🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

fakultál ige 1a

1. tn ’〈diák fakultáció keretében meghirdetett tantárgy(ak)ból〉 meghatározott óraszám erejéig választ, ill. ilyen tantárgya(ka)t tanul, v. 〈tanár〉 ilyen órá(ko)n képzést nyújt’ ❖ ha a latinosan képzett ige is megtalálható nyelvünkben – a -ció képző az -ál igeképző -l véghangzójának a helyébe kerül: centralizál – centralizáció, orientál – orientáció, stabilizál – stabilizáció, devalvál – devalváció, habilitál – habilitáció, sőt egészen új iskolai kifejezésként: fakultál – fakultáció (1985 Banó István C6036, 5) | A többi gimnazistát tekintve (azok, akik nem fakultálnak természettudományokból) megint csak világelsők vagyunk (1988 Népszava máj. 26. C7453, 9) | lehet, hogy [a tanár] nem fakultál, hogy csak 28–30 órája van egy héten, akkor is; osszuk el öttel, s az eredmény: sok (1988 Népszabadság márc. 2. C7838, 6) | a kötelező fakultáció bevezetésével az érettségi is túlszabályoztatott: ha ebből fakultáltál, akkor ebből is érettségizel (1988 Beke Kata 1012001, 76).

2. ts (kissé rég, ritk) ’hivatala ellátására vmilyen pozícióba, ill. vmivé kinevez vkit’ ❖ Nagy Világi: No! ez menkő Cura! nékem nem kellene […]! Hazafi: Már e’ pedig való sokszori próbából, Gyógyúlnak is véle sok nyavajából; A’ facultált Doctor minden Diplomával, Irtózatos nállok a’ Laxans Cúrával, Ők magok magokonn ott sokszor enyhítnek, Mikor a’ Doctorok semmit sem segítnek (1803 Nagy Sámuel² C3292, 50) | Két harmadrészben úgy is a theologiában tanít: fakultálják hát theologiai tanárrá (1886 Vasárnapi Újság C7400, 5) | Az istentiszteletet felszentelt, vagy fakultált lelkipásztor, illetőleg egyháztag végzi és vezeti (1930 Budapesti Hírlap dec. 31. C4718, 4).

Vö. SzT. ~, fakultáltatik; IdSz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
fakultál ige 1a
1. tárgyatlan
〈diák fakultáció keretében meghirdetett tantárgy(ak)ból〉 meghatározott óraszám erejéig választ, ill. ilyen tantárgya(ka)t tanul, v. 〈tanár〉 ilyen órá(ko)n képzést nyújt
ha a latinosan képzett ige is megtalálható nyelvünkben – a -ció képző az -ál igeképző -l véghangzójának a helyébe kerül: centralizál – centralizáció, orientál – orientáció, stabilizál – stabilizáció, devalvál – devalváció, habilitál – habilitáció, sőt egészen új iskolai kifejezésként: fakultál – fakultáció
(1985 Banó István)
A többi gimnazistát tekintve (azok, akik nem fakultálnak természettudományokból) megint csak világelsők vagyunk
(1988 Népszava máj. 26.)
lehet, hogy [a tanár] nem fakultál, hogy csak 28–30 órája van egy héten, akkor is; osszuk el öttel, s az eredmény: sok
(1988 Népszabadság márc. 2.)
a kötelező fakultáció bevezetésével az érettségi is túlszabályoztatott: ha ebből fakultáltál, akkor ebből is érettségizel
(1988 Beke Kata)
2. tárgyas (kissé rég, ritk)
hivatala ellátására vmilyen pozícióba, ill. vmivé kinevez vkit
Nagy Világi: No! ez menkő Cura! nékem nem kellene […]! Hazafi: Már e’ pedig való sokszori próbából, Gyógyúlnak is véle sok nyavajából; A’ facultált Doctor minden Diplomával, Irtózatos nállok a’ Laxans Cúrával, Ők magok magokonn ott sokszor enyhítnek, Mikor a’ Doctorok semmit sem segítnek
(1803 Nagy Sámuel²)
Két harmadrészben úgy is a theologiában tanít: fakultálják hát theologiai tanárrá
(1886 Vasárnapi Újság)
Az istentiszteletet felszentelt, vagy fakultált lelkipásztor, illetőleg egyháztag végzi és vezeti
(1930 Budapesti Hírlap dec. 31.)
Vö. SzT. ~, fakultáltatik; IdSz.

Beállítások