fájdalom fn 7A 

1. ’erős inger, vmely sérülés v. a szervezet beteg állapota által okozott kellemetlen, kínzó testi érzés, szenvedés, ill. azzal járó állapot’ ❖ az óldalt bé buritó hártyának meg gyuladáſa nem egyébb, hanem a’ melynek meg-tzeſedéſe, melly igen kinos fajdalommal jár (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 95) | Mihelyeſt a’ tſikózás véghez ment [...], leg ottan fel-ugrik az annya, magához tér fájdalmából, és a’ fiához közelit (1786 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4226, 108) | Idő ’s légváltozáskor holmi nyilaló csuszos fájdalmak is jelenkednek (1847 Malatides Dániel 8291003, 65) | [A pataízület gyulladása esetében] a fájdalom megszünik a nervus medianus [= középideg] átmetszésére és az állatok ezzel használhatók lesznek, bár a gyuladás nem szünik meg (1896 PallasLex. CD02) | nagy zsibbadást, később égető fájdalmat érzett szemeiben (1900 Varga Mihály 8511010, 162) | Szorított mindenem, erős mellkasi fájdalmaim voltak (1982 Géczi János 1058001, 285).

1a. (rendsz. tbsz-ban) (nem szakny) ’szülés során a méh összehúzódása által kiváltott heves görcs; fájás, szülőfájás’ ❖ Míg valódi fájdalmak nem jnek, míg a’ burok viz el-nem megy, míg a méhſzája jól nem tágúl, – a’ ſzl Személyt [...] erltetni, annyival inkább ſzékbe ſzegezni nem kell (1802 Zsoldos János 8541006, 294) | A fájdalmak alatt az anyaméh működése által a burok előre és kifelé nyomódik (1855 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045006, 27) | ötperces majd kétperces fájdalmak gyötörtek (1966 Magyar Nemzet márc. 8. C4803, 5) | [rájuk tör] hirtelen a végső romlás, mint a fájdalom a várandós asszonyra (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

2. ’negatív esemény által kiváltott lelki gyötrelem, szenvedés v. tartós szomorúság, bánat’ ❖ a’ fájdalom, és bánat annyira meg-ſzállották a’ ſzivét, hogy könyhullatáſi miátt többet nem ſzólhatot (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 311) | ura’ örömeiben ’s fájdalmaiban osztozott a’ jobbágycsalád (1847 Eötvös József 8126008, 136) | [atyám temetése után] anyámnak szüksége volt reám, fájdalmában nem hagyhattam magára (1896 Gyulafehérvári Hírlap 8628001, 2) | A költő mély fájdalommal szívében mondott búcsút a nagy városnak (1912 Császár Elemér CD55) | Koptosban látta az oltáron Isis haját, amelyet az istennő Osiris elvesztésekor tépett ki fájdalmában (1932 Móra Ferenc 9459036, 36) | Harry elnézte az asszonyt, és hirtelen mardosó bűntudat fogta el, amiért ennyi gondot és fájdalmat okoz neki (2008 Tóth Tamás Boldizsár ford.–Rowling 3325005, 97).

2a. ’ennek az érzésnek, lelkiállapotnak kül. az arcon v. annak vmely részén megjelenő megnyilvánulása’ ❖ Jött Enikő elszánt fájdalmmal az angyali arczon (1832 Vörösmarty Mihály C0039, 311) | Emberfölötti gyűlölet, szégyen, fájdalom bujkált könnyes tekintetében (1928 Budapesti Hírlap máj. 27. C4716, 5) | A szemében fájdalom ül, az arcán feszültség, visszatartottság (1972 Bertha Bulcsu 2021040, 968) | „Istenem, édes Istenem, nem igaz, Jézus Istenem” – hajtogatta kétségbeesett fájdalommal a hangjában (2001 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’ezt az érzést, lelkiállapotot kiváltó ok, esemény, es. személy’ ❖ [szíve] fájdalmaktól ſértegettetett; és azon gyönyörüség, a’ melly eddig annyira örvendeztette, moſtan tsak a’ kedvetlenségét nevelte (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 115) | [A kritikus] legnagyobb fájdalma az, hogy gróf Ráday nem akarja hirlap utján megdorgálni vakmerő szinészét, holott ő már statariumot tartott fölötte és elitélte, ki is végezte elevenen (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Egy hátrafésült hajú, fehér homlokú, bibliai arcú hölgy arcképe marad az éjjeliszekrényen, aki egykor őrangyaluk, később a legnagyobb fájdalmuk lett (1915 Krúdy Gyula CD54) | Az emberi élet fájdalma, az emberi sors tragikuma a mulandóság tudatában való létezés (1999 Magyar Hírlap CD09).

