fákla l. fáklya

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

fáklya fn  fákla (rég)

1. (átv is) ’rúd alakú (nyéllel ellátott), éghető anyaggal átitatott, felső végén nyílt lánggal égő világítóeszköz’ ❖ Egy épület, Templom formára felnyúlva Állott a’ fáklyákkal meg-világosítva (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 10) | a’ verembe égö gyertyát lehetne alá tartani, avagy kötélen fáklát le-ereſzteni, mellyek ha a’ fenékre jutván el nem alunnának, hanem tovább világoſsan égnének, jele volna, hogy az alatt levö ég [= levegő] már elégségeſsen meg-jobbult, és meg-tiſztult (1786 Tolnay Sándor ford.–Schosulan 7351005, 13) | a történelemelőtti idők bányásza gyantás, 1,2–1,5 m hosszú, 3–4 cm vastag fenyőszilánkokból összekötött fáklyával világított. Ebből alakult ki később a szurokfáklya (1958 Faller Jenő CD52) | [az 1996-os atlantai olimpiára tízezer ember] viszi majd a fáklyákat, hiszen a váltó minden egyes tagja külön fáklyát kap, és csak a lángot adja a staféta következő tagjának (1996 Magyar Hírlap CD09) | A szurokkal és állati zsiradékkal átitatott rőzsenyalábok, gallyak, azaz fáklyák legjobb tudásunk szerint a réz- és bronzkorszakban jelentek meg először (1998 Természet Világa CD50).

1a. ’ehhez hasonló formájú eszköz, amellyel az olimpiai váltófutás résztvevői az olimpiai lángot az olimpiai játékok helyszínére juttatják’ ❖ A staféta háromezer tagból áll majd. Első futója, mert minden futóra ezer métert számítanak, 1936 július 13-án délben gyujtja meg fáklyáját Olympiában (1934 Népszava aug. 30. C7502, 11) | Akkor sem lesz baj, ha Karl Schaffer, volt osztrák műkorcsolyázó olimpiai és világbajnok kezében „útközben” kialudnék az olimpiai fáklya. Az olimpiai lángot ugyanis propángáz táplálja majd, amelyet nem befolyásolnak az időjárás viszontagságai (1963 Népszabadság dec. 24. C1500, 31) | Nem egyszer, s nem kétszer kellett már újraéleszteni a fáklyát – a futók mellett egy autóban viszik a tartalék olimpiai lángot –, a japán újságok címlapon foglalkoznak az üggyel. Van olyan magyarázat, hogy a túl erős szél oltja ki a lángot, mások szerint inkább a fáklya gázadagolója hibás, és van olyan vélemény is, hogy a futók tartják rosszul a fáklyát (1998 Magyar Hírlap CD09) | „A 2000 Celsius-fokon égő lángnak oxigénre van szüksége ahhoz, hogy a víz alatt se aludjon ki. A kidolgozott kémiai eljárásnak éppen az a lényege, hogy biztosítja az oxigénellátást” – fogalmazott Charles Tegner, a[z olimpiai lángot hordozó] víz alatti fáklyát tervező cég elnöke (2000 Nemzeti Sport márc. 28. C8069, 14).

1b. ’ehhez hasonló formájú világítóeszköz’ ❖ Ujabb időben vegyészeti fáklyákat is alkalmaznak, melyek egy fém- vagy papirtokban égő anyagkeveréket tartalmaznak, u.m. stronciumot, bariumot, mint amely anyagok a fénynek különböző szint kölcsönöznek (1894 PallasLex. CD02) | Különleges villamos fáklyáik fénye szinte vonzotta a halakat, amelyek megkövülten tűrték, hogy [a búvárok] megfogják vagy megsimogassák őket (1963 Élet és Tudomány C4914, 1488) | Miután egy alkalommal egy vendég bokáját törte a kivilágítatlan ösvényen, a szervezők áttértek a kémiai fáklyák (chemlight) használatára (2002 Magyar Hírlap CD09) | színes fáklya Ugyancsak a Candelánál találkoztunk egy igen különleges, izzók és fénycsövek nélküli világítási móddal. Ennek lényege a fényvezető szálak szerteágazó – tetszés szerinti sorba rendezett, vagy szabadon szétszórt – kötege, amelynek egyik végébe központi projektor világít bele (2002 Lakáskultúra CD39).

1c. (birtokszóként) (irod) ’〈annak kif-ére, hogy vmely dolog, jelenség szellemi v. erkölcsi értelemben feltüzelő, gyújtó hatású, ill. pusztítással jár〉’ ❖ Elég gonoſz indúlatok vagynak az emberek között, mellyek háboritják a’ Birodalmat, ha az eſzelöſség nem gerjeſzti-is a’nak fáklyáit (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel C4564, 243) | félóra mulva egy egész zendülő tábor hullámzott a kastély felé, elől a két leány ment. Kozima és Malika, a zendülés véres fáklyáival (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Önök a haza oltárának papnői, kiknek hivatásuk éleszteni és fentartani rajta a hazaszeretet Vesztatüzét. Önök kezeibe adta isten a lelkesítés fáklyáját (1889 Kossuth Lajos CD32) | Az utóbbi két hétben nem volt nap, hogy száz meg száz franciaországi üzemben, faluban és kisvárosban, egyetemen és kaszárnyában fel ne lobbant volna a gyűlölet fáklyája (1952 Szabad Nép máj. 28. C4875, 4) | Augusztus 20. körül még sosem lángoltak föl az egyetemi ifjúság lázongó fáklyái, Szent Istvánkor nagyapák és unokák ünnepelnek (1998 Magyar Hírlap CD09).

1d. (birtokszóként) (irod) ’〈annak kif-ére, hogy vmely dolog, jelenség szellemi v. erkölcsi értelemben meg- vagy felvilágosító hatású〉’ ❖ Er kell, hogy égjen Igazság’ fáklyája, ’S tüzét el ne oltsa Gonoſzság’ ſzikrája (1772 Orczy Lőrinc C0794, 53) | fellobogott az ész Fáklyája, s művét szent sugárral Fonja körűl örökös napokra (1846 Császár Ferenc 8081015, 54) | Tanultam szakadatlanul, fáradtságot, lankadtságot nem kímélve, hogy majdan [...] a haladás világító fáklyáját elvihessem a legsötétebb szellemi nívón álló ázsiai népek közé (1920 Érdi László CD10) | a vallás és erkölcs fáklyáját a népből jövő s a néphez nemzeti nyelven szóló ihletett újítók ragadják kezükbe (1947 Gáldi László 9167003, 32) | A szabadságeszme fáklyájának fénye – melyet tanulóifjúságunk emelt magasra (1965 Kelényi Ferenc CD52) | az evangélium fáklyáját lobogtatják, és Istenhez igazított életükkel, hitükben kívánnak élni és megmaradni (1992 Magyar reformátusok CD1210).

1e. (irod)(vmely területen) szellemi világosságot teremtve utat mutató személy’ ❖ Böltsek! ti emberi elmének tsudái! Setétes egünknek ragyogó fáklyái! (1785 Göböl Gáspár C1897, 22) | Fáklya valál: e hon fáklyája (1850 Sárosi Gyula 8404046, 200) | Fáklya volt ő [ti. Vörösmarty Mihály] nékünk a művészet utján, És haladt előre, mint vezérvilág (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Mind finom ember ez, Annie, a legfinomabb magyar ember ez mind, gyermekkorom fáklyái (1926 Szomory Dezső CD10) | Ön fáklya lesz a magyar végek szellemi éjszakájában (1994 Magyar Hírlap CD09).

1f. (birtokszóként, rendsz. élet jelentésű szavakkal) (irod) ’〈az emberi életnek, ill. vmely mozgalom létezésének jelképeként〉’ ❖ éltednek fáklyája el nem aluszik (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 176) | Azok, kik e nemes életek fennlobogó fáklyáját elolták, nem elégedtek meg az élet megsemmisitésével, a szellem elnémitásával; ők a testet, a dicső lelkek e porhüvelyét is megsemmisiteni akarták (1870 Orbán Balázs 8340017, 159) | Abban a percben Romániától kezdve Görögországig minden politikai érdek Ausztria-Magyarország hatalmi vonzerejéhez fog kapcsolódni, a pánszlávizmus fáklyája kialszik, Nagy Péter cár végrendeletének határ van szabva s Oroszország egész Európával áll szemközt (1886 Budapesti Hírlap júl. 12. C4733, 1) | Öltő öltőre igy következik, A lét fáklyája örökké lobog. . . (1891 Fővárosi Lapok C0160, 359) | Éltem maradó fáklyája oltárodnál fog lobogni. S ha egykor síromba térek, utolsó sóhajtásommal szent neved rebegi ajkam! (1907 Gárdonyi Géza 9173003, 245) | Nagy J. Béla élete fáklyája azóta kilobbant (1974 Grétsy László C6025, 225).

