fakopáncs fn 3A fakopács
1. (Áll is) ’erős, meghosszabbodott, vésőszerű csőrével és hosszú, ragadós nyelvével fákban élő rovarok után kutató, a fák törzsén kúszó és kopácsoló, fekete-fehér és piros tollazatú harkály, kül. az ún. nagy fakopáncs fajba tartozó, fekete alapon fehéren tarka színű madár’ ❖ [állatokra vonatkozó kifejezések Szürnyegen:] fakopáncs (: harkály) (1881 Magyar Nyelvőr C5948, 279) | A fakopáncs. Egyéb neve: tarka harkály, czifra harkály, fakopogató, favágó, fakopácsoló, harkány, horokály. (Picus major L.) (1901 Herman Ottó CD34) | figyeld, hogyan vállal tavaszi napszámot a harkály, az erdők kedves fakopáncsa (1943 Pesti Hírlap márc. 18. C5691, 5) | A fakopáncs a doboláshoz különösen jól rezonáló helyeket, ágvégeket, ágcsonkokat választ, lakott helyek közelében néha a villanyoszlop csúcsára telepszik (1995 Magyarország állatvilága CD14) | A korhadó fák gazdag rovarvilága után előszeretettel keresgélnek a fakopáncsok (Dendrocopos minor, D. [= Dendrocopos] major) (2003 Természet Világa CD50).
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként faj- v. alfajnévben is) (Áll) ’az ilyen madarak fajai alkotta nem elnevezéseként’ ❖ Nagy fakopáncs (Dendrocopus maior) (1898 Chernel István CD34) | Az északibb vidékről téli vendégek is érkeznek hozzánk, amelyek az északi nagy fakopáncs (Dendrocopus major major L.) alfajhoz tartoznak (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Kis fakopács Dendrocopos minor (1995 Magyarország állatvilága CD14) | fakopáncs (Dendrocopos), tarkaharkály: a harkályalakúak (Piciformes) rendjében a harkályfélék (Picidae) családjának egyik neme. Újabban a Picoides név is használatos (1998 MagyarNagyLex. C5820, 665) | A Kőris-hegyen fészkel Magyaro. legritkább harkályfaja, a fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) (2001 MagyarNagyLex. C7361, 372).
2. (ritk) ’〈egyéb harkályféle madár megnevezésére〉’ ❖ Több amatőr és hivatásos ornitológus is látta, sőt le is fotózta a kihaltnak vélt királyharkályt Észak-Amerikában. A világ egyik legnagyobb termetű (fél méterre is megnövő) fakopáncsából 1944-ben látták az utolsó példányt Louisiana államban (2005 Szabad Föld máj. 27. C8391, 12).
3. (rég) ’〈csuszka mint madár megnevezéseként〉’ ❖ A csuszka. Sitta europaea L. 1758. Népies nevei: poncz; czinkeharkály; kék küllő; fakopács; kurtakalapács (Zemplénm.) (1899 Chernel István CD34) | [A csuszkák] a harkályokhoz hasonló életmódjuknak több nevet is köszönhetnek (a legtöbb mind a harkályokra, mind a csuszkára vonatkozik): famászó harkály [...], fakúſz (1799: Fábián 330), [...] fakopács, cinkeharkály (1984 Kiss Jenő² C6286, 296).
4. (tréf) ’〈fával dolgozó, ill. fát megmunkáló személy megnevezéseként〉’ ❖ Falu harkálya, f. [= falu] fakopácsa, f. [= falu] bárdosa (ács) (1907 Lehr Albert C5849, 84) | Fakopáncs [...]: a super [= hajóács] csúfneve (1952 Betkowski Jenő C6004, 221) | No, rájött az ihlet az éjjeli fakopácsra – bosszankodtak a szomszédos szobákba beszállásolt útitársak, amikor Havannában, a VIT idején, késő este ugrott be a szikra, mit [ti. milyen szobrot] is csináljak az ajándékba kapott trópusi fából (1983 Népszabadság febr. 26. C7833, 4) | Kálmán érkezik a fák között, fejét forgatva, Imre [...] felmorran. – Na, itt a fakopáncs. Ne nézegesd a fákat, te! Ha holnap nem találjuk valamelyiket, tudom, kinek az udvarán keressem! (2006 Szabad Föld márc. 24. C8392, 4).
Vö. ÉrtSz.; TESz. kopáncs; ÉKsz.