falozat (3A) l. falazat

falazat fn 3A  falozat (rég, ritk) , falzat (rég, ritk)

1. ’vmely épület falainak összessége, rendszere’ ❖ Sik Márvánnyal fémlett a’ ház’ falozata (1800 Perecsényi Nagy László C3472, 119) | A kévék kalászainak [a csűrben] nem szabad a tető- vagy falzattal érintkezésben lenni (1854 Gazdasági Lapok 8626002, 575) | A falazat nyugati része most már ledőlt, a többi is nagyon meg van rongálva (1885 Márki Sándor CD55) | A várkápolna falazata nedves és kopott (1916 Krúdy Gyula CD54) | [a fagyapot lemezek] favázas házak falazatának készítésére nagyon alkalmasak (1949 Anyag- és áruismeret C5268, 262) | a támív-támpillér rendszert csak a magasság csökkentése vagy a falazat megvastagítása árán lehetne elhagyni (1984 Moravánszky Ákos 1112004, 23).

1a. (Ép is) ’kút, csatorna, alagút stb. belső felületét borító (védő- v. tám)fal, ill. ilyen célra való elem’ ❖ a’ Hegy oldalbol egy viz ered, melynek forrása egy tágos kerek falazattal körül van véve (1796 Teleki Domokos¹ C4105, 194) | Bodon, üreges fa, melly a’ kutakban falazat gyanánt használtatik (1843 Újdon bővített szófüzér C2855, 12) | Földbeásva, függőleges falazattal készítünk [vermet] (1947 Képes Szabad Föld aug. 17. C0229, 2) | Az alagút falát a mérnök általában „falazatnak” nevezi (1998 Természet Világa CD50) | A pihenő alatt kell megépíteni a Gellért téri állomás és a peronalagút belső falazatát (2009 Népszabadság jan. 9. C7857, 4).

1b. ’vmely építmény, kül. épület (vakolat v. egyéb védőburkolat nélküli) épített kő- v. téglafala (mint az építmény anyaga)’ ❖ [hallom,] mint vőn bucsut a falazattól A hűtlen vakolat (1881 Tomor Ferenc C4229, 87) | [A magtárat] a csűrrel ellentétben szilárd anyagból, falazatból konstruálják (1895 PallasLex. CD02) | a favázat vagy bedeszkázzák, vagy falazattal töltik ki (1925 MűvészetiLex. C6812, 221) | A földgátak magassága mintegy 15 m.-ig terjedhet; az ennél magasabb gátat falazatból v. vasból (különösen Amerikában) készítik (1926 RévaiNagyLex. C5715, 458) | Maga a falazat a több helyen lehámlott vakolat alól kilátszik és hatalmas faragott kövekből van építve (1938 Csemegi József CD52) | A téglát is felhasználó római falak utolsó fajtáját opus mixtumnak, vegyes falazatnak nevezték (2004 Béresi Csilla ford.–Campbell² 3043002, 50).

1c. (rég) ’épületet határoló, ill. az egyes helyiségeket egymástól elválasztó fal’ ❖ Tánczteremök falazatait ízetlen, de szerfölött költséges ékszerekkel halmozák el (1843 Pesti Hírlap CD61) | A függöny körüli falazatot […] egészen uj festéssel és aranyozással ékesité a szinház kitünő ügyességű diszitője (1851 Vahot Imre C1522, 302) | az egész külső falazat csodaképekkel van tele vésve (1856 Jókai Mór C2259, 254) | [A templom alatti sírboltban] az egyik fülke falazatán álló kőlap Perényi József nevét 1686, s átellenében Perényi Jozéfa Francisca hajadonét 1783 évszámmal jelöli (1875 Chernel Kálmán CD57).

2. ’várost, udvart, épületet stb. körülvevő, annak támadástól való védelmére v. a külvilágtól való elzárására emelt fal(rendszer)’ ❖ nem puszta udvart foglalt körül amaz izmos falzat, hanem kertet (1847 Jósika Miklós C2404, 170) | [az ostromló sereg] a város kapuit elállja, más rész a piaczot elfoglalja, a falazattal körített templomot körűlveszi (1868 Hornyik János CD57) | A város [ti. Sopron] katonai jellegét hirdeti hatalmas falazata, várispánsága, várjobbágysága (1943 Mihályi Ernő CD52) | Az egész várost körülzárta a falazat, s a sokszögű erődítés nyolc pontját erősítette egy-egy füles bástya (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

2a. ’könnyebb anyagból vminek az elkerítésére, védelmére felállított v. több darabból álló, rendsz. ideiglenes fal, kerítés stb.’ ❖ enyhely: földre állított, két karóval feltámasztott, összekorcolt, kb. 2–3 m magas és széles falazat. A hordozható és fordítható enyhely a pásztor felszerelési tárgyainak nyújt a nap és az eső ellen védelmet (1981 NéprajziLex. CD47) | Az Alföldön a ménes számára is építettek nádból szélfogó falazatot (1999 Magyar néprajz CD47) | az építkezést az utcától elválasztó falazatot […] legális graffitizőfelületté avatták (2008 Népszabadság szept. 20. C7856, 6).

3. (rendsz. birtokszóként) ’hegy(lánc), szikla v. barlang, gödör, (természetes) üreg stb. (nagy kiterjedésű,) függőleges v. meredek oldala, ill. annak felülete’ ❖ A szűk hegyválút, melyet […] a Nagymál és az Erős bérc falazata képez, egy rohanó hegyi folyam tölti be (1853 Jókai Mór CD18) | a hullámokból emelkedik föl a Glärnisch hatalmas szürke falzata (1865 Asbóth János C0671, 74) | [a franciaországi Dordogne-Périgord megyében található] barlang falazatán különféle karcolatokat fedeztek fel, melyek […] állatokat előtüntető rajzoknak mutatkoztak (1879 Fővárosi Lapok C8095, 986|) | egy leszólt bányában egyszerre két nagy darab termésarany hasad ki a szürkés falazatból (1892 Mikszáth Kálmán CD04) | [a hajnalmadár] Dél-Európa sziklás hegyvidékeit lakja, különösen a magasabb területek meredek falazatait (1899 Chernel István CD34) | Az üreg falazatába jelentékeny mennyiségű víz szivárgott be és a tárna beomlott (1910 Pesti Hírlap jan. 12. C5658, 16).

4. ’vmely tárgy v. azt részekre osztó elem belső terét határoló burok, réteg, ill. annak (belső v. külső) felülete’ ❖ [a nagy gömbben] 10–16 kisebb gömb forgatható, s mindegyiknek falazata más meg más czifrázatu (1853 Andrássy Manó 8011002, 251) | Ezüstüveg (öblös üveg, kettős falzat közt vegyészileg ezüstözve) (1879 Betűsoros árulajstrom C1111, 272) | Az ilyen halászcsónak régebbi időben rendesen egy darab óriási tölgyfa törzsökből volt kivájva, hoszsza 7–8 méter, középszélessége a falazattal együtt mintegy egy méter volt (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | a vessző elízzik, a sár keményre ég s kész a kemence kemény falazata (1912 Malonyay Dezső CD07) | Az épülő hajónak fontos alkatrésze még a vízhatlan válaszfal […]. Ezek a válaszfalak vas- v. acéllemezből készült falazatok és a hajót nagysága szerint több rekeszre osztják (1927 TolnaiÚjLex. C5723, 119) | Az ablak alá, de térbe állított, beépített kád falazatát szürke pala fedi (2002 Lakáskultúra CD39).

4a. (kissé rég, Biol) ’vmely élő szerveződést, pl. sejtet, szervet határoló burok, szövet, ill. annak (belső) felülete’ ❖ A keményitőszemek hólyagcsákból s mint a többi sejtek falazat- (membran) és folyó tartalomból állnak. A falazat belsejében, valamint a fásodó sejtekben, központkörüli rétegek rakódnak le (1860 Vasárnapi Újság ford. CD56) | [a zsákállatoknál a] test falazata két rétegből áll, nevezetesen egy külsőből és egy belsőből (1897 PallasLex. CD02) | A [beteg] tüdőszövet elveszti rugalmasságát, a léghólyagok kitágulnak, falzatuk sorvad, sőt bereped (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 159) | a Hexasterophora üvegszivacsnak falazatát számos szabályosan elhelyezett nyílás fúrja át (1933 Az állatok világa CD46).

Sz: falazatú.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. fal²; ÉKsz.; SzT.