alpesi mn 18B3 

’az Alpokban élő 〈személy, nép〉, ill. ott található, alpokbeli 〈dolog, kül. hely, földrajzi képződmény〉’ ❖ Az Alpesi avagy az Havasoki Juhásznéról (1774 Kónyi János ford.–Kotzebue C2740, 89) | [a földi epret szokták enni] magában is: de édes téjfellel, mint az álpesi Helvétusok’ s az egész világ eszi (1805 Pethe Ferenc 8364014, 157) | alpesi gletscher (1838 Kossuth Lajos CD32) | Az Augustus emlékére állított táblán 43 alpesi nép […] van felsorolva, melyeket a rómaiak meghódítottak (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | Az entente céljai voltak: Ausztria–Magyarországgal szemben a Monarchia összes területeinek elfoglalása kivéve Ausztria alpesi és Magyarország trianoni területeit (1944 Bethlen István 9055003, 114) | az alpesi, csodaszép fekvésű Wörthi tóhoz (1968 Thury Zsuzsa 9709001, 16) | A szomszédos alpesi ország, Svájc keleti részén egy síelőt temetett maga alá a lavina (1995 Magyar Hírlap CD09).

a. ’az Alpokban történő, ott zajló, oda irányuló’ ❖ a turistaságnak úgyszólván az ábécéjét képezi az alpesi út (1886 Mikszáth Kálmán CD04) | Alpesi utazásokra (1893 PallasLex. CD02) | alpesi nyaralások (1921 Gyergyai Albert CD10) | alpesi kirándulásra (1932 Nyugat ford. CD10) | Szuvarov szép alpesi menete (1941 Bánlaky József CD16).

b. ’az Alpokban, ill. az Alpokhoz hasonló magashegységekben előforduló, ott jellemző’ ❖ Az álpesi tej’ jóságáról alig van a’ sikságon lakóknak megfogásuk is, mert hogy a’ tejfelbe a’ kanál le nem megy, ha pedig beleszuratik, egyenesen megáll, szórul szóra igaz (1834 Fillértár 8623003, 228) | [a Rajna völgyében már a kora középkorban] mindenütt nagy a népesség, mely földmívelést, baromtenyésztést, kerti-, rét-, alpesi gazdálkodást, halászatot folytatott (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | alpesi levegő hízelgő illatokkal (1912 Tóth Wanda CD10) | erdei környezetben álló, rusztikus hangulatú, alpesi stílusú házakhoz (1998 Lakáskultúra CD39) | enyhe lejtésű, alpesi tetőzete van a nyaralónak (1999 Lakáskultúra CD39) | alpesi tetőcserép (2000 Magyar Hírlap CD09) • alpesi fény ’〈magashegységekben:〉 napkelte és napnyugta táján látható sárgás-vöröses színű légköri fényjelenség’ ❖ Alpesi fény, a havasok csúcsainak és hómezőinek vöröses fényü megvilágítása napfelkölte előtt és napnyugta után; úgy keletkezik, mint az alkonyi pir (1893 PallasLex. CD02) | [a festményen] a háttér magas hegycsúcsain megjelenik a legszebb természeti tünemények egyike, az alpesi fény (1936 Hoffmann Edith CD10) • alpesi kürt (Zene) ’az európai hegyvidéki pásztornépek nagyméretű, egyenes v. kissé hajlított fakürtje; havasi kürt’ ❖ Alpesi kürt, igen kezdetleges szerkezetü ősrégi fuvó hangszer, melyet az alpesi pásztorok használnak (1893 PallasLex. CD02).

c. ’éghajlati viszonyaiban, növényzetében stb. az Alpokra, ill. hasonló magashegységekre jellemző, havasi’ ❖ [a barcasági] havasok egészen alpesi jelleget öltenek, mert a Bucsecs Erdély összes havasai közt a harmadik helyet foglalja el […] 9000 láb magas lévén (1873 Orbán Balázs 8340020, 36) | [a hegy északi lejtőjét jellemző kopár sziklákat a déli lejtőn] csaknem a hegygerinczig terjedő alpesi legelők váltották fel (1898 Gyarmathy Zsigáné C1957, 151) | Az ürgék a Kaukázusban is honosak és az észak-kaukázusi steppékből az északnyugati főhegylánc meglehetősen magasan fekvő alpesi réteire is felnyomulnak (1929 Az állatok világa ford. CD46) | az alpesi jellegű éghajlat évről évre többeket csal a mátrai településekre (1997 Magyar Hírlap CD09).

d. (kötött szókapcsolat részeként fajnevekben is) (Áll v. Növ) ’az Alpokban, ill. a hozzá hasonló magashegységekben, kül. azok (al)havasi övezetében elterjedt v. honos, (test)felépítésében és életformájában ezek éghajlatához alkalmazkodó 〈növény(zet), ill. állat(világ)〉’ ❖ midőn már a Tátra borzasztó vihara eltünt, […] az alpesi virágok derült arczczal hálálkodnak, hogy ismét élvezhetik a lét örömét (1846 Pesti Divatlap C5839, 472) | a szárazföldi állatoknál beszélünk siksági, hegyi, alpesi faunáról, az illető hely magassága szerint (1893 PallasLex. CD02) | [Az Altáj-hegységben] a sivatag-növényet 300 méterig terjed, innen 1200 méterig az erdei flóra, azontul az alpesi flóra az északi lejtőkön 1950 méterig; a déli lejtőn 2250 méterig (1893 PallasLex. CD02) | az európai alpesi állatokat: zergét, alpesi mormotát – a hegyek elgleccseresedése szorította a síkságra (1935 Az ókor története CD42) | [A Kárpátokban a fahatár fölött] körülbelül 2000 méterig kúszik föl az alpesi növényzet, a moha meg a zuzmó (1980 Szombathy Viktor 1149001, 15) | Az alpesi cickány (Sorex alpinus) hazai előfordulását csak nemrég sikerült bebizonyítani a nyugati határ közelében fogott példányokkal (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | [Hazánk nyugati peremvidékén] számos alpesi faj kíséretében állományalkotó a lucfenyő és az erdei fenyő (1997 Magyarország földje CD05).

e. (ritk, Föld) ’az erdőhatár fölötti, rendsz. 1000 méter magasság fölött levő, havasi 〈övezet〉’ ❖ a hegyoldalon, csaknem az alpesi természet határáig, szétszórva a legszebb paraszt-házakat találjuk (1859 Eötvös József C1597, 151) | [A Vág völgyét szegélyező hegyoldalon fölfelé haladva] a fenyves tájából […] az alpesi övbe érünk, hol hosszú szálas fű váltakozik a törpe fenyő földön kúszó törzseivel (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Egyetlen más emlős sem társul állandóan a havasi pocokhoz […] a rideg, szeles alpesi övben, az „élők határán felüli világban” (1929 Az állatok világa ford. CD46).

f. • alpesi sí (Sp) ’a lesiklást, a műlesiklást és ezek változatait magában foglaló téli sportág, ill. ebben rendezett verseny’ ❖ Az alpesisí – elsősorban a rendszeres tévéközvetítések jóvoltából – igencsak előretört a sportágak népszerűségi rangsorában (1995 Magyar Hírlap CD09) | [Japánban a téli olimpián] egyszerre rendezik az északi és az alpesi sí eseményeit (1998 Magyar Hírlap CD09).

J: alpi, alpin, havasi.

ÖE: ~rózsa.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.