fájin mn 14A  fain (kissé rég v. nyj) , fáin (kissé rég v. nyj) , fájint (kissé rég v. nyj) , fajn (kissé rég v. nyj) , fájn (kissé rég v. nyj)

1. ’〈Vmely fizikai(lag érzékelhető) sajátosságra, tulajdonságra vonatkoztatva.〉’

1a. (kissé rég v. nyj) ’〈a durvával szemben is:〉(egészen) apró, finom v. vékony 〈dolog, kül. szem, szál〉 v. ilyen részekből, szemcsékből, szálakból álló(, lágy tapintású) 〈anyag〉, ill. ilyen anyagból való v. ilyen részekből, darabokból, szálakból (össze)álló (finom megmunkálású) 〈dolog〉’ ❖ Midn a’ Réz Értz […] Szürke vagy hamu ſzín Értzé […] változik, akkor el-veſzti a’ fényeſségét, fájinabb ſzemekre, és formákra változik (1782 Benkő Ferenc ford.–Werner C0960, 20) | a’ leg-fájnabb tzérnákból kéſzlnek [a csipkék] (1790 Mindenes Gyűjtemény C0369, 61) | maga a’ természet Csokonayt (mivel ezt külömbenn is semmi Aesthetica nem adhattya) rendkívül érzékennyé formálta, ő néki sovány, gyenge delicat, fain szálátskáju, ’s csak nem csupa érzékenységből álló testet adván (1817 Domby Márton C1318, 28) | A’ szerint a’ mint a’ reszelőknek vágások nagy, durva, vékony és fajin; avagy a’ szerint a’ mint azok erőssen reszelnek, vagy pedig inkáhb [!] tsak palléroznak, mint hirtelen sok részeiktől megfosztanák az értzeket, durva-reszelkre és simító-reszelkre osztatnak el (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315006, 87) | A’ vastag-réz drótoknak nagyobb része fájin dróttá ezen eszközzel készíttetik (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315010, 141) | [az ún. dámaposztó] igen fájin két nyíretű gyapjúból szokott készíttetni (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315023, 418) | A’ durvább edények a’ kiszáradások után festetnek és mázoltatnak meg, és úgy tétetnek osztán az égető kementzébe. – A’ fájinabbak ellenben először ki égettetnek, és azután festetnek ’s mázoltatnak meg (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315012, 162) | Tán csak nem pólyáltatja magát nyers húsba ez az asszonyság éjszakára azért, hogy a bőre fáintabb legyen? (1884 Jókai Mór CD18) | Itt van a fájin lisztbű többféle sütemin (1940 Soproni Szemle CD52).

1b. (kissé rég v. nyj) ’vmely anyagból, dologról ilyen részek leválasztására való, (nagyon) kicsi kiemelkedésekkel, recékkel, lyukakkal stb. teli 〈eszköz, szerszám〉’ ❖ Végre a’ Külömbségek azok, a’ mellyek által a’ Különösjegyekre nézve az Ember tökélleteſen meg-határozhat, akármelly Darab Követ vagy Értzet p.o. midn a’ Rézértzröl azt mondja az Ember, hogy Aranysárga, vagy a’ Gyémántról, a’ Keménységre nézve, hogy az Legkeményebb, az az: hogy a’ leg Fájinabb Ángliai Reſzelönek ſem enged (1782 Benkő Ferenc ford.–Werner 7036026, 52) | fájin ráspojjal (1782 Benkő Ferenc ford.–Werner C0960, 171) | Legelőször az agyag az iszaptól megtisztíttatik, avagy vízzel kimosattatván azzal híg massává készíttetik; azután, hogy a’ legfájinabb homok szemetskét is el lehessen tőlle választani, fájin szűrő szitán által szűretik, nehogy az égetés közben a’ pípában maradható homok szemetskék azt megrepeszszék vagy egészszen el is hasittsák (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315012, 165) | fájin a rosta, pontosan aljadz, vigan szemetel (1904 Budapesti Hírlap okt. 28. C4692, 2).

