🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

fakopáncs fn 3Afakopács

1. (Áll is) ’erős, meghosszabbodott, vésőszerű csőrével és hosszú, ragadós nyelvével fákban élő rovarok után kutató, a fák törzsén kúszó és kopácsoló, fekete-fehér és piros tollazatú harkály, kül. az ún. nagy fakopáncs fajba tartozó, fekete alapon fehéren tarka színű madár’ ❖ [állatokra vonatkozó kifejezések Szürnyegen:] fakopáncs (: harkály) (1881 Magyar Nyelvőr C5948, 279) | A fakopáncs. Egyéb neve: tarka harkály, czifra harkály, fakopogató, favágó, fakopácsoló, harkány, horokály. (Picus major L.) (1901 Herman Ottó CD34) | figyeld, hogyan vállal tavaszi napszámot a harkály, az erdők kedves fakopáncsa (1943 Pesti Hírlap márc. 18. C5691, 5) | A fakopáncs a doboláshoz különösen jól rezonáló helyeket, ágvégeket, ágcsonkokat választ, lakott helyek közelében néha a villanyoszlop csúcsára telepszik (1995 Magyarország állatvilága CD14) | A korhadó fák gazdag rovarvilága után előszeretettel keresgélnek a fakopáncsok (Dendrocopos minor, D. [= Dendrocopos] major) (2003 Természet Világa CD50).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként faj- v. alfajnévben is) (Áll) ’az ilyen madarak fajai alkotta nem elnevezéseként’ ❖ Nagy fakopáncs (Dendrocopus maior) (1898 Chernel István CD34) | Az északibb vidékről téli vendégek is érkeznek hozzánk, amelyek az északi nagy fakopáncs (Dendrocopus major major L.) alfajhoz tartoznak (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Kis fakopács Dendrocopos minor (1995 Magyarország állatvilága CD14) | fakopáncs (Dendrocopos), tarkaharkály: a harkályalakúak (Piciformes) rendjében a harkályfélék (Picidae) családjának egyik neme. Újabban a Picoides név is használatos (1998 MagyarNagyLex. C5820, 665) | A Kőris-hegyen fészkel Magyaro. legritkább harkályfaja, a fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) (2001 MagyarNagyLex. C7361, 372).

2. (ritk) ’〈egyéb harkályféle madár megnevezésére〉’ ❖ Több amatőr és hivatásos ornitológus is látta, sőt le is fotózta a kihaltnak vélt királyharkályt Észak-Amerikában. A világ egyik legnagyobb termetű (fél méterre is megnövő) fakopáncsából 1944-ben látták az utolsó példányt Louisiana államban (2005 Szabad Föld máj. 27. C8391, 12).

3. (rég) ’〈csuszka mint madár megnevezéseként〉’ ❖ A csuszka. Sitta europaea L. 1758. Népies nevei: poncz; czinkeharkály; kék küllő; fakopács; kurtakalapács (Zemplénm.) (1899 Chernel István CD34) | [A csuszkák] a harkályokhoz hasonló életmódjuknak több nevet is köszönhetnek (a legtöbb mind a harkályokra, mind a csuszkára vonatkozik): famászó harkály […], fakúſz (1799: Fábián 330), […] fakopács, cinkeharkály (1984 Kiss Jenő² C6286, 296).

4. (tréf) ’〈fával dolgozó, ill. fát megmunkáló személy megnevezéseként〉’ ❖ Falu harkálya, f. [= falu] fakopácsa, f. [= falu] bárdosa (ács) (1907 Lehr Albert C5849, 84) | Fakopáncs […]: a super [= hajóács] csúfneve (1952 Betkowski Jenő C6004, 221) | No, rájött az ihlet az éjjeli fakopácsra – bosszankodtak a szomszédos szobákba beszállásolt útitársak, amikor Havannában, a VIT idején, késő este ugrott be a szikra, mit [ti. milyen szobrot] is csináljak az ajándékba kapott trópusi fából (1983 Népszabadság febr. 26. C7833, 4) | Kálmán érkezik a fák között, fejét forgatva, Imre […] felmorran. – Na, itt a fakopáncs. Ne nézegesd a fákat, te! Ha holnap nem találjuk valamelyiket, tudom, kinek az udvarán keressem! (2006 Szabad Föld márc. 24. C8392, 4).

Vö. ÉrtSz.; TESz. kopáncs; ÉKsz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
fakopáncs főnév 3A
fakopács
1. (Áll is)
erős, meghosszabbodott, vésőszerű csőrével és hosszú, ragadós nyelvével fákban élő rovarok után kutató, a fák törzsén kúszó és kopácsoló, fekete-fehér és piros tollazatú harkály, kül. az ún. nagy fakopáncs fajba tartozó, fekete alapon fehéren tarka színű madár
[állatokra vonatkozó kifejezések Szürnyegen:] fakopáncs (: harkály)
(1881 Magyar Nyelvőr)
A fakopáncs. Egyéb neve: tarka harkály, czifra harkály, fakopogató, favágó, fakopácsoló, harkány, horokály. (Picus major L.Linnaeus)
(1901 Herman Ottó)
figyeld, hogyan vállal tavaszi napszámot a harkály, az erdők kedves fakopáncsa
(1943 Pesti Hírlap márc. 18.)
A fakopáncs a doboláshoz különösen jól rezonáló helyeket, ágvégeket, ágcsonkokat választ, lakott helyek közelében néha a villanyoszlop csúcsára telepszik
(1995 Magyarország állatvilága)
A korhadó fák gazdag rovarvilága után előszeretettel keresgélnek a fakopáncsok (Dendrocopos minor, D. [= Dendrocopos] major)
(2003 Természet Világa)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként faj- v. alfajnévben is) (Áll)
az ilyen madarak fajai alkotta nem elnevezéseként
Nagy fakopáncs (Dendrocopus maior)
(1898 Chernel István)
Az északibb vidékről téli vendégek is érkeznek hozzánk, amelyek az északi nagy fakopáncs (Dendrocopus major major L.Linnaeus) alfajhoz tartoznak
(1933 Az állatok világa ford.)
Kis fakopács Dendrocopos minor
(1995 Magyarország állatvilága)
fakopáncs (Dendrocopos), tarkaharkály: a harkályalakúak (Piciformes) rendjében a harkályfélék (Picidae) családjának egyik neme. Újabban a Picoides név is használatos
(1998 MagyarNagyLex.)
A Kőris-hegyen fészkel Magyaro.Magyarország legritkább harkályfaja, a fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos)
(2001 MagyarNagyLex.)
2. (ritk)
〈egyéb harkályféle madár megnevezésére〉
Több amatőr és hivatásos ornitológus is látta, sőt le is fotózta a kihaltnak vélt királyharkályt Észak-Amerikában. A világ egyik legnagyobb termetű (fél méterre is megnövő) fakopáncsából 1944-ben látták az utolsó példányt Louisiana államban
(2005 Szabad Föld máj. 27.)
3. (rég)
〈csuszka mint madár megnevezéseként〉
A csuszka. Sitta europaea L.Linnaeus 1758. Népies nevei: poncz; czinkeharkály; kék küllő; fakopács; kurtakalapács (Zemplénm.Zemplén megye)
(1899 Chernel István)
[A csuszkák] a harkályokhoz hasonló életmódjuknak több nevet is köszönhetnek (a legtöbb mind a harkályokra, mind a csuszkára vonatkozik): famászó harkály […], fakúſz (1799: Fábián 330), […] fakopács, cinkeharkály
(1984 Kiss Jenő²)
4. (tréf)
〈fával dolgozó, ill. fát megmunkáló személy megnevezéseként〉
Falu harkálya, f. [= falu] fakopácsa, f. [= falu] bárdosa (ács)
(1907 Lehr Albert)
Fakopáncs […]: a super [= hajóács] csúfneve
(1952 Betkowski Jenő)
No, rájött az ihlet az éjjeli fakopácsra – bosszankodtak a szomszédos szobákba beszállásolt útitársak, amikor Havannában, a VITVilágifjúsági Találkozó idején, késő este ugrott be a szikra, mit [ti. milyen szobrot] is csináljak az ajándékba kapott trópusi fából
(1983 Népszabadság febr. 26.)
Kálmán érkezik a fák között, fejét forgatva, Imre […] felmorran. – Na, itt a fakopáncs. Ne nézegesd a fákat, te! Ha holnap nem találjuk valamelyiket, tudom, kinek az udvarán keressem!
(2006 Szabad Föld márc. 24.)
Vö. ÉrtSz.; TESz. kopáncs; ÉKsz.

Beállítások