falazás fn 4A

1. ’a falaz igével kifejezett cselekvés’ ❖ Az alagutak építése, illetve kiducolása és falazása bizonyos rendszerek szerint történik (1893 PallasLex. CD02).

1a. ’az az építőipari művelet, amelynek során a falat, falazatot v. az épületet (fel)építik’ ❖ Vastag falat raknak igy a boronafákból és a keményen rávert, rátapasztott agyagból, mellyet, midőn az ismételt megsikárolások után megszáradott, bemeszelnek. Megjegyzendő, hogy csak a házépületekkel bánnak igy a falazásra nézve (1857 Vasárnapi Újság CD56) | az erődítés lassan halad, s a három heti falazásnak alig van látszata (1905 Veress Endre CD55) | [az ipar műszaki-technikai fejlődése] nem egyszerűen azáltal fejti ki hatását, hogy bizonyos adott ipari munkákat (legyen az esztergálás, lemezegyengetés, acélöntés, hengerlés vagy éppen kubikolás, falazás) tartalmilag módosít, hanem hogy bizonyos munkafajták jelentőségét, súlyát, elterjedtségét is módosítja, sőt egyeseket megszüntet, újakat létrehoz (1975 Héthy Lajos–Makó Csaba 2056003, 32) | a mediterrán emberek később, de még a római idők előtt már adaptálták (valószínűleg Délnyugat-Ázsiából) a téglaégetés és falazás mesterfogásait (2000 Hoffmann Tamás CD58).

1b. ’e művelet kivitelezési módja’ ❖ Különös módja az aknák biztosításának a süppesztő falazás, mely csak egészen laza, igen nedves, homokos, ugynevezett futó kőzetben alkalmaztatik (1893 PallasLex. CD02) | A két világháború között terjedt el a vegyes falazás, azaz az olyan falkészítés, hogy két sor vályogot egy sor tégla követ (1982 NéprajziLex. CD47) | Ezzel egy időben alkalmazták a fecskerakásos falazást, a lecsapolások után viszont a vertfal-technika hódított teret (2002 Domokos Tamás et al. CD36).

1c. ’e művelet eredményeként elkészült, felépített fal(azat)’ ❖ mindennel ellátva, mit netaláni több és nehezebb akadályok – talán még falazások elháritására is szükségesnek láttunk – ujra a’ vasajtóhoz, vagy inkább kapuhoz értünk (1844 Életképek C0101, 140) | A források helyét rendesen falazással veszik körül (1897 PallasLex. CD02) | a külső árokpart falazása még 1661-ben, tehát 12 évvel I. Rákóczy György halála után sem volt készen (1940 Bánlaky József CD16) | Az sem volt ritka, hogy a sima, egyenes padkaoldalak alján a padlószinten 10-15 cm magas sávban kissé visszaugratták a falazást, hogy jobban a tüzelőpadka mellé léphessenek (1982 NéprajziLex. CD47).

2. (biz) ’olyan megtévesztő, félrevezető viselkedés, amellyel vmely másik személy, csoport tiltott, elítélendő v. etikailag helytelen cselekedetének elkövetésében, megvalósításában segédkezik vki, ill. vmely ilyen cselekedet v. vmely jelenség elhallgatása, eltitkolása (mint bűncselekmény)’ ❖ Falazás: segédkezés zsebtolvajlásnál (1899 A magyar tolvajnyelv és szótára C2223, 67) | [Franci] egy esztendei fogság után hazajön a börtönből, hová „falazás” miatt zárták (1927 Pesti Hírlap nov. 12. C5675, 14) | Nehéz lesz egyebet is követelni a sajtótól, mint tűrést, hallgatást, legjobb esetben falazást (1999 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

falazás ❖ főnév ◦ 4A ◦
permalink
1.
a falaz igével kifejezett cselekvés
Az alagutak építése, illetve kiducolása és falazása bizonyos rendszerek szerint történik
(1893 PallasLex.)
1a.
az az építőipari művelet, amelynek során a falat, falazatot v. az épületet (fel)építik
Vastag falat raknak igy a boronafákból és a keményen rávert, rátapasztott agyagból, mellyet, midőn az ismételt megsikárolások után megszáradott, bemeszelnek. Megjegyzendő, hogy csak a házépületekkel bánnak igy a falazásra nézve
(1857 Vasárnapi Újság)
az erődítés lassan halad, s a három heti falazásnak alig van látszata
(1905 Veress Endre)
[az ipar műszaki-technikai fejlődése] nem egyszerűen azáltal fejti ki hatását, hogy bizonyos adott ipari munkákat (legyen az esztergálás, lemezegyengetés, acélöntés, hengerlés vagy éppen kubikolás, falazás) tartalmilag módosít, hanem hogy bizonyos munkafajták jelentőségét, súlyát, elterjedtségét is módosítja, sőt egyeseket megszüntet, újakat létrehoz
(1975 Héthy Lajos–Makó Csaba)
a mediterrán emberek később, de még a római idők előtt már adaptálták (valószínűleg Délnyugat-Ázsiából) a téglaégetés és falazás mesterfogásait
(2000 Hoffmann Tamás)
1b.
e művelet kivitelezési módja
Különös módja az aknák biztosításának a süppesztő falazás, mely csak egészen laza, igen nedves, homokos, ugynevezett futó kőzetben alkalmaztatik
(1893 PallasLex.)
A két világháború között terjedt el a vegyes falazás, azaz az olyan falkészítés, hogy két sor vályogot egy sor tégla követ
(1982 NéprajziLex.)
Ezzel egy időben alkalmazták a fecskerakásos falazást, a lecsapolások után viszont a vertfal-technika hódított teret
(2002 Domokos Tamás et al.)
1c.
e művelet eredményeként elkészült, felépített fal(azat)
mindennel ellátva, mit netaláni több és nehezebb akadályok – talán még falazások elháritására is szükségesnek láttunk – ujra a’ vasajtóhoz, vagy inkább kapuhoz értünk
(1844 Életképek)
A források helyét rendesen falazással veszik körül
(1897 PallasLex.)
a külső árokpart falazása még 1661-ben, tehát 12 évvel I. Rákóczy György halála után sem volt készen
(1940 Bánlaky József)
Az sem volt ritka, hogy a sima, egyenes padkaoldalak alján a padlószinten 10-15 cmcentiméter magas sávban kissé visszaugratták a falazást, hogy jobban a tüzelőpadka mellé léphessenek
(1982 NéprajziLex.)
2. (biz)
olyan megtévesztő, félrevezető viselkedés, amellyel vmely másik személy, csoport tiltott, elítélendő v. etikailag helytelen cselekedetének elkövetésében, megvalósításában segédkezik vki, ill. vmely ilyen cselekedet v. vmely jelenség elhallgatása, eltitkolása (mint bűncselekmény)
Falazás: segédkezés zsebtolvajlásnál
(1899 A magyar tolvajnyelv és szótára)
[Franci] egy esztendei fogság után hazajön a börtönből, hová „falazás” miatt zárták
(1927 Pesti Hírlap nov. 12.)
Nehéz lesz egyebet is követelni a sajtótól, mint tűrést, hallgatást, legjobb esetben falazást
(1999 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások