fajta fn és mn 

I. fn

1. (Áll, Növ is) ’〈a biológiai rendszertan egységeként is:〉 azonos fajon belüli(, termesztés, tenyésztés folytán) hasonló jellegű, örökletes sajátosságaik túlnyomó részében azonos egyedek kategóriája’ ❖ Ha [a paraszt] egy tehént véfzen, Sok izben a’ felett blts diſcurſust téſzen, ’S huſz forintot érte nem ád mig hibáját Meg nem kérdi ’s tudja idejét, fajtáját (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 53) | [a kritika] a’ nem, faj és fajta’ megkülönböztetése dolgában, valóban alapos, de az nem egyenesen az én hibám, mert ezen megkülönböztetési fokozatok’ nevezése még nincs elhatározólag eldöntve (1843 Athenaeum C0026, 432) | Hogy a természetes fajtát vagy alfajt a mesterségessel szemben megkülönböztessük, az utóbbit válfajnak nevezhetjük. A változatot (variatio) pedig gyűjtő fogalomnak tekinthetjük (1899 Chernel István CD34) | a rövid bevezető akkurátusan definiálja a fajta és típus fogalmát (az előbbi rendszertani, az utóbbi a hasznosítás dimenziója mentén képzett csoportosítási kategória) (1994 Új Könyvek CD29).

2. ’vmely ilyen egység, ill. az abba tartozó egyedek (összessége) mint egységes csoport’ ❖ Némelyik fajta kiállja a’ telet, némelyik pedig nem; némelyik korábban érik, némelyik pedig későn: e’ szerént, eggyiket nyári, másikat téli, eggyiket korai, másikat őszi káposztának lehet nevezni (1805 Pethe Ferenc 8364011, 72) | Németországban még a pomerániai ludat tenyésztették ki az itt található parlagi fajtával, szintén emdeni vér bekeresztezése által (1933 Az állatok világa ford. CD46) | rendkívüli vadalmafajtákat találhatunk Erdélyben és a román, valamint a balkáni fajták között is (1943 Főző géza CD52) | Az egyszerűség kedvéért a későbbiekben a talaj, a fajta és az agrotechnika együttes hatását agrotechnikai hatásnak fogjuk nevezni (1996 Természet Világa CD50).

2a. ’〈annak kif-ére, hogy vmely egyed, példány (vmely) ilyen egységbe tartozik, abból származik〉’ ❖ koránt érö fekete Szll, nagy ſzemü Olaſz fajta (1780 Prónay Pál 7360002, 62) | Magas, izmos, szürke ló volt, vékonylábú, száraz fejű, igen nemes fajta (1916 Nagy Zoltán CD10) | Dorle Linzenmeier évek óta foglalkozik szibériai husky tenyésztésével. Kötetében gyakorlati tanácsokat ad azoknak, akik ezt a kedves fajtát választják „társnak, barátnak” (1999 Új Könyvek CD29).

3. ’Az ember mint élőlény vmely (vélt) természetrajzi jellegű kategorizálásának egységeként.’

3a. ’〈a régen (nagy)rassznak nevezett földrajzi változat megnevezéseként〉’ ❖ bizonyos, hogy ebben az esetben sem azt értettem faj, illetve fajta alatt, amit Ignotus ért, hanem amit ezen az utóbbi évtizedek rasszelméleti rohamainak hatása alatt minden félreértéstől irtózó írónak értenie kellene; faj alatt az egész emberiséget mint állatfajt, fajta vagy rassz alatt pedig ennek egy öröklődő testi-lelki alkatban megnyilatkozó válfaját (1929 Szász Zoltán CD10).

3b. ’〈annak kif-ére, hogy vmely ilyen változatba tartozik, abból származik vki〉’ ❖ A mozin kívül nemigen hiányzik egy-két néger vagy más egzotikus színes fajta, hogy az érdeklődés az ott élő, igen nagy számú színjátszó afrikaira és ázsiaira is kiterjedjen (1926 Tamási Áron 9701018, 129).

3c. ’vmely néphez, népcsaládhoz, nemzet(iség)hez stb. tartozó személyek (összessége) mint egységes csoport’ ❖ kérdem, mit vétettek a többi fajták és kivált a derék horvátok (1857 Széchenyi István CD1501) | [Az ún. dzsat nép] nem fogadta be a kasztrendszert, miért is a hinduk tisztátalan és barbár népnek nézik őket. Messze kiterjedésü földterületen laknak. A dzsatok erős, durva, de nemes fajta (1893 PallasLex. CD02) | csatázók voltunk, csatázó fajta, s bizony alkohol nélkül nem lehettünk volna, néha-néha, Núbia párducai. Valahány fölemelő eseménye van szép, hivatalos, magyar históriánknak, egy filozófiailag képzett borszakértőt szeretnék kihallgatni róluk, felőlük (1908 Ady Endre 9003048, 164) | Schőn Olga a zsidóság ősi, úri előkelőségéről suttogott Máthé Janinak, e daczosan nagyszerelmű és fényűző fajta finomságát ép a gyors degenerálódásból magyarázva (1917 Kaffka Margit 9290049, 183) | fajvédelem, melynek első gondja más fajta üldözése (1962 Gellért Oszkár 9180002, 375).

3d. ’〈a fajelmélet szerint:〉 az eredetükben és értékükben különböző egyes emberi rasszokba, típusokba stb. tartozó személyek (összessége) mint genetikailag meghatározottan egységes csoport’ ❖ A keletbaltit nem tartják kiváló fajtának a német rasszpszichológusok. A keletbalti ember nehézkes, lassú, zárkózott, bizalmatlan, de barátjával közlékeny (1939 Természettudományi Közlöny C7964, 283).

3e. ’annak kif-ére, hogy vmely személy vmely népből, népcsaládból, nemzet(iség)ből stb. származik’ ❖ [Gyulai Pál] belevág, nem gyáván töpreng rajta, Hajh, kivesző, de legjobb magyar fajta. Sorsunkat hordta, nem csupán a kardot (1909 Ady Endre 9003227, 18).

4. (kissé rég) ’〈élőlényeknél:〉faj’ ❖ A’ Polypusnak külömbféle fajtái tartoznak azon állatok közé, mellyek a’ böltset,’s a’ természet-visgálót bámúlással töltik bé (1817 Hasznos Mulatságok C0176, 49) | sajtban a kukacz, gabonában a zsizsik, eczetben az eviczk, emberben és állatokban a giliszta, közhit szerint, eredeti azaz magukféle fajtáktól nem származott termékek (1862 Budapesti Szemle C7528, 333) | Az ember nem egyéb és nem különb, mint az állatok, maga is az állatvilágból származott s egyik fajtához közelebb, máshoz távolabb rokon (1917 ford. CD10) | [József Ágost főherceg] nevükön üdvözli az előtte fölszálló madarakat. Különösen szivéhez nőttek a Balaton nádasaiban élő, kiveszőfélben levő fajták (1940 Pesti Hírlap ápr. 28. C5688, 5) • emberi fajta ’a valaha élt, ill. jelenleg v. a jövőben élő emberek összessége; emberi faj, emberiség’ ❖ legnagyobb megdöbbenésemre kijelentette, hogy az emberi fajta két nemének viszonyáról egész hamis fogalmaim vannak (1922 Karinthy Frigyes 9309008, 64).

5. ’vmely tulajdonságukban, sajátosságukban megegyező személyek (összessége) mint egységes csoport’ ❖ A tiszta világos fajta, a melyet szőke haj, kék vagy szürke szem és fehér vagy fehéres-sárga bőr jellemez (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21).

5a. ’〈annak kif-ére, hogy vki vmely ilyen csoporthoz tartozik v. abból származik〉’ ❖ Parasztnak látszik. Csupa ránc. Fogatlan. Nézzük a kezét. Nagy csontos parasztkéz, a körme is nyiratlan, vastag. Nem lehet úri fajta (1907 Gárdonyi Géza 9173003, 219) | Bocsásd meg: én magam vagyok s szenvedő, lusta fajta (1910 Somlyó Zoltán CD01) | [Bakó József] maga is a népből eredt „pörgekalapos, egyszerű fajta” (1928 Fenyő lászló CD10) | Veszekedős fajta vagy? (1962 Lengyel József 9395004, 249) | ritkán iszik az, sokat dolgozik. Olyan becsületes fajta, segít mindenkinek (1996 Magyar Hírlap CD09) | A tulajdon átok, a gyűjtő pedig furcsa fajta (1997 Magyar Hírlap CD09).

6. (kissé rég) ’vmely nemzetség(hez), család(hoz tartozó személyek összessége), ill. rokonság, atyafiság’ ❖ Szaporodjatok újra, mert hát nemes fajta vagytok. Hogy könnyebben menjen a dolog, az asszonyok sohasem halnak meg ezentúl a Gaál családban (1907 Krúdy Gyula CD54).

6a. ’〈annak kif-ére, hogy vki vmely nemzetségből, családból származik〉’ ❖ [a gyermekek] ſzívnak olly tejet, melly az életet-is Táplálja; de kezdi a’ Terméſzetet-is; Olly tej az , a melly a’ Teſtben téſzen ſokat; Mert előre-kéſzít olly indulatokat, Mellyek ki-rohanván jövendőbe rajta, Megmutatják, hogy mi, ’s honnét való fajta (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 632) | Budaméri Konya, A Szécsényi törzsnek igaz vérrokona, – Címere jelenti: az oroszlán rajta Kisded keresztjével, hogy Szécsényi fajta (1853-1855 Arany János CD01) | Kár ezért a perszónáért. Azt mondják, nagyon eszes, perfektül beszél franciául, sokat olvas. – Mégis Csilléry fajta, fuzsitos – mint az apja is, a szerencsétlen (1913 Kaffka Margit 9290042, 38).

