fakó mn és fn 

I. mn

1. (/ritk) ’világosabb szürkéssárgás v. szürkésbarnás, nem élénk, a száraz talaj v. a fakéreg színéhez hasonló 〈szín〉, ill. ilyen színű 〈dolog〉’ ❖ [az ún. csemegebaraboly gyökere] gömbölyü mint egy mogyoro; fakó ſzinü és némünémüképen jó ſzagú (1775 Csapó József 7062001, 47) | [az ún. babérfűznek] a’ haja keserű, barnás veres, fényes, az idősebb fákon világosabb fakó és ripatsos mint a’ tölgyfakéreg (1805 Pethe Ferenc 8364019, 580) | [A vadászkutya] figyelemre méltó volt [...] rókáéként keskeny orra, és rendetlen szőrekkel fedett lelkes ábrázata által, hol két topázként két fakó szeme ragyogott (1843 Récsi Emil ford.–Sand 8389001, 36) | [a fuvaros] tarisznyájába nyúlt, s abból húzott ki valami furkónak gyúrt fakó színű ismeretlen tárgyat. – Ez meg a kenyér. – Miből van ez? – Őrölt kukoricacsutkából egy kis korpával keverve (1867 Jókai Mór CD18) | A vonat ablakán túl az elmaradó vidék egyre csak rángatta, rángatta hátra a kopasz fákat, fakó mezőket, a falvak fehér-fekete foltjait (1919 Laczkó Géza CD10) | [Az angol masztiff] szőrzete rövid és sűrű; színe fakó v. szürke, rőtes sötétebb csíkozással (1993 Sárkány Pál et al. CD59).

1a. (kötött szókapcsolat részeként faj- és fajtanévben is) (Áll v. Növ v. Gomba is) ’〈vmely sötétebb v. élénkebb színű állathoz, növényhez, gombához viszonyítva is:〉 olyan 〈állat, ritk. növény v. gomba〉, amelynek szőre, tolla, ill. levele, szára stb. ilyen színű’ ❖ Virágágyán a rózsa sír: [...] Mit nékem a szín, illatár, Királyilag pompás szirom, Ha e silány fakó madár Ének-varázsát nem birom! (1856 Arany János ford.–Bodenstedt 8014079, 258) | az egész Balkán vidékének jellemző madara, a fakó keselyű (Gyps fulvus), és itt-ott sötétebb színű legközelebbi rokona, a barna keselyű (Vultur monachus) is elég gyakran el-ellátogat az alpesi régióba (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [az ehető gombák közé tartozik] az őzlábgomba (Lepiota procera) és a fakó őzlábgomba (L. [= Lepiota] excoriata) (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 97) | A régi egyiptomiak a házi-macskát a nubiai fakó macskából tenyésztették ki (1928 TolnaiÚjLex. C5727, 280) | [képaláírásként:] Fakó puli (1993 Sárkány Pál et al. CD59) | fakó lednek Lathyrus ochrus (1998 Növényneveink C6120, 159).

1b. (Lov is) ’olyan 〈ló〉, amelynek testén a fedőszőrök színe a (sárgás- v. szürkés)barna vmely (világosabb) árnyalata, lábvégei, gerincvonala, sörénye és farokszőrei feketék, ill. ilyen lóra jellemző 〈lószín〉’ ❖ [kólikában] döglött meg kereszt apám uram fakó paripája (1796 k. Nagy István³ 7467002, 274) | A’ fakó kanczám a’ Rhédey Fer. [= Ferenc] csődörétől eggy fakó csődört ellett (1805 Kazinczy Ferenc C0222, 204) | Edward király, angol király Léptet fakó lován (1857 Arany János 8014087, 272) | Mind a fakó, mind pedig a pejló sörénye és farka fekete. Ha ezek a hosszú szőrök világosabb színűek, sárga lóról beszélünk (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Mokány lónak nevezik a havasi románok kicsiny, zömök teherhordó lovát. [...] Marmagassága 110 cm, színe leggyakrabban sötétpej vagy fakó (1999 Magyar néprajz CD47).

1c. (ritk) ’világos, szőkés(barnás) 〈(haj)szín〉, ill. ilyen színű 〈haj, szempilla stb.〉 v. ilyen hajú 〈személy〉’ ❖ Sárit, hítták fakó leánynak, mert haja, szemöldöke és szempillája épen olyan színű volt, mintha kenderből csinálták volna (1847 Petőfi Sándor 8366447, 129) | [Tvartimir] felismerte a levágott kontyokat. – Ez a komám üstöke volt, ez a fakó! Ez az ősz a legvénebb kapitányomé (1886 Jókai Mór CD18) | [Miczbán] leütötte a császár fejéről a sisakot s még fakó színű hajából is szelt le éles acéljával egy ostorhegyre valót (1889 Mikszáth Kálmán CD04) | kistermetű, harapós ember, akinek fakó macskabajsza, vöröses haja [...] nem sok barátságosságot ígért az idegennek (1931 Krúdy Gyula CD54) | A fakó szempilla kifejezéstelen tekintetet ad. A festéssel nemcsak színezhetjük, hanem kissé hosszíthatjuk és felfelé göndöríthetjük a szempillát (1969 Szabad Föld márc. 2. C4868, 12).

2. ’(el)halvány(ult), nem élénk, nem telt(, szürkésbe v. barnásba hajló) 〈szín(árnyalat)〉, ill. ilyen színű v. árnyalatú 〈dolog〉’ ❖ [az ún. szomorú estike] nappal ſzag nélkül vagyon, nap le-nyugta után pedig azonnal a’ fako ſzínü harang forma virágai kedves illattal tellyeſſek (1775 Csapó József 7062001, 132) | egy darab tiszta gyolcsot lassan a’ meleg folyadékba mártván, véle a’ fakó vagy elenyészett irást megdörgöljük (1829 Zádor Elek ford.–Wigand 8532012, 97) | a kabátok szinét fakóbbá változtatja a napsugár (1862 Vas Gereben C4383, 108) | egy fakó arckép. Fiatal, mosolygó katona arcképe… (1911 Krúdy Gyula CD54) | a kéknek egy fakóbb, lilásabb változata (1999 Lakáskultúra CD39) | A hajók oldalán egyre fakóbbak a vörös és kék csíkok, de van, ahol még élénkek maradtak a színek (2002 Szirti Bea ford.–Magris 3304001, 67).

2a. ’halvány, sápadt 〈bőr- v. arcszín〉, ill. ilyen színű(vé vált) 〈bőr, arc stb.〉 v. olyan 〈személy〉, akinek az (arc)bőre ilyen(né változik)’ ❖ eme’ nyomorúságot bámulni, a’ fakó kiaszott éhes arczokat (1842 Pesti Hírlap CD61) | Izabellaszin, fakó, világos bőrszin, nevét Izabella spanyol hercegnőtől, II. Fülöp leányától, Németalföld helytartónőjétől kapta (1895 PallasLex. CD02) | [Láttad-e] szűk utcákban a kopott házakat, fakó gyermekeket, kik még mezőt se láttak (1916 Térey-Kuthy Sándor CD10) | Kornis lángvörös lett, Kendy fakóbb: Imreffy hát mindnyájuknak felibe kerekedett... (1922 Móricz Zsigmond 9462003, 130) | [A vesegyulladás] tünetei között nevezetesebbek: a vizelet mennyiségének és összetételének abnormis volta, fakó arcszín, vérnyomásemelkedés (1930 TolnaiÚjLex. C5734, 38) | egész nap csak fázom. – S csakugyan látni lehetett fakó szája szélén a kék színt s ahogy a karjait végigsimogatta, érzett a ruhán át a lúdbőr (1956 Németh László² 2005002, 11) | fakó arcbőrhöz nem szabad nagyon erős színeket választani (2002 Magyar Hírlap CD09).

2b. (rég) ’kék szőlőből készült rózsaszínes v. halványvöröses árnyalatú 〈bor〉, ill. 〈vmely bornak〉 az ilyen 〈színe〉’ ❖ Kastélyos (vörhenyeges, fakó-ſzínü sillér) bor (1792 Kisded szótár C0816, 23) | Akármitsodás, fekete, veres, zőld, fejér vagy sárga kivűl a’ szöllőszem; a’ húsa és leve, ha talán eggyet kiveszünk, mindenkor szőke szokott lenni. A’ fejér, szőke, és fakó bor természeti; de a’ veres és fekete mesterséggel tsinált jószág (1805 Pethe Ferenc 8364018, 418) | egy alföldi hires, ’s baromvásáriról és fakó boráról nevezetes város érdemes prédikátora (1842 Jelenkor C8308, 91).