2. ’jelentős mennyiségű éghető anyag belobbanásakor, égésekor keletkező nagy méretű, hosszabb ideig égő nyílt tűz, ill. lángoszlop’ ❖ a ház, meg az ég, meg a mély és a piactér isteneit mind adományok lángja köszönti: innen s onnan is égbemagasló fáklya mered fel, táplálja a szent drága kenet cselt soha nem lehelő, szelid enyhe szere a királyi palotája zugából (1962 Devecseri Gábor ford.–Aiszkhülosz 9108016, 191) | meg kellett várniuk, amíg a csőben lévő gáz teljesen elég. A földből kicsapó fáklya az idő előrehaladtával egyre kisebb lett, végül reggel hét órára kialudt (1998 Magyar Hírlap CD09) | 8 méter magas lángoszlop tört ki abból a lakásból, ahol a tűz keletkezett, szakemberek szerint ezer fok fölötti lehetett ott a hőmérséklet. A feltörő fáklya a kitört ablakon át bejutott más, szomszédos lakásokba (2009 Népszabadság aug. 21. C7857, melléklet).

3. ’a környezeténél világosabb terület a Nap fotoszférájában; napfáklya’ ❖ Ezekhez hasonlítnak a’ napnak fáklái is, mellyek tsak abban külömböznek, hogy valamivel fényeſſebbek a’ makuláknál (1809 Varga Márton 8510002, 55) | a Nap korongjának nyugati szélén számos folt és fáklya jelent meg és pedig folytonos átalakulásban (1919 Természettudományi Közlöny C7943, 68) | a Nap légkörének különböző rétegeiben fáklyák […] is fellépnek (1995 Magyar Hírlap CD09) | A fáklyák létrejöttéhez feltétlenül szükséges egy olyan terület, ahol a Nap felszínéből kibukó erővonalkötegek térerőssége kisebb, mint ami a foltok képződéséhez szükséges (2003 Természet Világa CD50).

4. ’〈bányászati, ipari berendezésekben, szénhidrogén-feldolgozó és vegyi üzemekben:〉 lefúvatott gázok elégetésére haszn., folyamatosan égő őrlánggal működtetett biztonságtechnikai berendezés’ ❖ A lefúvatott gázok legnagyobb részét fáklyán égetjük el, így a levegőbe nem a szénhidrogéngázok, hanem azok kevésbé káros égésterméke jut (1996 Természet Világa CD50) | Társaságunk Vecsés csomópont melletti külterületi fáklyán, szakembereinek felügyelete mellett végzi a gáz szükség szerinti lefúvatását, fáklyázását (2010 Népszabadság aug. 7. C7858, 11).

4a. ’hulladékgázok elégetésére épített v. felszerelt kémény’ ❖ meg kellett valósítani a kohógáz-elégető fáklya beruházását, aminek köszönhetően lényegesen csökkent a levegő szénmonoxid-terhelése (1998 Figyelő CD2601) | A finomítók jelképe volt a nagy lánggal égő, néha bizony kormozó fáklya: az itt korábban elégetett gázokat ma hasznosítjuk, azóta a fáklyák csak üzemindulások és leállások, valamint üzemzavar esetén égnek nagy lánggal (1999 Természet Világa CD50) | A korszerű, regionális lerakóknál a depóniagáz ártalmatlanítását már rendelet írja elő, ám mindez a gyakorlatban legtöbbször csupán a gáz fáklyában történő elégetését jelenti (2010 Népszava márc. 30. C7473, 10).

5. ’〈meteorológiai grafikonban:〉 vmely időjárási változó megadott földrajzi helyre előrejelzett értékeit megjelenítő vonalak által kirajzol(ódot)t, rendsz. egyik végén összefogott vesszőnyalábra hasonlító ábra, amelyen a vonalak szétágazásának mértéke a prognózis bizonytalanságát jellemzi’ ❖ Ha az előrejelzett budapesti fáklya csapadékmennyiségét a 8-as vízgyűjtő tényleges csapadékmennyiségével vetjük össze, akkor a következőket állapíthatjuk meg: [...] a kontrollmodell Budapestre, június 1-re 30 mm közeli értéket prognosztizál (2010 Ujváry Katalin 3210002, 145).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

fákla lásd fáklya
🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
fáklya főnév
fákla (rég)
1. (átv is)
rúd alakú (nyéllel ellátott), éghető anyaggal átitatott, felső végén nyílt lánggal égő világítóeszköz
Egy épület, Templom formára felnyúlva Állott a’ fáklyákkal meg-világosítva
(1772 Bessenyei György¹)
a’ verembe égö gyertyát lehetne alá tartani, avagy kötélen fáklát le-ereſzteni, mellyek ha a’ fenékre jutván el nem alunnának, hanem tovább világoſsan égnének, jele volna, hogy az alatt levö ég [= levegő] már elégségeſsen meg-jobbult, és meg-tiſztult
(1786 Tolnay Sándor ford.Schosulan)
a történelemelőtti idők bányásza gyantás, 1,2–1,5 mméter hosszú, 3–4 cmcentiméter vastag fenyőszilánkokból összekötött fáklyával világított. Ebből alakult ki később a szurokfáklya
(1958 Faller Jenő)
[az 1996-os atlantai olimpiára tízezer ember] viszi majd a fáklyákat, hiszen a váltó minden egyes tagja külön fáklyát kap, és csak a lángot adja a staféta következő tagjának
(1996 Magyar Hírlap)
A szurokkal és állati zsiradékkal átitatott rőzsenyalábok, gallyak, azaz fáklyák legjobb tudásunk szerint a réz- és bronzkorszakban jelentek meg először
(1998 Természet Világa)
1a.
ehhez hasonló formájú eszköz, amellyel az olimpiai váltófutás résztvevői az olimpiai lángot az olimpiai játékok helyszínére juttatják
A staféta háromezer tagból áll majd. Első futója, mert minden futóra ezer métert számítanak, 1936 július 13-án délben gyujtja meg fáklyáját Olympiában
(1934 Népszava aug. 30.)
Akkor sem lesz baj, ha Karl Schaffer, volt osztrák műkorcsolyázó olimpiai és világbajnok kezében „útközben” kialudnék az olimpiai fáklya. Az olimpiai lángot ugyanis propángáz táplálja majd, amelyet nem befolyásolnak az időjárás viszontagságai
(1963 Népszabadság dec. 24.)
Nem egyszer, s nem kétszer kellett már újraéleszteni a fáklyát – a futók mellett egy autóban viszik a tartalék olimpiai lángot –, a japán újságok címlapon foglalkoznak az üggyel. Van olyan magyarázat, hogy a túl erős szél oltja ki a lángot, mások szerint inkább a fáklya gázadagolója hibás, és van olyan vélemény is, hogy a futók tartják rosszul a fáklyát
(1998 Magyar Hírlap)
„A 2000 Celsius-fokon égő lángnak oxigénre van szüksége ahhoz, hogy a víz alatt se aludjon ki. A kidolgozott kémiai eljárásnak éppen az a lényege, hogy biztosítja az oxigénellátást” – fogalmazott Charles Tegner, a[z olimpiai lángot hordozó] víz alatti fáklyát tervező cég elnöke
(2000 Nemzeti Sport márc. 28.)
1b.
ehhez hasonló formájú világítóeszköz
Ujabb időben vegyészeti fáklyákat is alkalmaznak, melyek egy fém- vagy papirtokban égő anyagkeveréket tartalmaznak, u.m.úgymint stronciumot, bariumot, mint amely anyagok a fénynek különböző szint kölcsönöznek
(1894 PallasLex.)
Különleges villamos fáklyáik fénye szinte vonzotta a halakat, amelyek megkövülten tűrték, hogy [a búvárok] megfogják vagy megsimogassák őket
(1963 Élet és Tudomány)