1c. (rég) ’apró, finom, csekély 〈változás, különbség〉, ill. annak érzékelésére alkalmas 〈érzékszerv(i működés)〉’ ❖ Az e-nek a’ Magyar szájból esett figyelmes fülekbe tünő és tapasztalható hármas hangját, ebben vagy más hasonlókban: kenyerét, a’ Dialectus itt vagy ott hamar meg változtathatja. […] Olly fáin változás ez, hogy azt eggy hirtelen nem minden veheti észre rajta gondolkozás által (1792 Kovács Ferenc¹ C2555, 277) | az életrl való gondolat gyönyörséges, és arra, hogy az ember az életet egéſzſzen hideg vérrel nézze, vagy talám gylöllye, ſzükség, hogy átallyában el-romlottak légyen a’ leg-fájinabb érz-eſzközök, vagy hogy meg-haltak légyen egéſzſzen a’ bels érzékenységek (1799 Kováts Mihály ford.–Hufeland 7197003, 4) | A’ Habarniczának p. o. szemei nintsenek, és még is a’ világosságot fájinúl érzi (1799 Főldi János 7112014, 27).

2. (kissé rég v. nyj) ’kiváló, nagyon jó minőségű(, ezért vmely célra jól megfelelő, alkalmas) 〈dolog〉’ ❖ Néz szélyel, hát olyan szép zöld minden, mintha zöld bársonyal húzták volna be az egész földet. Fain levegő, egy szóval minden gyönyörűség volt oda le (1790 Ethnographia 7450001, 292) | Teve szőrrel vegyest csinált leg fainabb Kalap (1793 Magyar néprajz CD47) | [A kínaiak] nagy Meſterei a’ portzellánnak-is, melly a’ egéſz Világon hires, […] kéſzittenek papiroſſat-is a’ ſzederj nyár-fa, és kivált a’ gyapott-fa belsö hajokból […], igen ſzépeket, és fájinokat (1794 Parnasszusi időtöltés 7036017, 166) | A’ fájinabb posztóknak készítésekkor, hogy jó erőssek és tartósok legyenek, a’ bélfonalakat megnedvesítik (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315023, 416) | Egy zsidónő jött be, körülnézve vizsga szemekkel, köszönt, – s fenhangon kérdé: – Nem parancsolnak szép gyűrűket, karpereczeket, fein borotvát vagy tollkést […], jó olcsón adom! (1845 Pesti Divatlap C5837, 294) | Itt tessék vásárolni gazd’uraim, nénémasszonyaim, ez csupa fain portéka, csupa külországi híres készítmény, minden a legjavából (1891 Ferenczy József 8142001, 2) | – Fájin dohány, – mondotta az ügyelő a szippantásokat az orrából eregetve. – Pesten nem lehet ilyet kapni (1905 Gárdonyi Géza 9173008, 63) | A fein cipellőjét nézd meg! (1919 Barta Lajos 9033003, 46) | – Hát hol isszuk meg az áldomást, János? A Kék Macskákban igen fájin italt mérnek (1923 Nagy Zoltán CD10) | [Laci bátyám] azt szerette, ami akkor a közvélemény szerint a legfajnabb úri koszt volt (1939 Móricz Zsigmond C5087, 162).

2a. (kissé rég v. nyj) ’kitűnő, kiemelkedő 〈teljesítmény, tudás, szakértelem stb.〉, ill. ilyen tudással, hozzáértéssel végrehajtott 〈cselekedet, művelet〉’ ❖ félvén attól, hogy ha ſokat olvaſſa [ti. a Bibliát], meg-hibáz az ö fáin Deáksága (1781 Gombási István C1883, 159) | A’ Kézi mesterség nállok igen fájin (1803 Nagy Sámuel² C3292, 20) | Tsudállom azt a’ fain fordítáſt (1806 Szabó Sámuel ford. C3784, 84) | Mikor Hora és Kloska fajtája tüzestaplóval csiklandja az ember talpát s azt kérdi, hogy „ungye bany?” (hol a pénz?) ez aztán a pénzkérdés. Francziaországban ezt sokkal fainabbul tudják, ott van egy arra való intézet, a mit ugy hivnak, hogy börze, ott minden torturázás nélkül kiveszik az emberből, hogy „ungye bany?” (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Liza néni, a kisegítő parasztasszony […] a kanapéra került, ropogós fekete selyembe kiöltözve, fáintul megkötött gyönyörű fejkendővel (1926 Babits Mihály C0699, 58) | A dúcok közé fáinul beraknék egy galériát (2006–2007 Tábori Zoltán 3305002, 162).