3. ’gyenge, halvány 〈fény〉 v. ilyen fénnyel világító 〈égitest〉, ill. fénytelen(né), matt(á vált) 〈dolog〉’ ❖ ezen undok lik’ Fenekén edgy fakó fénnyü méts haldoklik (1800 Kováts József³ C2776, 48) | [az olasz polgár] lábbelijével keveset gondol; jól öltözötteket látni fakó topánnal, azt legfeljebb nagy ünnepekkor fénymázoltatják (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Az ottani vidékek [ti. a sarkvidékek] fakó Napjának első sugaraitól azonnal életre ébrednek és kivirítanak a fűzek barkái (1883 Mendlik Alajos–Király Pál ford.–Emery C3077, 450) | A szomszéd falon, a régi aranyrámás tükör fakó lapján halvány arc körvonalai bontakoznak ki (1936 Kádár Erzsébet CD10) | a fakó edények visszakapják régi fényüket (2002 Lakáskultúra CD39).

4. ’Halvány, erőtlen v. jellegtelen, színtelen.’

4a. ’élénkség, elevenség nélküli 〈érzés, lelkiállapot stb.〉, ill. (erről tanúskodó,) érzelmet el nem áruló, nem mutató 〈hang, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ [Az éjszakai munkának a lámpagyújtogatók esetében] sápadt arczuk, fakó tekintetük, ziháló mellük, kora vénség, bajokra fogékonyság a következése (1884 Nemzet aug. 28. C0383, 1) | Örömmel, Bánattal s fakó Szerelemmel Hitványul megbecsült itt-ott néhány ember (1913 Ady Endre CD0802) | Mintha ragyogó napsugarak szőtték volna át fakó lelkemet, föléledt bennem az öröm, egyszerre más lettem, csodálatos boldogság járta át egész bensőmet (1917 Moly Tamás CD10) | Ugyan… mi lehet Évával?! – kérdezte legfakóbb hangján, ahogyan más esőt firtat (1947 Hunyady József 9265001, 11) | [szomszédom] kissé fakó mosollyal újságolta, hogy a két kis szobában sikeresen lezajlott a parkettázás alig tíz nap alatt, most már csak a gyalusokat várja (1965 Magyar Nemzet nov. 26. C4802, 5) | A kezét bámulja, fakón mered maga elé (2008 Oláh Gábor² 3151004, 360).

4b. ’elmosódó, bizonytalan 〈lelki v. tudattartalom〉’ ❖ mit emlegessük azt a sok régi dolgot, ami már annyira fakó lett a Chalupka emlékezetében, hogy egy csöppet sem nyomja a szívet (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | Hogy mit jelenthet egy ilyen mester tizenhétéves korban, azt nem kell a mi fakóbb emlékeinkből tudnunk (1942 Németh László² 9485036, 336) | Különös, hogy az életnek ilyen jelentős pillanatai az emlékezésben fakóbb nyomokat hagynak, mint sok jelentéktelen esemény (1973 Becht Rezső CD52).

4c. ’〈személyiségét, művészi tevékenységét stb. tekintve:〉 jellegtelen, jelentéktelen 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ müvemet aszerint itélték meg, amint a forgószeles fáma majd egy fényesebb nevű aristocratát, majd valamely fakó skriblert jelölt ki szerzőjeül (1862 Vajda János 8503085, 87) | fakó, hétköznapi ember (1898 Ady Endre CD0801) | egy ilyen emlékiratban minden jellemzett személy egy-egy külön egyéniséget jelent: a sokrétű, a bonyolult éppen úgy, mint az egyszerű, a fakó egyéniség (1939 Szabó T. Attila CD10) | A kollektivizmust dicsőíti? Ez az „izmus” Franciaországban rossz hírnévnek örvend. Gyakran a szürkeséget, a birkanyáj szellemet, az egyénnek a fakó, színtelen tömegbe való beolvadását jelenti (1975 Aczél György 9809004, 159) | miért bízta a nagy Maestro a szerelmes Fenton szólamát a negyedrangú, fakó és jellegtelen Madasira [...], amikor ott szólt a keze alatt Carelli szép és fiatal tenorja is? (1995 Magyar Hírlap CD09).

4d. ’olyan 〈mű, énekhang, színpadi alakítás stb.〉, amely érdektelen, erőtlen, nem kelti fel v. nem tartja fenn a figyelmet’ ❖ sokat levont az előadás becséből Barbeaud anyó fakó hangszerszáma (1858 Pesti Napló okt. 20. C8640, 2) | fonografált siratóink szövege mind fakóbb, színtelenebb, mint a valódiaké (1935 Kodály Zoltán 9341028, 42) | A hetilapot a hirdetésekért meg az innenonnanért veszik, nem a fakó hivatalos jelentésekért (1947 Gáspár Endre ford.–Joyce 9175005, 93) | Nem volna helyes a fakóbb, szokottabb vagy újszerűbb, bonyolultabb rímek közt rangbeli különbséget tenni és a régi verstan módján értékskálát építeni belőlük (1955 Kardos László 9305001, 298) | A színészek fakóbb alakításokkal lepnek meg, hiszen csakis kliséket van módjuk felmutatni (1989 Zappe László 2046007, 19).

4e. ’egyhangú, eseménytelen, sivár 〈folyamat, időszak stb.〉’ ❖ az emberiség szebbik fele barátságos kávétracscsal füszerezi ezt az unalmas hétköznapi fakó életet (1895 Budapesti Hírlap okt. 1. C4742, 13) | De nem tudod és én sem tudhatom, Hogy baktató, fakó évek során Nem unom-é meg majd várásodat (1912 Lányi Sarolta 9380009, 15) | Az 1862-es év új színt hoz a fakó soproni magyar irodalmi életbe. Idekerül Ormódy Bertalan mint biztosítási hivatalnok (1957 Erdei László CD52) | [az ún. hazugságmesékben a részletesen bemutatott tárgyi világ és a mindennapi élet tényei] azt a célt szolgálják, hogy a mesét minél több szál fűzze a mindennapi, dísztelen, fakó valósághoz (1988 Magyar néprajz CD47).

5. ’Gyengébb minőségű.’

5a. ’rossz állapotú, ütött-kopott v. rossz minőségű, silány 〈dolog〉’ ❖ Miként a’ ſajt féreg az érett túróból, Úgy pattogtak-elé [a cigány gyerekek] a’ fakó kunnyóból, Meg-vóltak büntetve fog fejérségével, Ama’ mértékletlen koplalás’ jelével (1790 Mátyási József 7221020, 208) | Micsoda falu ez, be fakó? Van-e benne vendégfogadó? (1846 Népdalok és mondák C2982, 90) | [a prefektúrán] egy erélyes ember vette át a vezetést, aki takaríttatja, tataroztatja, átrendezteti a hivatalos helyiségeket, hogy ez a szép ódon, boltíves, de fakó épület egy kicsit megfrissüljön, barátságosabb formát öltsön s alkalmasabbá váljon a felek fogadására (1934 Kemény János¹ 9319001, 68) | ámbátor fakó kosztom van nem sírok sóhajtoztomban (2003 Parti Nagy Lajos 3261001, 141).

5b. (rég) ’(kiforratlansága miatt) átlátszatlan, zavaros 〈bor〉’ ❖ Káſtélyos, zavaros, fakó [...] bor (1784 Kisded szótár C0815, 45) | november hóban a must még nem fogja kiforni magát úgy, hogy eladásra alkalmas legyen; ilyenkor miden bor fakó, nem kell senkinek (1896 Pesti Hírlap márc. 14. C5644, 4) | Valószínűbbnek tartom, hogy a kástélyos bor eredetileg nem sillér bort, hanem zavaros, fakó bort jelentett (1906 Gombocz Zoltán C5848, 194).

5c. (Sp, biz) ’kevésbé jó tartalék játékosokból álló 〈csapat〉’ ❖ a hetvenes évek elején a DVSC „fakó” csapatában a bal szélen egy kicsiny, de gyors fiú rugdosta a labdát (1984 Népsport dec. 12. C8053, 11) | A [tenisz-]világranglista első két helyezettje azonban nem vállalja a mérkőzést, ezért az amerikai „fakócsapatot” esetleg meglephetik a franciák (1995 Népszabadság febr. 3. C7845, 32).

6. (rég v. nyj) ’〈a vasassal szemben is:〉 fém (alkat)részt, kül. vasalást nem v. alig tartalmazó, (nagyrészt) fából készült 〈tárgy, kül. szekér(kerék)〉’ ❖ noſza nézd el moſtan ez Embert Aki fako ſzekerébe fogott, s’ majorába kapálgat, ’S tsak kunyhóba lakik (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 59) | a’ vasas kotſi ſokkal erſſebb, és ſokkal tovább tart, következendképen haſznotis ſokkal többet behajt a’ gazdálkodásban, mint ſem a’ fakó be ſzokott hajtani (1816 Kaló Péter C2485, 375) | Hogy a legrégibb ekék, mellyekről a történet emlékezik egészen fakó ekék lehettek, onnét következtethetjük, hogy az eke feltalálása 500 évvel régibb, az érczek felfedezésénél s alkalmazásánál (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Egy darabig játszánk seb nem ütő szerrel, Tompa fakó nyillal, gyermeki fegyverrel (1863 Arany János CD01) | A faluban Peti Palinak vót csak fűrésze, ő hozzá jártak deckát vágatni, ő csinált fakó kereket is (1907 Malonyay Dezső CD07) | [1914-ben] előfordult még fatengelyes szekér is, mivel a 42 koronánál alacsonyabb értékű felszerelési tárgyak leltárában említenek 3 „fakó” szekeret és 20 „fakó” szekérkereket (1982 Bárth János CD52).

II. fn

1. (ritk) ’világosabb szürkéssárgás v. szürkésbarnás, nem élénk, a száraz talaj v. a fakéreg színéhez hasonló szín, ill. vmely dolog ilyen színe’ ❖ A’ liszt, mellyet ezen buza fizet, igen szép, szine a’ fakóba csap (1834 Honművész C6068, 306) | az anyaföld szintelen Fakóján megnyugszik szemem (1877 Arany János CD01) | Nyár pirosa, ősz fakója, tavasz lilája, tél fehére az élet színei voltak (1919 Krúdy Gyula CD54) | négy puliszínt fogadnak el: a feketét, a fehéret, a szürkét és a fakót (1967 Magyar Nemzet nov. 3. C4804, 6).

2. (Lov is) ’olyan ló, amelynek testén a fedőszőrök színe a (sárgás- v. szürkés)barna vmely (világosabb) árnyalata, lábvégei, gerincvonala, sörénye és farokszőrei feketék’ ❖ Ki vezetvén fakóm házam’ udvarára, Üstökét meg vonytam fel ülvén hátára (1788 Gvadányi József C1936, 3) | A’ jó Merániak legszebb lovon ficzánkolódnak, – tegnap egy kesej, ma szürke, holnap egy fakó: – nekünk Feleség, ’s porontyainkat kell befogni, ha veszni éhen nem kívánkozunk (1819 Katona József 8226027, 227) | Hej Miska! Fogasd be a fakókat ötösbe (1844 Vahot Imre C4630, 107) | Elől, a magasba emelve fényes hátát, a századparancsnok fakója úszott (1953 Németh László² ford.–Solohov 9485062, 59) | látszott, hogy a császári lovardában képezték, ez Edward–Ferenc József feledhetetlen fakója (1996 Szabó Magda 9630006, 7).

2a. (ritk) ’ilyen lóra jellemző lószín’ ❖ [A pej és a szög mellett] a harmadik ősmagyar ló-szin a fakó (1900 Budapesti Hírlap dec. 25. C0055, 38) | A ló színének leírása bonyolult és hozzáértést igénylő munka. [...] Az alapszínek a fehér, a fekete, a sárga, a pej, a deres, a szürke, a fakó és a tarka (1993 Szabad Föld okt. 5. C8379, 16).

2b. (rég, ritk, tréf) ’〈a deresnek mint büntetőeszköznek a megnevezéseként〉’ ❖ [A betyár] holnapután már valahol Becskereken Lovagol egy karcsu fakón: A deresen (1845 Petőfi Sándor CD01) | Csak mond el az egész historiát, különben megnyargaltatlak a fakón! (1847 Vas Gereben 8514006, 18).

3. (rég) ’kutya, kül. komondor’ ❖ Hogy ez a fakó (canis [= kutya]) meg a másik fakó (gilvus [= halványsárgás], flavus [= sárga]) egy törzsből erednek-e, vagy hogy mi az egyiknek, mi a másiknak az etimonja, azt későbbi kutatásnak kell majd eldönteni (1892 Szily Kálmán C4033, 390) | [A szólás] értelme: ebnek parancsoljon a kutya (fakó a komondor régi neve) (1912 RévaiNagyLex. C5702, 104) | Régebben nemcsak a lovat, hanem a kutyát is nevezték fakónak. Szólásunk tehát azt jelenti, hogy eb ura kutya, vagyis ebnek parancsol a kutya, de nekünk nem (1965 Népszava ápr. 25. C4829, 4).

4. (Sp, biz) ’tartalékcsapat (tagja)’ ❖ Beállítottak, jól is védtem az első két mérkőzésen, de aztán kihagytak, és még a fakóban is a kispadra kerültem (1973 Népsport júl. 28. C8042, 3) | Váczi és Vancsa máris kiűzetett a paradicsomból, mind a kettő máris mehetett a tartalékok közé, akikkel aztán szerdán Óbudán beleszaladtak egy 5–1-es zakóba a Kerület „fakói” ellenében (1996 Magyar Hírlap CD09).

ÖU: barnás~, sárgás~, zöldes~.

ÖE: ~barna, ~kék, ~szőke, ~szürke, ~vörös, ~zöld.

Sz: fakós, fakóság.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, fakószekér; ÚMTsz.