🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

faktoriális fn és mn 

I. fn 4A (Mat)

’olyan szorzat (értéke), amelynek tényezői vmely pozitív egész szám és a nála kisebb pozitív egész számok’ ❖ Az n elem permutációinak száma egyenlő n faktoriálisával, mely alatt n! = 1. 2. 3. … (n-1)n értendő (1894 PallasLex. CD02) | [az elemi feladatokban] csak egyszerű változókat s ezekhez a „legegyszerűbb” algoritmusokat kell csupán ismerni (gömbfelszín és -térfogat, másodfokú egyenlet megoldása, faktoriális kiszámítása […]) (1997 Új Könyvek CD29) | A nyilvános kulcsú titkosításban használt – 1024 vagy még több bites – számok faktoriálisának kiszámolása igen nehéz (1998 Byte Magazin ford. CD38) | Ennek az ezer tényezőt tartalmazó szorzatnak a neve 1000 faktoriális, jele 1000!, értéke közelítőleg 4 · 10²⁵⁶⁷, egy olyan nagy szám, melyben az első, négyes számjegyet 2567 további számjegy követi (2000 Tények könyve CD37).

II. mn 15A2

1. (Mat) ’ilyen 〈szorzat〉 v. ezen a matematikai műveleten alapuló 〈jelenség〉, ennek segítségével kiszámítható 〈szám, sorozat stb.〉, ill. annak megfelelő v. azon alapuló’ ❖ [A kvantumszámítógépek] elméletileg sokkal gyorsabban képesek olyan feladatokat megoldani, mint például nagy számok faktoriális szorzatának kiszámítása, vagy szupernehéz rejtjelezett szövegek megfejtése (1998 Népszabadság aug. 1. C7848, 28) | A zavaró effektus többnyire véletlen zaj formájában jelentkezik, ami leválasztható a faktoriális momentumok tanulmányozásával. Ezeket a ∑_n n(n–1)…(n–q+1)P_n(d) típusú átlagok képzésével nyerjük a részecskeszám-eloszlásokból (2000 Természet Világa CD50) | állandóan növelik a kódok hosszát, bízva abban, hogy exponenciálisan vagy faktoriálisan növekszik a visszafejtés nehézsége, így próbálnak védekezni [a titkosított adatok feltörése ellen] (2001 Országgyűlési Napló CD62) | Faktoriális prímek: n!+1 vagy n!–1 alakú prímek (2002 Természet Világa CD50).

2. • faktoriális öröklődés (Biol) ’a géneken mint a genetikai információt hordozó és átörökítő tényezőkön alapuló öröklődési rendszer’ ❖ 1819-ben fogalmazta meg először Festetics Imre „a természet genetikai törvényeit”, melyeket Gregor Mendel városában németül közölt, a faktoriális öröklődés felfedezése előtt több mint 40 évvel (1999 Természet Világa CD50) | 1865-ben Gregor Mendel bebizonyította a faktoriális öröklődés tényét, és végleg cáfolta a gemmulák összeolvadását hirdető keveredő öröklődés (blending inheritance) évezredekig uralkodó tévhitét (1999 Természet Világa CD50).

Vö. IdSz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

faktoriális ❖ főnév és melléknév 

permalink

I. főnév ◦ 4A ◦ (Mat)

olyan szorzat (értéke), amelynek tényezői vmely pozitív egész szám és a nála kisebb pozitív egész számok

Az n elem permutációinak száma egyenlő n faktoriálisával, mely alatt n! = 1. 2. 3. … (n-1)n értendő

(1894 PallasLex.)

[az elemi feladatokban] csak egyszerű változókat s ezekhez a „legegyszerűbb” algoritmusokat kell csupán ismerni (gömbfelszín és -térfogat, másodfokú egyenlet megoldása, faktoriális kiszámítása […])

(1997 Új Könyvek)

A nyilvános kulcsú titkosításban használt – 1024 vagy még több bites – számok faktoriálisának kiszámolása igen nehéz

(1998 Byte Magazin ford.)