7. ’vmely közös egységbe tartozó dolgoknak, jelenségeknek vmely szempont szerint elkülönülő csoportja, osztálya, ill. vmely megjelenési formája, változata’ ❖ Különösen a hímzések eredetiségre valló fajtái keltettek méltó érdeklődést (1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Szalagért voltam a boltban s egy hülye segédtől való röstelkedésemben, aki azt mondta, mikor válogattam: – ez itt igen selejtes fajta, nem fog megfelelni Őnagyságának, kétannyit adtam ki, mint szabad lett volna (1916 Tersánszky Józsi Jenő 9706011, 8) | közösségi költészet: az irodalomtudomány kategóriája a költészet olyan fajtáinak megnevezésére, amelyekben a hivatásos irodalomhoz képest nem az egyéni alkotó, hanem valamely közösség játszik fontos szerepet (1980 NéprajziLex. CD47) | A festékek kínálata ma olyan óriási, hogy nem könnyű közöttük eligazodni. Ezért, a teljesség igénye nélkül, megpróbálunk áttekintést adni a főbb fajtákról (1999 Lakáskultúra CD39).

II. mn (megelőző jelzővel)

1. ’a megelőző jelzővel jelölt mennyiségű, minőségű, tulajdonságú 〈dolog, jelenség stb.〉’ ❖ e’ buta fajta madár (1787 Édes Gergely 7095002, 26) | van hátra valami. Egy csoport árjegyzék. – Miféle árjegyzékek? – Tetszik tudni. Olyan régi fajták (1867 Jókai Mór CD18) | azon fajta tény, melyre nézve Ön saját egyéniségét például hozza fel (1877 Kossuth Lajos 8250009, 185) | Az opera hibrid műfaj, paradox alkotás, ünnepe a színháznak, mert az a fajta színdarab, amely a legtöbb művészetet tudja összepárosítani (1914 Hevesi Sándor 9247004, 177) | Az csak parancsolni tudott, de szép fajta szót nemigen hallott tőle az ember! Ha mondtam neki, hogy Máté elvtárs, azért másképpen is kellene szólni, akkor már mondta is: nem karácsonyfaünnepély ez! (1964 Sánta Ferenc 9585001, 115) | a Liedl áruházban ma 13 ezer fajta áru van (2005 Országgyűlési Napló CD62).

2. ’a megelőző jelzővel jelölt nevű v. tulajdonságú rendszertani kategóriába tartozó 〈élőlény(ek csoportja)〉, ill. ilyen növénytől származó 〈szaporítóanyag, termés〉’ ❖ kinek kinek azt tanátſolnám, hogy az első nyirésbéli Juhokat, magának igyekezzék meg-szerezni; annyival inkább, hogy ennekelötte ſok esztendökkel, más Tartományokban-is, a’ hol a’ jó fajta júhok találtatnak, efféle juhoknak meg-szerzése és tartáſa, rendeltetett (1774 Tapasztalásból merített oktatás ford. C4090, 88) | mindenféle fajból való mén lovak , mellyek különös ſzépfégek, és, néhány ezer hasonlóképpen nehéz és könyny fajta magló [= termékeny] kantzák (1789 Gvadányi József C1925, 108) | Szentiván, Szűcs és Koppán szomszéd községek német ajku lakói minden erejökből azon vannak, hogy szőleik minél több nemes fajta gyümölcscsel diszelghessenek (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Találtak teljesen egészséges, zöld, sötét levelü amerikai fajta szőlőtőt, melynek mindjárt legelső felásott gyökerén milliónyi phyilloxera hemzsegett (1874 Borászati Lapok 8607002, 219) | [az ún. oldenburgi ló] izmos idomai dacára sem versenyezhet a nemes fajta, de könnyebb telivér lovakkal (1896 PallasLex. CD02) | Milyen kedves verseny támadt abból, hogy kinek a „keze után” ered meg több nemes gyümölcsojtóág vagy ritkább fajta rózsa! (1900 Váli Mari 8506001, 14) | Különféle fajta és különféle nagyságu tyukok vannak (1920 Nagy Lajos 9472027, 64) | A kiváló minőségű Aranyalma, Margit, Gül Baba és Kisvárdai Rózsa fajta burgonyából 1300 vagonnal küldenek az ország különböző vidékein gazdálkodó termelőszövetkezeteknek (1961 Népszabadság márc. 18. C4813, 11) | A kevésbé nemes fajta apró halból legalább hat-hétfélét rétegezve leraknak, sóval, borssal, paprikával, hagymával, egyéni ízlés szerint akár mással is fűszerezik (2001 Magyar Hírlap CD09).

3. ’a megelőző jelzővel jelölt néphez, népcsaládhoz, nemzet(iség)hez stb. tartozó 〈személy〉’ ❖ Egy mótz fajta oláh, ki a Belényesi havasok közzül szakat (1804 Bessenyei György¹ 7044047, 491).

Ö: a -fajta címszó alatt: adó~, állat~, alma~, anyag~, áru~, burgonya~, búza~, bűncselekmény~, cigaretta~, csemegeszőlő-~, edény~, energia~, gomba~, hal~, iskola~, jövedelem~, juh~, kacsa~, kecske~, körte~, ló~, majom~, munka~, növény~, pénz~, pók~, sor~, szén~, szerződés~, szőlő~, szöveg~, tánc~, termék~, vas~.

ÖE: fajtaazonos, fajtaazonosság.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.