2c. ’〈vmely esemény, helyzet stb. által kiváltott bánat, szomorúság v. sajnálkozás jelölésére〉’ ❖ ſzörnyü fájdalmomra esik, ifjú eſztendöimet, illy korán, és keſerüségeſen végeznem (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 198) | ujonczállitáskor fájdalommal tapasztaltuk, hogy megyénk népessége többnyire kicsiny, sápadt, nyomorult és elcsigázott (1841 Pesti Hírlap CD61) | A Nyugat folyóirat mély fájdalommal tudatja, hogy szerkesztője és legnagyobb büszkesége Ady Endre meghalt (1919 Nyugat CD10) | Fájdalmunkra szolgál, hogy a testület története a rendelkezésre álló hatalmas anyag ellenére felderítetlen (1941 Verbényi László CD52) | a forradalomból – őszinte fájdalmamra – kimaradtam (1997 Természet Világa CD50).

2d. (msz-szerűen) (kissé vál) ’〈bánkódás v. sajnálkozás kif-ére〉’ ❖ De oh fájdalom! minekutánna titeket ſzerentséſen a’ Világra hozot, ö ſzerentsétlen ſzörnyü fájdalmit más nap halálával végzette (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 409) | Vajha betsültetnének is érdemek szerint ’s terjesztenének mindenfelé jobb-izlést, mint a’ millyen, ó fájdalom! még körülöttünk széltében uralkodik (1816 Kis János¹ C2567, 25) | Fájdalom, korunk a társasbeszélgetésnek mindinkább kevesebb értéket tulajdonit, s ez már alig számittatik a társas élet örömei közé (1883 Ozoray Árpád 8343001, 11) | [a tövisszúró gébics] a fölös prédát tövisekre szurkálja [...]. Igy kerül a tövisre a tücsök, a kabócza, cserebogár, de – fájdalom! – a fészekből rabolt madárporonty is (1901 Herman Ottó CD34) | Fájdalom, de kiszámíthatatlan és tervezhetetlen lesz az élet sokak számára, és az egzisztenciális bizonytalanság csaknem a teljes középosztályt érinti (1992 Országgyűlési Napló CD62).

Ö: fantom~, száraz~, szív~, szülő~, utó~, világ~; a -fájdalom címszó alatt: bél~, boka~, csípő~, csont~, derék~, emlő~, fej~, fog~, fül~, gerinc~, gyomor~, has~, hát~, ideg~, izom~, láb~, lábszár~, nyak~, szem~, térd~, torok~, vakbél~, váll~, végtag~, vese~, visszér~.

ÖU: ágyék~, anya~, arc~, bőr~, comb~, csecs~, csúz~, élet~, fő~, halál~, haza~, here~, hon~, honfi~, kebel~, keresztcsont~, kólika~, köszvény~, köz~, lélek~, lép~, máj~, méh~, mell~, mirigy~, oldal~, seb~, száj~, szülés~, tag~, tyúkszem~.

ÖE: ~dúlt, ~dúlta, ~enyhítő, ~keltő, ~kiáltás, ~kitörés, ~könny, ~pénz, ~teli, ~teljes, ~telt, ~tűrés.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. fáj; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.