fakúszó mn és fn 1A

I. mn (Áll is)

’〈rendsz. a vele rokon, de jellemzően talajszinten élő állattól való megkülönböztetésül:〉 fára ügyesen mászó, ill. fán lakó életmódot folytató 〈állat〉’ ❖ A’ Pelenem az egér és mókus nem között mintegy köznem, és a’ mókusokhoz leginkább hasonlítnak. Farkok hoſzſzú ’s igen ſzrös; mind a’ föld alatt, mind a’ fákon élnek, jó fakúſzók, ’s fképpen fák gyümöltseivel élnek (1807 Márton József¹ ford.–Bertuch C4948, 39) | Fakúszó kenguruk (Dentrolagus Müll.) (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A banánfüzérek közül hirtelen két méter hosszú, úgynevezett fakúszó ostorkígyó tekergett elő (1961 Szabad Föld nov. 5. C4860, 10) | Elaphe hohenackeri […] kaukázusi fakúszó sikló (1978 Hétnyelvű névszótár C6711, 375) | fakúszó békákat (Dendrobates és Phyllobates fajok) sokan szívesen gondoznának, ám táplálásuk – fő eledelük a muslica, mégpedig nagy mennyiségben – nehezen megoldható (1995 Magyarország állatvilága CD14).

II. fn

(Áll is/nem szakny) ’fakúsz mint madár’ ❖ A czinkék, fakúszók, ökörszemek, gébicsek, rigók, fülemülék, barázdabillegetők, pacsirták, pintyek s több efféléknek az alföldről és a dombvidékről jól ismert vidám seregéhez járúl még néhány faj, melyek, ha nem szorítkoznak is a hegyvidékre, többé-kevésbbé mégis jellemzők e tájakra (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Az ún. búbos cinege] a fenyveserdők körében kóborol, fenyőczinegék, királykák, csuszkák, fakúszók társaságában (1899 Chernel István CD34) | A fakúszók kizárólag nappali madarak. Harkályok módjára kúsznak a fákon, vízszintesen is futkosnak az ágakon, de sohasem ereszkednek fejjel lefelé, mint a csúszkák (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Az ornitológusok 250 fészkelő, átvonuló és telelő madárfajtát tartanak itt [ti. az Ócsai Természetvédelmi Körzetben] nyilván, köztük a cinegék, harkályok, pintyek, csízek, tengelicék, fakúszók számtalan változatát (2000 Népszabadság febr. 9. C5833, 34).

a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (kissé rég, Áll) ’〈ilyen madarak fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉’ ❖ kék fakúszó (Sitta caesia L.) (1894 PallasLex. CD02) | a régi irodalomban előforduló Certhia familiaris-ok legnagyobb részét az új elnevezésre kell átkeresztelni, amennyiben nem tartoznak kimutathatólag a következő fajhoz, a rövidujjú vagy kerti fakúszóhoz (Certhia brachydactyla Brehm) (1933 Az állatok világa ford. CD46) | rövidkarmú fakúszó (Certhia brachydactyla) (1968 Dudich Endre–Loksa Imre C7040, 606).

b. (tbsz-ban) (kissé rég, Áll) ’〈ilyen madarak fajait magában foglaló család nevezéktani elnevezéseként〉’ ❖ a fakúszók (Certhiidæ) (1894 PallasLex. CD02) | Fakúszók (Certhiidae), az énekes madarak (Oscines) egyik családja (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 263).

fakúszó melléknév és főnév 1A
I. melléknév (Áll is)
〈rendsz. a vele rokon, de jellemzően talajszinten élő állattól való megkülönböztetésül:〉 fára ügyesen mászó, ill. fán lakó életmódot folytató 〈állat〉
A’ Pelenem az egér és mókus nem között mintegy köznem, és a’ mókusokhoz leginkább hasonlítnak. Farkok hoſzſzú ’s igen ſzrös; mind a’ föld alatt, mind a’ fákon élnek, jó fakúſzók, ’s fképpen fák gyümöltseivel élnek
(1807 Márton József¹ ford.Bertuch)
Fakúszó kenguruk (Dentrolagus Müll.Müller)
(1929 Az állatok világa ford.)
A banánfüzérek közül hirtelen két méter hosszú, úgynevezett fakúszó ostorkígyó tekergett elő
(1961 Szabad Föld nov. 5.)
Elaphe hohenackeri […] kaukázusi fakúszó sikló
(1978 Hétnyelvű névszótár)
fakúszó békákat (Dendrobates és Phyllobates fajok) sokan szívesen gondoznának, ám táplálásuk – fő eledelük a muslica, mégpedig nagy mennyiségben – nehezen megoldható
(1995 Magyarország állatvilága)
II. főnév
(Áll is/nem szakny)
fakúsz mint madár
A czinkék, fakúszók, ökörszemek, gébicsek, rigók, fülemülék, barázdabillegetők, pacsirták, pintyek s több efféléknek az alföldről és a dombvidékről jól ismert vidám seregéhez járúl még néhány faj, melyek, ha nem szorítkoznak is a hegyvidékre, többé-kevésbbé mégis jellemzők e tájakra
(1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[Az ún. búbos cinege] a fenyveserdők körében kóborol, fenyőczinegék, királykák, csuszkák, fakúszók társaságában
(1899 Chernel István)
A fakúszók kizárólag nappali madarak. Harkályok módjára kúsznak a fákon, vízszintesen is futkosnak az ágakon, de sohasem ereszkednek fejjel lefelé, mint a csúszkák
(1933 Az állatok világa ford.)
Az ornitológusok 250 fészkelő, átvonuló és telelő madárfajtát tartanak itt [ti. az Ócsai Természetvédelmi Körzetben] nyilván, köztük a cinegék, harkályok, pintyek, csízek, tengelicék, fakúszók számtalan változatát
(2000 Népszabadság febr. 9.)
a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (kissé rég, Áll)
〈ilyen madarak fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉
kék fakúszó (Sitta caesia L.Linnaeus)
(1894 PallasLex.)
a régi irodalomban előforduló Certhia familiaris-ok legnagyobb részét az új elnevezésre kell átkeresztelni, amennyiben nem tartoznak kimutathatólag a következő fajhoz, a rövidujjú vagy kerti fakúszóhoz (Certhia brachydactyla Brehm)
(1933 Az állatok világa ford.)
rövidkarmú fakúszó (Certhia brachydactyla)
(1968 Dudich Endre–Loksa Imre)
b. (tbsz-ban) (kissé rég, Áll)
〈ilyen madarak fajait magában foglaló család nevezéktani elnevezéseként〉
a fakúszók (Certhiidæ)
(1894 PallasLex.)
Fakúszók (Certhiidae), az énekes madarak (Oscines) egyik családja
(1926 TolnaiÚjLex.)

Beállítások