fájvirág fn 3A2
1. ’a nebáncsvirág mint növény, kül. az ún. kerti nebáncsvirág (Impatiens balsamina) fajba tartozó növény’ ❖ A’ másik [balsamina nevű növény] ollyan mint egy Fátska, hoſzſzú tſipkéd [!] a’ Levele; virága piros; Gyümöltse hoſzſzúkás, zöld, ’s ha meg-nyomják ſzellyel [!] ugró; Ez az Fajvirág [!]. […] Külsö hasznai: Sebeket gyógyitt az olajja, kenvén azt avval (1775 Csapó József 7062001, 25) | Az ablakalatti kiskert lécz-rácsait délignyitó folyta be tömött szőnyegével, a’ csepegő hosszán teljes viola és fáj-virág állongott gazdag füzériben (1846 Kuthy Lajos C2857, 582) | [A síron] a sok fájvirág felnőtt, olyan volt, mint egy ágas-bogas gyertyatartó, szép átlátszó üvegforma száraival, mindenféle színben lángoló virágkelyheivel (1890 Jókai Mór CD18) | Ugyanilyen tulajdonságú [ti. új faji sajátosságokat mutató] a trópusi Kelet-Afrika 800–1500 m magas hegyeiről származó, szintén törpe termetű, rikító narancsvörös virágú Impatiens Holstii, amelyet fájvirág-nak is neveznek (1957 Magyar Nemzet nov. 10. C4797, 10) | Dísznövény a tanzániai és mozambiki származású törpe nebáncsvirág […] és az ázsiai származású fájvirág (balzsamina, kerti nebáncsvirág, kerti nenyúljhozzám, l. balsamina), az utóbbi teltvirágú változatai népszerűek (2001 MagyarNagyLex. C7362, 601).
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (kissé rég, Növ) ’〈az ilyen növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ fájvirág. (Impatiens. Syng. L. (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 169) | üvegszárú fájvirág (Impatiens noli-tangere) (1920 Magyar Nyelv C5862, 37) | fájvirág (balzsamína, kerti fájvirág, kerti nenyúljhozzám) Impatiens balsamina (1998 Növényneveink C6120, 84).
1b. ’〈e nemzetség egyik faja, az ún. kerti nebáncsvirág (Impatiens balsamina) elnevezéseként〉’ ❖ Impatiens balsamina; fájvirág, paputsvirág (1818 Lexicon trilingve C3043, 303. hasáb) | Impatiens balsamina fájvirág (1965 Csapody Vera–Priszter Szaniszló C5201, 253) | fájvirág (balzsamína, kerti fájvirág, kerti nenyúljhozzám) Impatiens balsamina (1998 Növényneveink C6120, 84).
2. (kissé rég, irod, átv is) ’〈vmely mimózának nevezett növény megnevezéseként〉’ ❖ – Vigyázz, nézz oda! rebeg a’ lyán összerezzenve, mint az érintett fájvirág levele (1848 Életképek C0106, 11) | Nem a régi fájdalom már, Évek folytán ami rág: Csupán mérgét hagyta benned, minden illetésre szenved A tulérző fájvirág (1857 Arany János CD01) | Fiume csakugyan olyan, mint az érzőke, a fájvirág: mihelyt megérintik, bezárkózik, majd hogy kinyiljon, egy napsugarat vár, mely jelzi, hogy a veszedelem elmult (1924 Pesti Hírlap febr. 10. C5672, 4).
3. (vál) ’túlságosan érzékeny, szomorúságra, fájdalmas érzelmekre hajlamos személy, ill. személyiség’ ❖ „[…] Az a fájvirág nagyon tetszik magának.” A „fájvirág” Krisztina volt, aki akkoriban csinosan busult, hogy elvegye az eszemet (1898 Pesti Napló márc. 25. C8680, 1) | nem mint túlérzékeny fájvirág és aestheta lélek jegyzem meg (1915 Hatvany Lajos CD10) | [Arany János] pályájának alakulásában nagy szerep jutott „túlérzékeny fájvirág” természetének is, de talán még nagyobb a valóság tiszteletének (1971 Keresztury Dezső CD30) | [Csorba Győző] egyszer érzékeny fájvirág, máskor vad irónia csap ki tollából, mint a lézersugár (1987 Magyar Nemzet márc. 23. C8362, 6) | [Rippl-Rónainak] kevésbé fájvirág a lelke, sosem irracionális, és a valósághoz való vonzódás megmarad hazatérte után is (2010 Népszabadság jún. 2. C7858, 18).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.