fakalapács fn 

1. ’〈kalapálva vminek a formálására, beverésére stb. haszn. kéziszerszámként, a vaskalapáccsal szemben is:〉 fafejű kalapács’ ❖ [a kosbárány heréi] fakalapáttſal, 3. vagy 4. ſzer való ütéſſel öſzve-törettetnek (1774 Tapasztalásból merített oktatás ford. C4090, 73) | [Az üstkészítők] először fakalapátsokkal dolgoznak, végre pedig hogy az üstnek illendő simaságot adjanak, vaskalapátsokkal szoktak azokhoz látni (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315010, 143) | a palaczkokat igen jól kell mindig bedugni, az ép dugókat […] fakalapáccsal 2/3-nyira kell beverni (1883 De Gerando Antonina 8099002, 25) | a koppanó fakalapács ugrasztgatta véső alatt formálódott lassan kőpad, asztal (1913 Laczkó Géza CD10) | a famintára vékony rézlemezt borítottak, majd kézzel nyomkodták, s végül az esztergapadon préselték, nyomóacéllal, fakalapáccsal kalapálták, míg a réz a kívánt formát fel nem vette (1991 Magyar néprajz CD47) | minden egyes [burkoló]lapot helyére téve addig ütögessük fakalapáccsal, amíg az teljesen szilárdan fel nem fekszik (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈konyhai v. éttermi eszközként:〉 azzal ütögetve vminek a puhítására, (össze)törésére stb. haszn., henger alakú fejjel ellátott faeszköz’ ❖ [a felszeletelt borjuhúst] deszkán fakalapácscsal verjük ki, de nem nagyon erőssen, mert elrongyosodik s ugy nem szép (1892 Zilahy Ágnes C6079, 125) | Megnéztem, hogyan fogja Bosnyák Mátyás, a megboldogult király kedves szakácsa a fakalapácsot, amellyel a pisztrángokat, potykákat verdesi fejbe, mielőtt kékre forrázná őket (1929 Krúdy Gyula CD54) | [kolbász készítésekor a kihűlt fokhagymás levet] apránként ráöntjük a darált húsra úgy, hogy közben fakalapáccsal állandóan verjük a húst (1994 Frank Júlia CD19) | [a homár] a legjobb Miamiban volt, egy nem is olyan drága, kizárólag homárra specializált étteremben, ahol fakalapácsot is adtak a fenomenális szörny elfogyasztásához (2000 Figyelő CD2601).

1b. ’〈bírósági tárgyaláson, árverésen stb.〉 az a kalapács alakú faeszköz, amelynek koppantásával a levezető elnök jelzi vminek a kezdetét, végét stb.’ ❖ Ha zaj van [a képviselőházban], az elnök fakalapácscsal ütöget asztalára (1876 Pesti Napló jún. 22. C8658, [2]) | A nagy fakalapács lecsapott az asztalra. A bíró [az ítélet hirdetéséhez] felvette fövegét és a közönség felállott (1926 Nemzeti Sport febr. 24. C7151, 4) | koppant a tőzsdei napot záró fakalapács (1989 Magyar Nemzet okt. 20. C8364, 6) | az árverésnél használatos fakalapácsot (2000 Szabad Föld jan. 11. C8386, 22).

2. ’〈Vmely szerkezet elemeként v. tartozékaként, ill. vmely tevékenység végzéséhez szükséges felszerelés részeként:〉 a kalapácshoz hasonló alakú, a végén hasáb, henger v. gömb alakban kiszélesedő v. ilyen fejjel ellátott faeszköz, fatárgy.’

2a. ’vmely idiofon hangszer, pl. xilofon hangot adó részének megszólaltatására való eszköz’ ❖ Egy diófadeszkára két összetartó szalmakötél van kifeszítve, s rá vékonyabb-vastagabb egerfalécek körösztbe rakva, mik két kis fakalapáccsal üttetve, a legsajátságosabb melankólikus hangokat adják (1846 Jókai Mór CD18) | [a] faharmonika fából való ütőhangszer, mely féllépcsőnként emelkedő hangok szerint hangolt s lazán felkötözött fenyűfadarabkákból áll s melyet […] két kis fakalapácscsal ütögetnek (1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Verrillon, 8–10 ivópohárból álló, vízzel hangolt üvegharangjáték; a poharakat nemezzel bevont kis fakalapáccsal ütik (1926 RévaiNagyLex. C5715, 173) | [a Bali szigetéről való ütőegyüttes tagjai] tradicionális hangszereikkel – gazdagon díszített, padokra erősített, különböző méretű fémgongokkal, amelyeket fakalapáccsal ördögi tempóban szólaltatnak meg – különleges, kreatív zenei világba kalauzolják el a hallgatókat (2000 Népszava júl. 18. C6325, 12).

2b. ’〈zongora hangszekrényében:〉 a billentyű leütésével mozgatott, ütésével a húrt rezgésbe hozó alkatrész’ ❖ [Az első zongorákon] a húrok ütését finom s lágy szarvasbőrrel bevont fakalapácsok […] eszközölték (1897 PallasLex. CD02) | Ha leütök egy billentyűt [a zongorán], akkor annak hátsó vége felemelkedik s megbillent egyet ezek közül a fakalapácsok közül (2005 Végh Péter 3072002, 170).

2c. ’〈egyes labdajátékokban:〉 a labda elütésére v. terelésére haszn. hosszó nyelű eszköz, ütő’ ❖ a croquet-játszás itt [ti. Bostonban] nagyon dívik, 2–6 személy játszhat egy csoportban, kinek-kinek saját fagolyója van, melyet kezében fakalapácscsal rendszeresen a kitüzött helyre gömbörget (1877 Vasárnapi Újság C7391, 831) | [A lovaspólóban] a játékosok, két csapatra oszolva, arra törekszenek, hogy a nyargaló ponyk hátán ülve, hajlékony, hosszúnyelű fakalapácsaikkal az ellenfél térfelét határoló vonalon álló kapun át üssék a labdát (1928 TolnaiÚjLex. C5727, 234) | [Tajvanon] reggelente és estelente gyepes területeken hosszúnyelű fakalapácsokkal golyóznak, a játék a biliárd, a golf és a pétanque keveréke (1993 Wiegandt Richárd C8613, 351).

2d. ’〈kül. kallómalom részeként:〉 a tömörítendő v. összezúzandó, ill. tisztítandó anyag, dolog ütögetését végző eszköz, alkatrész’ ❖ nem sokkal nagyobb e gép [ti. a zúzómalom] egy kalitnál, mely mellett magos kerék emelkedik s nehány súlyos fakalapács folytonosan tombol (1852 Jósika Miklós C2392, 171) | [a gyapjú mosását és tisztítását] a grohovóiak hatalmas fakalapácsokkal fölszerelt primitiv szerkezetü mosómalmaikban évek óta potom áron végezték (1899 Magyarország szept. 19. C0361, 6) | Borsodban, ahol vízimalmok vannak, a kender puhítását a hozzájuk kapcsolt fakalapácsokkal, küjükkel végzik (1936 Ébner Sándor C6349, 5) | A kallómalom (karló, kárló, kálló) ütőalkatrésze volt a kölyű (külyű): két vagy több nagy fakalapács, amely a vizikeréktől hajtva, váltakozva emelkedett, majd zuhant, és súlyos ütéseket mért a nedves melegben képlékeny posztóanyagra (1995 Pach Zsigmond Pál CD58).

Vö. CzF.; ÉKsz.; SzT.