2b. (kissé rég v. nyj) ’elégedett, örömteli 〈kedély, állapot〉, ill. ilyen kedélyállapotot kiváltó, vkinek a kedvére való 〈esemény, időszak stb.〉’ ❖ Hogy vág a világ, ėcsém? = hogy van állapotod? – Amúgy istenesen! jól, fáinul! (1862 Vadrózsák C2827, 374) | Lesz fajin disznótor meg mind amit csak kegyelmed kedvel… (1916 Nagy Endre CD10) | Álmodozva esti párok Lépegettek itt, Bókot s más kedves virágot Tépegettek itt. Fenn a holdba Dávid, Lenn meg jómagam Citeráztunk váltig Nékik boldogan. Ám e kor, e fáin, Hol van már ma nap? (1922 Tóth Árpád C4230, 201) | [ha az embernek] rossz az álma, fajin érzés felébredni belőle (1935 Budapesti Hírlap jan. 15. C4723, 7) | Hej! Micsoda fáin egy verekedés támadt ott (1947 Képes Szabad Föld júl. 20. C0229, 2).

3. (kissé rég v. nyj, biz is) ’megnyerő, nemes v. előkelő, finom 〈modor, viselkedés stb.〉, ilyen modorú, viselkedésű stb. 〈személy〉, ill. a maga nemében, funkciójában kiváló(an), remek(ül működő, teljesítő) 〈személy〉’ ❖ Ezt a hasznos könyvecskét Betrieger typographus úr derék fáin ember maga költségén lefordíttatta és kinyomtatta (1793 Csokonai Vitéz Mihály C1325, 594) | Saffo fájin Poëta, Aſpáſia jó Rhetor vólt (1793 Parnasszusi időtöltés 7036008, 15) | Csak a természetet tartom én szépségnek, az érzékeny szívet fájn erkölcsösségnek (1804 Verseghy Ferenc CD01) | a leg fainabb manierral köszönt (1815 Cserey Farkas² C2565, 451) | Az uton ismerkedtünk meg; jóravaló, fáin gyerek (1867 Tolnai Lajos C4213, 93) | Veszek én neked, Éva, selyemcipőt is, meg selyemkeztyűt is. Úgy jársz, mint a legfajinabb úriasszonyok (1907 Gárdonyi Géza C1827, 186) | – Fájin egy harangozó volt az Áron. Az egész hároszéki tartományban senki sem tudott úgy harangozni, pedig itt csak értenek hozzá (1920 Szabó Dezső 9623001, 26) | – Aztán mit csinálna, asszonynéném azzal a nyakbavalóval? – mondja Jókai. – Az ura nem viselheti, mert ez fájin módi, tehát el kellene adni (1927 Szini Gyula CD10) | Fáin nőcske vala! (1955 Csanádi Imre 9082008, 466) | A kapolyi (Somogy m.) gyermekek újév reggelén így köszöntek be a házakhoz: „Adjon Isten három bé-t, három f-et, három pé-t, bort búzát, békességet, faint főző feleséget, pipát, puskát, patronázst, meg egy butykos pálinkát” (1982 NéprajziLex. CD47) | fain voltam. Elvállaltam [a meccset] (1995 Magyar Hírlap CD09).

4. (partikulaszerűen) (kissé rég v. nyj) ’〈mn fokozására〉’ ❖ [az olvasztótégelyek] pípa-agyagból és tiszta homokbúl, vagy agyagbúl és fájin apróratört tserepekből készíttetnek (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315012, 164) | Minekutánna a’ materia liszt formán fájin apróra öszve töretik (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315013, 187) | A mint megéhezünk, hozzák a moslékot, Fáin jó habarék! (1862 Jókai Mór C2340, 176) | Siratom azt a sok gyönyörü malaczot – minő fáin kövér disznók lettek volna azokból (1882 Tolnai Lajos C4199, 172) | néhány napok óta igazán fáin szép idő jár (1885 Tolnai Lajos C4201, 215) | Körültapasztottad a házat? Nem! Hanem csak ülsz itt a fajin meleg szobában és égeted a lámpát, mint egy grófné! (1916 Nagy Endre CD10).

Sz: fájinság.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, fájinul; ÚMTsz. ~, fájint