).

Vö. CzF. faész v. fáész, faiz, fáiz; TESz. fa; ÚMTsz. faészik, faizik

faizik tárgyatlan ige 14a1 (rég v. nyj)
faiz 14a1
fáizik 14a1
fájészik 15a1
〈jobbágyi jog gyakorlásaként is:〉 (tűzi)fát gyűjt v. vág (vhonnan) vki
Mint hogy mi Pinnyei Helységbéliek mind ekkoráigh Méltoságodnak Nagy Erdeirűl fáisztunk, ebben az Esztendőben pedig tellyességgel bé nem akarunk botsájtotni
(1786 Soproni Szemle)
Erdő. Különös Ivánhoz nintsen, az Nagy Erdőrűl fáiznak Száraz veszendő, esett fábul
(1796 u. Soproni Szemle)
Faiz, k.középige holzen
(1838 Magyar és német zsebszótár)
M.-egregyMagyaregregy határbeli erdőből faizottak még Györe, Kárász, Vékény községek is
(1860 Magyaregregy)
Egyszer elküldte az asszony az urát az erdőbe egy kis fáért. El is ment az ember, aztán amint ott faizik, faizik, egyszer valami nyöszörgésfélét hall
(1898 Budapesti Napló okt. 23.)
Nem löhet mast fájézni, mer mökfognak
(1952 Ormánysági szótár)
fájészik ’tűzrevaló fát gyűjtöget’
(1957 Magyar Nyelvőr)
a [nedves, mocsaras] területekből száz holdat vettek művelés alá, lombos fákkal, fenyőkkel ültették be. A jobbágyok innen faiztak, az uradalom és a jobbágyság közös legelőként használta
(2002 G. Jáger Márta)
Vö. CzF. faész v. fáész, faiz, fáiz; TESz. fa; ÚMTsz. faészik, faizik

Beállítások