Ennek az ezer tényezőt tartalmazó szorzatnak a neve 1000 faktoriális, jele 1000!, értéke közelítőleg 4 · 10²⁵⁶⁷, egy olyan nagy szám, melyben az első, négyes számjegyet 2567 további számjegy követi

(2000 Tények könyve)

II. melléknév ◦ 15A2

1. (Mat)

ilyen 〈szorzat〉 v. ezen a matematikai műveleten alapuló 〈jelenség〉, ennek segítségével kiszámítható 〈szám, sorozat stb.〉, ill. annak megfelelő v. azon alapuló

[A kvantumszámítógépek] elméletileg sokkal gyorsabban képesek olyan feladatokat megoldani, mint például nagy számok faktoriális szorzatának kiszámítása, vagy szupernehéz rejtjelezett szövegek megfejtése

(1998 Népszabadság aug. 1.)

A zavaró effektus többnyire véletlen zaj formájában jelentkezik, ami leválasztható a faktoriális momentumok tanulmányozásával. Ezeket a ∑_n n(n–1)…(n–q+1)P_n(d) típusú átlagok képzésével nyerjük a részecskeszám-eloszlásokból

(2000 Természet Világa)

állandóan növelik a kódok hosszát, bízva abban, hogy exponenciálisan vagy faktoriálisan növekszik a visszafejtés nehézsége, így próbálnak védekezni [a titkosított adatok feltörése ellen]

(2001 Országgyűlési Napló)

Faktoriális prímek: n!+1 vagy n!–1 alakú prímek

(2002 Természet Világa)

(csak szókapcsolatban)

faktoriális öröklődés

(Biol)

a géneken mint a genetikai információt hordozó és átörökítő tényezőkön alapuló öröklődési rendszer

1819-ben fogalmazta meg először Festetics Imre „a természet genetikai törvényeit”, melyeket Gregor Mendel városában németül közölt, a faktoriális öröklődés felfedezése előtt több mint 40 évvel

(1999 Természet Világa)

1865-ben Gregor Mendel bebizonyította a faktoriális öröklődés tényét, és végleg cáfolta a gemmulák összeolvadását hirdető keveredő öröklődés (blending inheritance) évezredekig uralkodó tévhitét

(1999 Természet Világa)

Vö. IdSz.

A magyar nyelv nagyszótára – online kiadás

❖

Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, 2006–2024.

❖

Az online kiadást a MorphoLogic Kft. készítette

Webdesign, adatbázis, fejlesztés

Merényi Csaba

Rendszeradminisztráció

Kundráth Péter

❖

Főszerkesztő

Ittzés Nóra

Szerkesztők

Borsi Vera (VIII.), Csengery Kinga (II-VIII.), Dömötör Éva (VI-VIII.), Fiers Márta (II–VIII.), Gyenese Ilona (II–VIII.), Győrffy András (IV–VIII.), Harnócz Péter (VIII.), Kiss Csilla (II–VIII.), Mártonfi Attila (II–IV.), Simon László (VI-VIII.), Szabó Réka (VIII.)

Szócikkírók

Bakó Judit (VIII.), Ballagó Júlia (VII–VIII.), Barcza Virág (II.), Baumann Viola (V–VIII.), Biró János (V–VIII.), G. Bogár Edit (V–VIII.), Borsi Vera (VI-VIII.), Csengery Kinga (II-IV.), Dömötör Éva (V–VIII.), Dragon Károly (IV–VIII.), Eiplné Pál Alexandra (III–VI.), Evellei Kata (VI-VIII.), Fiers Márta (II–IV., VII.), Gyenese Ilona (II–IV., VII.), Győrffy András (II–V., VII.), Harnócz Péter (VI.-VIII.), Horváth Péter (VI.-VIII.), Ittzés Nóra (I., IV., VI., VIII.), Kéthely Anna (II–VIII.), Kiss Csilla (II., IV., VII.), Kiss Margit (II.), Kocsis Zsuzsanna (VIII.), Kovács András (III–IV.), Kováts Zsófia (III–IV.), Kozma Judit (V–VI.), Kurcz Ádám István (III–VI.), Lipp Veronika (III–VIII.), P. Márkus Katalin (II.), Mártonfi Attila (II–V.), Molnár Zsuzsanna (VI.-VIII.), Ónody Csilla (II.), G. Orosz Renáta (II.), Pais Judit (II–VIII.), Pomázi Bence (VII–VIII.), Pozsgai István (VIII.), Simon László (III–VIII.), Szabó Réka (V–VIII.), Szabó Tamás Péter (III–V.), Székács István (III–IV.), Szentgyörgyi Rudolf (II.), Szirmai Diána (II–IV., VI-VIII.), Teperics József (VI-VIII.), †Tóth Lajos Pál (III–VIII.), Varga Éva Katalin (II.)

Szótári főmunkatársak

†Elekfi László, Gerstner Károly, †Kiss Lajos, Pusztai Ferenc

Általános lektorok

Fiers Márta, Gerstner Károly, Horváth László, Hosszú Ferenc, †Kemény Gábor, Pusztai Ferenc

Informatikai munkatársak

Mártonfi Attila, Merényi Csaba, Pajzs Júlia

Filológiai munkatársak

Kristóf Ibolya, Szabó Tamás Péter

Morfológiai szakértő

Laczkó Krisztina

Szaklektorok

Bánffy Eszter (régészet)

Baranyai András (kémia)

Buócz Zoltán (műszaki tudomány)

Callmeyer Ferenc (műszaki tudomány)

Deák Péter (hadtudomány)

Demeter Júlia (színháztörténet)

†Donáth Tibor (anatómia)

Fehér Erzsébet (anatómia)

Ferge Zsuzsa (szociológia)

Fónagy Zoltán (történettudomány)

†Forrai György (orvostudomány)

Geréb Anna (filmművészet, fotó)

Gombár Csaba (politika, politológia)

Győrffy Beáta (orvostudomány)

Hertelendy Csaba (képzőművészet)

Hild Márta (közgazdaság-tudomány)

Horváth Gergely (földrajz)

†Horváth Zalán (ﬁzika)

Jávorka Levente (agrártudomány)

Karsai Ferenc (állatorvos-tudomány)

Katona András (közlekedés)

Kázmér Miklós (őslénytan, geológia)

Kecskés Ferenc (biológia)

Kerékgyártóné Sallay Erzsébet (közgazdaság-tudomány)

†Kerényi Ferenc (színháztörténet)

Kozák Péter (sport, játék)

Kugler Nóra (nyelvtudomány)

Lakos András (orvostudomány)

Lázár Károly (textilszakma, ruhaipar)

Malina János (zenetudomány, zeneművészet)

Mártonffy Marcell (vallástudomány)

Mezey Barna (állam- és jogtudomány)

Mohay Tamás (néprajz)

Monok István (könyvészet)

Mödlinger Pál (biológia)

Nagy Ágota (agrártudomány)

Nagy László (hadtudomány)

Péteri Lóránt (zenetudomány, zeneművészet)

Petrás Éva (történettudomány)

Pléh Csaba (pszichológia)

Probáld Ferenc (földrajz)

Ratkai Ferenc (fizika)

Recski András (matematika, informatika)

Romsics Ignác (történettudomány)

Schiller Róbert (ﬁzika)

Somlai Péter (szociológia)

Steiger Kornél (filozófia)

Szabados László (csillagászat)

Szabó Zádor (műszaki tudomány)

Szabó G. Zoltán (irodalomtudomány)

Szakáll Sándor (geológia)

Szakolczai Attila (történettudomány)

Szász Zoltán (történettudomány)

Székely András (zenetudomány, zeneművészet)

Szemerkényi Ágnes (néprajz)

Szinetár Csaba (biológia)

†Szücs Ervin (műszaki tudomány)

Tamás Ferenc (irodalomtudomány)

Tátrai Vilmos (képzőművészet)

Timon Kálmán (műszaki tudomány)

Turmezei Péter (műszaki tudomány, informatika, villamosságtan)

Varga Zs. András (állam- és jogtudomány)

Vizvári Béla (matematika)

Azzal, hogy belép a nagyszotar.nytud.hu oldalra, elfogadja az alábbi feltételeket:

Az oldalon található minden tartalom a kiadó (Nyelvtudományi Kutatóközpont) és a szerzők szellemi tulajdona.

Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli engedélyéhez van kötve.

Beállítások

Keresés

Címszólista

Szócikknézet

Példák