Miután egy alkalommal egy vendég bokáját törte a kivilágítatlan ösvényen, a szervezők áttértek a kémiai fáklyák (chemlight) használatára
(2002 Magyar Hírlap)
színes fáklya Ugyancsak a Candelánál találkoztunk egy igen különleges, izzók és fénycsövek nélküli világítási móddal. Ennek lényege a fényvezető szálak szerteágazó – tetszés szerinti sorba rendezett, vagy szabadon szétszórt – kötege, amelynek egyik végébe központi projektor világít bele
(2002 Lakáskultúra)
1c. (birtokszóként) (irod)
〈annak kif-ére, hogy vmely dolog, jelenség szellemi v. erkölcsi értelemben feltüzelő, gyújtó hatású, ill. pusztítással jár〉
Elég gonoſz indúlatok vagynak az emberek között, mellyek háboritják a’ Birodalmat, ha az eſzelöſség nem gerjeſzti-is a’nak fáklyáit
(1772 Zalányi Péter ford.Marmontel)
félóra mulva egy egész zendülő tábor hullámzott a kastély felé, elől a két leány ment. Kozima és Malika, a zendülés véres fáklyáival
(1855 Vasárnapi Újság)
Önök a haza oltárának papnői, kiknek hivatásuk éleszteni és fentartani rajta a hazaszeretet Vesztatüzét. Önök kezeibe adta isten a lelkesítés fáklyáját
(1889 Kossuth Lajos)
Az utóbbi két hétben nem volt nap, hogy száz meg száz franciaországi üzemben, faluban és kisvárosban, egyetemen és kaszárnyában fel ne lobbant volna a gyűlölet fáklyája
(1952 Szabad Nép máj. 28.)
Augusztus 20. körül még sosem lángoltak föl az egyetemi ifjúság lázongó fáklyái, Szent Istvánkor nagyapák és unokák ünnepelnek
(1998 Magyar Hírlap)
1d. (birtokszóként) (irod)
〈annak kif-ére, hogy vmely dolog, jelenség szellemi v. erkölcsi értelemben meg- vagy felvilágosító hatású〉
Er kell, hogy égjen Igazság’ fáklyája, ’S tüzét el ne oltsa Gonoſzság’ ſzikrája
(1772 Orczy Lőrinc)
fellobogott az ész Fáklyája, s művét szent sugárral Fonja körűl örökös napokra
(1846 Császár Ferenc)
Tanultam szakadatlanul, fáradtságot, lankadtságot nem kímélve, hogy majdan [...] a haladás világító fáklyáját elvihessem a legsötétebb szellemi nívón álló ázsiai népek közé
(1920 Érdi László)
a vallás és erkölcs fáklyáját a népből jövő s a néphez nemzeti nyelven szóló ihletett újítók ragadják kezükbe
(1947 Gáldi László)
A szabadságeszme fáklyájának fénye – melyet tanulóifjúságunk emelt magasra
(1965 Kelényi Ferenc)
az evangélium fáklyáját lobogtatják, és Istenhez igazított életükkel, hitükben kívánnak élni és megmaradni
(1992 Magyar reformátusok)
1e. (irod)
(vmely területen) szellemi világosságot teremtve utat mutató személy
Böltsek! ti emberi elmének tsudái! Setétes egünknek ragyogó fáklyái!
(1785 Göböl Gáspár)
Fáklya valál: e hon fáklyája
(1850 Sárosi Gyula)
Fáklya volt ő [ti. Vörösmarty Mihály] nékünk a művészet utján, És haladt előre, mint vezérvilág
(1860 Vasárnapi Újság)
Mind finom ember ez, Annie, a legfinomabb magyar ember ez mind, gyermekkorom fáklyái
(1926 Szomory Dezső)
Ön fáklya lesz a magyar végek szellemi éjszakájában
(1994 Magyar Hírlap)
1f. (birtokszóként, rendsz. élet jelentésű szavakkal) (irod)
〈az emberi életnek, ill. vmely mozgalom létezésének jelképeként〉
éltednek fáklyája el nem aluszik
(1774 Kónyi János ford.Marmontel)
Azok, kik e nemes életek fennlobogó fáklyáját elolták, nem elégedtek meg az élet megsemmisitésével, a szellem elnémitásával; ők a testet, a dicső lelkek e porhüvelyét is megsemmisiteni akarták
(1870 Orbán Balázs)
Abban a percben Romániától kezdve Görögországig minden politikai érdek Ausztria-Magyarország hatalmi vonzerejéhez fog kapcsolódni, a pánszlávizmus fáklyája kialszik, Nagy Péter cár végrendeletének határ van szabva s Oroszország egész Európával áll szemközt
(1886 Budapesti Hírlap júl. 12.)
Öltő öltőre igy következik, A lét fáklyája örökké lobog. . .
(1891 Fővárosi Lapok)
Éltem maradó fáklyája oltárodnál fog lobogni. S ha egykor síromba térek, utolsó sóhajtásommal szent neved rebegi ajkam!
(1907 Gárdonyi Géza)
Nagy J. Béla élete fáklyája azóta kilobbant
(1974 Grétsy László)
2.
jelentős mennyiségű éghető anyag belobbanásakor, égésekor keletkező nagy méretű, hosszabb ideig égő nyílt tűz, ill. lángoszlop
a ház, meg az ég, meg a mély és a piactér isteneit mind adományok lángja köszönti: innen s onnan is égbemagasló fáklya mered fel, táplálja a szent drága kenet cselt soha nem lehelő, szelid enyhe szere a királyi palotája zugából
(1962 Devecseri Gábor ford.Aiszkhülosz)
meg kellett várniuk, amíg a csőben lévő gáz teljesen elég. A földből kicsapó fáklya az idő előrehaladtával egyre kisebb lett, végül reggel hét órára kialudt
(1998 Magyar Hírlap)
8 méter magas lángoszlop tört ki abból a lakásból, ahol a tűz keletkezett, szakemberek szerint ezer fok fölötti lehetett ott a hőmérséklet. A feltörő fáklya a kitört ablakon át bejutott más, szomszédos lakásokba
(2009 Népszabadság aug. 21.)
3.
a környezeténél világosabb terület a Nap fotoszférájában; napfáklya
Ezekhez hasonlítnak a’ napnak fáklái is, mellyek tsak abban külömböznek, hogy valamivel fényeſſebbek a’ makuláknál
(1809 Varga Márton)
a Nap korongjának nyugati szélén számos folt és fáklya jelent meg és pedig folytonos átalakulásban
(1919 Természettudományi Közlöny)
a Nap légkörének különböző rétegeiben fáklyák […] is fellépnek
(1995 Magyar Hírlap)
A fáklyák létrejöttéhez feltétlenül szükséges egy olyan terület, ahol a Nap felszínéből kibukó erővonalkötegek térerőssége kisebb, mint ami a foltok képződéséhez szükséges
(2003 Természet Világa)
4.
〈bányászati, ipari berendezésekben, szénhidrogén-feldolgozó és vegyi üzemekben:〉 lefúvatott gázok elégetésére haszn., folyamatosan égő őrlánggal működtetett biztonságtechnikai berendezés
A lefúvatott gázok legnagyobb részét fáklyán égetjük el, így a levegőbe nem a szénhidrogéngázok, hanem azok kevésbé káros égésterméke jut
(1996 Természet Világa)
Társaságunk Vecsés csomópont melletti külterületi fáklyán, szakembereinek felügyelete mellett végzi a gáz szükség szerinti lefúvatását, fáklyázását
(2010 Népszabadság aug. 7.)
4a.
hulladékgázok elégetésére épített v. felszerelt kémény
meg kellett valósítani a kohógáz-elégető fáklya beruházását, aminek köszönhetően lényegesen csökkent a levegő szénmonoxid-terhelése
(1998 Figyelő)
A finomítók jelképe volt a nagy lánggal égő, néha bizony kormozó fáklya: az itt korábban elégetett gázokat ma hasznosítjuk, azóta a fáklyák csak üzemindulások és leállások, valamint üzemzavar esetén égnek nagy lánggal
(1999 Természet Világa)
A korszerű, regionális lerakóknál a depóniagáz ártalmatlanítását már rendelet írja elő, ám mindez a gyakorlatban legtöbbször csupán a gáz fáklyában történő elégetését jelenti
(2010 Népszava márc. 30.)
5.
〈meteorológiai grafikonban:〉 vmely időjárási változó megadott földrajzi helyre előrejelzett értékeit megjelenítő vonalak által kirajzol(ódot)t, rendsz. egyik végén összefogott vesszőnyalábra hasonlító ábra, amelyen a vonalak szétágazásának mértéke a prognózis bizonytalanságát jellemzi
Ha az előrejelzett budapesti fáklya csapadékmennyiségét a 8-as vízgyűjtő tényleges csapadékmennyiségével vetjük össze, akkor a következőket állapíthatjuk meg: [...] a kontrollmodell Budapestre, június 1-re 30 mmmilliméter közeli értéket prognosztizál
(2010 Ujváry Katalin)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások