fakötés fn 

1. (Ipar is) ’〈ácsmesterségben, épület- v. bútorasztalosságban:〉 egybeillővé formált fa (alkat)részek (fém kötőelemek nélküli) egymásba v. egymáshoz illesztése, ill. e művelet módja, technikája’ ❖ Megkivántatik tőle [ti. az ácsmestertől], hogy valamint a’ házfedél, ugy minden más fakötésben eléggé jártas, ’s a’ födélalapon (Werksatz) már az első megtekintésnél mindent jól megitélni képes legyen (1834 Hasznos Mulatságok C8341, 283) | Átlapolás; az ácsmunkában a fakötés egy neme. Két, egy síkban fekvő s egymást keresztező gerendát átlapolással kötnek össze, ha azok mindegyikét a keresztezési ponton fél vastagságban kimetszik és összeillesztik (1893 PallasLex. CD02) | [az asztalos] nemcsak jól ösmerte [a bútorkészítés] fő-anyagát, a fát, hanem ösmerte a fakötés lehetőségeit, a szerkesztés minden csínját-bínját (1942 Lyka Károly CD43) | A tető faelemeinek kapcsolatai mindenütt a fakötések szigorú betartásával készültek. A csapolások, lapolások, egyéb horgolások pontosan kialakított csomópontokat hoztak létre (1989 Mányoki János–Németh László³ CD52).

1a. ’az ennek eredményeként létrejött kötés, vmely szerkezetnek, tárgynak az a része, ahol a(z alkat)részek ilyen módon vannak össze- v. egymáshoz illesztve’ ❖ Húba, Előd ’s Delmár, mint egy jégszikla tavaszkor Melly a’ partja közül kicsapott árvíz’ habozásin Ingadoz, és megvetve tekintve az emberi kéznek Fáradozásit, az ellentálló hídra dühössen Csap; reszket zuhanásán a’ föld, a’ habok’ árja Meszszire locscsan fel, ’s csikorogva törik darabokra A’ fakötés; így rontott ő a’ honni seregbe’ (1826 Debreczeni Márton 8098003, 143) | Mikor az épület összes fakötései megkészültek, az ács előveszi a székvázlatot (Werksatz), melybe a födél minden vízszintesen fekvő gerendái belé vannak rajzolva (1887 Frecskay János C5238, 428) | Ereszték [...] fakötésnek egy része, azaz hosszabb és többnyire négyzetmetszetű mélyedés, gerendák, pallók vagy deszkák szélelapjain, melybe a szemszédos deszka eresztvénycsapja (Feder) jön (1912 RévaiNagyLex. C5702, 634) | Az ácsszerkezetek olyan faszerkezetek, amelyek fakötéseit enyvezés nélkül, különböző ácskötőelemek felhasználásával (lapolás, illesztés, csapkötés stb.) alakítják ki (1993 MagyarNagyLex. C5814, 108).

2. (ritk) ’falapokból, fatáblákból készített könyvkötés’ ❖ Tamási Áron: Virágveszedelem [...]. Révai-kiadás. Ára fakötésben P 5.60 (1938 Magyar Nemzet dec. 18. C8354, 22) | a kódex a IX–XII. századból származik. Eredeti afrikai fakötésben maradt fenn, kopt betűkkel íródott (1949 Magyar Nemzet jan. 30. C4789, 5).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

fakötés főnév
1. (Ipar is)
〈ácsmesterségben, épület- v. bútorasztalosságban:〉 egybeillővé formált fa (alkat)részek (fém kötőelemek nélküli) egymásba v. egymáshoz illesztése, ill. e művelet módja, technikája
Megkivántatik tőle [ti. az ácsmestertől], hogy valamint a’ házfedél, ugy minden más fakötésben eléggé jártas, ’s a’ födélalapon (Werksatz) már az első megtekintésnél mindent jól megitélni képes legyen
(1834 Hasznos Mulatságok)
Átlapolás; az ácsmunkában a fakötés egy neme. Két, egy síkban fekvő s egymást keresztező gerendát átlapolással kötnek össze, ha azok mindegyikét a keresztezési ponton fél vastagságban kimetszik és összeillesztik
(1893 PallasLex.)
[az asztalos] nemcsak jól ösmerte [a bútorkészítés] fő-anyagát, a fát, hanem ösmerte a fakötés lehetőségeit, a szerkesztés minden csínját-bínját
(1942 Lyka Károly)
A tető faelemeinek kapcsolatai mindenütt a fakötések szigorú betartásával készültek. A csapolások, lapolások, egyéb horgolások pontosan kialakított csomópontokat hoztak létre
(1989 Mányoki János–Németh László³)
1a.
az ennek eredményeként létrejött kötés, vmely szerkezetnek, tárgynak az a része, ahol a(z alkat)részek ilyen módon vannak össze- v. egymáshoz illesztve
Húba, Előd ’s Delmár, mint egy jégszikla tavaszkor Melly a’ partja közül kicsapott árvíz’ habozásin Ingadoz, és megvetve tekintve az emberi kéznek Fáradozásit, az ellentálló hídra dühössen Csap; reszket zuhanásán a’ föld, a’ habok’ árja Meszszire locscsan fel, ’s csikorogva törik darabokra A’ fakötés; így rontott ő a’ honni seregbe’
(1826 Debreczeni Márton)
Mikor az épület összes fakötései megkészültek, az ács előveszi a székvázlatot (Werksatz), melybe a födél minden vízszintesen fekvő gerendái belé vannak rajzolva
(1887 Frecskay János)
Ereszték [...] fakötésnek egy része, azaz hosszabb és többnyire négyzetmetszetű mélyedés, gerendák, pallók vagy deszkák szélelapjain, melybe a szemszédos deszka eresztvénycsapja (Feder) jön
(1912 RévaiNagyLex.)
Az ácsszerkezetek olyan faszerkezetek, amelyek fakötéseit enyvezés nélkül, különböző ácskötőelemek felhasználásával (lapolás, illesztés, csapkötés stb.) alakítják ki
(1993 MagyarNagyLex.)
2. (ritk)
falapokból, fatáblákból készített könyvkötés
Tamási Áron: Virágveszedelem [...]. Révai-kiadás. Ára fakötésben Ppengő 5.60
(1938 Magyar Nemzet dec. 18.)
a kódex a IX–XII. századból származik. Eredeti afrikai fakötésben maradt fenn, kopt betűkkel íródott
(1949 Magyar Nemzet jan. 30.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások