falu fn 8A7

1. (jelzőként is) ’a városnál rendsz. kisebb lélekszámú, alacsonyabb fejlettségű és jogállású, mezőgazdasági jellegű település (mint közigazgatási egység), ill. ilyen település területe (a hozzá tartozó külterülettel együtt)’ ❖ Igaz ugyan, hogy az hoſzas betegſégekkel ſem bánnak jól a’ falukon, de azomban van arra d és mód, hogy az illyetén betegek bé viteſſenek az Vároſokra (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, [)()(6r]) | Falu végén kurta kocsma, Oda rúg ki a Szamosra (1847 Petőfi Sándor C3502, 146) | [a Sztrigy folyó] első folyása délnyugatnak tart Petrosz faluig, hol irányát hirtelen megváltoztatja (1897 PallasLex. CD02) | hazamegyek a falumba és gazdálkodni fogok, meg verseket írok (1914 Lovik Károly 9402002, 8) | a városok és falvak, a helyi önkormányzatok önállósága, kormánybefolyástól mentes működése a demokrácia egyik záloga (2000 Magyar Hírlap CD09) | milyen arányban laknak az emberek kis, falujellegű településekben vagy nagyobb számú népességet tömörítő helységekben (2009 Csetri Elek 3079002, 227).

1a. ’vmely ilyen község lakossága (mint közösség)’ ❖ mind a két falu református (1773 Rettegi György 7282002, 313) | midőn a’ reájok erőtetett unitas papot elfogadni nem akarják, egész faluk istentisztelet vigasztalása nélkül kénytelenek lenni (1842 Pesti Hírlap CD61) | [Gélyi János] olyanná nevelte ezt a négy csikót, hogy mikor végigrepülnek Csoltón, Bodokon, kiszalad a falu a csodájára (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | a keleti határszéleken a székely falvak igyekeznek most már a maguk számára megrohanás esetére védhetőbbé tenni falvaikat (1929 Kós Károly¹ 9358005, 29) | [Justh Zsigmondnak] sikerül egy olyan parasztokból álló színtársulatot létrehoznia, amelyet a falu csakugyan magáénak érez (1965 Diószegi András CD53) | A jobbágyfelszabadítástól a téeszesítésig a falu többsége kis- és törpebirtokosként gazdálkodott (2002 Zágorhidi Czigány Balázs CD36).

2. (egysz-ban) ’〈a várossal szemben is:〉 ilyen község mint településtípus, ill. vmely ország ilyen típusú településeinek összessége, városokon kívüli vidéki része’ ❖ Miért halnak meg tbb aſzſzonyok falun a’ gyermek ſzúlésben [!], mint vároſon (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, [715]) | a vagyonosabb osztály [...] a nyári évszakot itt [ti. Pesten] nem szokta tölteni; hanem a helyett utazik, fürdőben mulat, vagy falura rándul (1860 Virág Lajos 8523001, 77) | [a kormánynak] légyen gondja a falusi bajok orvoslására is, mert a falu éléskamrája az országnak (1910 Budapesti Hírlap aug. 10. C4698, 2) | Magyar nép alatt e pillanatban a falu és a kisvárosok lakosságát értem (1931 Móricz Zsigmond 9462016, 359) | [Lagosban] nyolcmillióan élnek a város peremén. Nagy többségük faluról jött szerencsét próbálni (1996 Magyar Hírlap CD09) | a magyar vidék, a magyar falu, az ott élő emberek életfeltételeit tekintve nem közeledik, hanem távolodik Európától (2001 Országgyűlési Napló CD62).

2a. (egysz-ban) ’〈a várossal szemben is:〉 vmely országnak ilyen típusú településeken élő, falusi lakossága’ ❖ a’ város és falu közötti viszony nem másképen áll, mint a’ két láb közötti; az egyik előre lépvén, mindig képessé teszi a’ másikat, hogy az is utána léphessen; ha pedig az egyik sánta, nem igen messze halad a’ másik (1834 Fillértár 8623003, 229) | A legutóbbi képviselőválasztások alkalmával a vidék leszavazta a városokat. A műveletlen és bigot falu legyőzte az értelmi központokat (1884 Nemzet nov. 14. C0383, [1]) | A magyar kormányzó liberalizmusnak megbocsáthatatlan bűne, hogy nem törődött soha a faluval, a néppel, csak a képviselőválasztások idején (1903 Ady Endre CD0801) | szükséges, hogy a falu egészségéről szóló könyvben pontosan elsoroljuk, hogy mik azok a javak, természet és környezet adta előnyök, amelyeket egészsége érdekében felhasználhat és kamatoztathat a falu népe (1961 Buga László 9075001, 197) | hogyan él a magyar falu, a kisváros (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

2b. ’〈a várossal szemben is:〉 az ilyen típusú településekre jellemző, rendsz. nyugodt(abb), csendes(ebb) élet(forma), ill. elmaradottabb(nak tartott) gondolkodásmód, kultúra’ ❖ Hogyan van, [...] hogy ön, ki annyira szereti a szinházat, Páris zajos élveit, nekem meg bevallotta, hogy nem barátja a falunak, mégis oly gyakran el-elrándúl nagynénjéhez? (1869 Fővárosi Lapok C8085, 766) | a falu nem olcsóbb, sőt esetleg drágább a városnál (1918 Orvosi Hetilap C8168, 213) | lehetne-e ma még életképes szövetkezetet létrehozni, akármekkora állami támogatással, ha a legjobb férfi-erő már elszokott a falutól? (1968 Darvas József C6885, 1359) | Nem megyek hozzátok, fiam, nem bírom a falut, hiába (2003 Bíró Kriszta 3046003, 156).

3. ’kül. vándorló életmódot folytató ember- v. népcsoport egyszerűbb építményekből, pl. kunyhókból, sátrakból álló (átmeneti) szálláshelye, települése, ill. az ott lakó személyek összessége’ ❖ A’ zúgón felűl állott ezelőtti esztendőkben még egy indus falu chipewa tribusbeli lakosokkal (1834 Társalkodó C7971, 283) | Schliznek sikerült egy agyagba ágyazott, kőkorszakbeli falut teljes épségben feltárni (1904 Pesti Napló febr. 14. C1516, 11) | [a nomád kirgizek] 10–15 gömbölyű jurtából álló falvaikat rendesen a nyílt pusztán helyezik el s juh meg kecskenyájaik, méneseik, tevecsordáik a jurták körüli téren barangolnak (1913 Akadémiai Értesítő C8541, 22) | Feketéink egyike, aki több évet töltött az Ituri-Szemliki őserdő egy falujában, azt állítja, és ez el is hihető neki, hogy gyakran evett az okapi húsából (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [a régebbi filmekben a maiakkal ellentétben] még pénzemberek teszik tönkre az indián falu életét, nem pedig a pénz magasztosul mindenki istenévé (2003 Népszava jún. 10. C7466, 6).

4. (rendsz. jelzővel v. birtokszóként) ’〈nemzetközi sportrendezvényen:〉 a résztvevők elhelyezésére szolgáló (újonnan létrehozott) épületegyüttes’ ❖ Az új berendezést legelőször tavaly, a tokiói Universiadén a „sportolók falujának” főbejáratánál és irodahelyiségeiben alkalmazták (1968 Esti Hírlap jan. 13. C4757, [1]) | a versenyzők falujában 250 főnyi személyzet várja a kedden kezdődő atlétikai Európa-bajnokság résztvevőit (1986 Népsport aug. 23. C8055, 7) | [az Ázsiai Játékok helyszínéül szolgáló Dohában] felépült a sportolói falu és a hangárnyi méretű médiaközpont, meg az olimpiai mérce szerint is pompás Kalifa Stadion (2006 Nemzeti Sport dec. 23. C8075, [16]) | a pingpongos lányok esetleg még az olimpia ideje alatt is edzőtáboroznának Kínában, hogy ne zavarja meg őket a falu hangulata, és csak a versenyek kezdete előtt költöznének be (2008 Nemzeti Sport aug. 3. C8077, 13).

Ö: apró~, halász~, halmaz~, jobbágy~, kolhoz~, szülő~, tanya~, zsák~.

UB: -gyűlés.

Fr: olimpiai.

ÖU: bányász~, elő~, fürdő~, határ~, ős~, perem~, sátor~, törpe~, vég~.

ÖE: ~csúfja, ~hálózat, ~határ, ~kép, ~központ, ~lakó, ~név, ~rajz, ~rendezés, ~rész, ~rombolás, ~szerkezet, ~szociográfia, ~történet.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

falu főnév 8A7
1. (jelzőként is)
a városnál rendsz. kisebb lélekszámú, alacsonyabb fejlettségű és jogállású, mezőgazdasági jellegű település (mint közigazgatási egység), ill. ilyen település területe (a hozzá tartozó külterülettel együtt)
Igaz ugyan, hogy az hoſzas betegſégekkel ſem bánnak jól a’ falukon, de azomban van arra d és mód, hogy az illyetén betegek bé viteſſenek az Vároſokra
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Falu végén kurta kocsma, Oda rúg ki a Szamosra
(1847 Petőfi Sándor)
[a Sztrigy folyó] első folyása délnyugatnak tart Petrosz faluig, hol irányát hirtelen megváltoztatja
(1897 PallasLex.)
hazamegyek a falumba és gazdálkodni fogok, meg verseket írok
(1914 Lovik Károly)
a városok és falvak, a helyi önkormányzatok önállósága, kormánybefolyástól mentes működése a demokrácia egyik záloga
(2000 Magyar Hírlap)
milyen arányban laknak az emberek kis, falujellegű településekben vagy nagyobb számú népességet tömörítő helységekben
(2009 Csetri Elek)
1a.
vmely ilyen község lakossága (mint közösség)
mind a két falu református
(1773 Rettegi György)
midőn a’ reájok erőtetett unitas papot elfogadni nem akarják, egész faluk istentisztelet vigasztalása nélkül kénytelenek lenni
(1842 Pesti Hírlap)
[Gélyi János] olyanná nevelte ezt a négy csikót, hogy mikor végigrepülnek Csoltón, Bodokon, kiszalad a falu a csodájára
(1882 Mikszáth Kálmán)
a keleti határszéleken a székely falvak igyekeznek most már a maguk számára megrohanás esetére védhetőbbé tenni falvaikat
(1929 Kós Károly¹)
[Justh Zsigmondnak] sikerül egy olyan parasztokból álló színtársulatot létrehoznia, amelyet a falu csakugyan magáénak érez
(1965 Diószegi András)
A jobbágyfelszabadítástól a téeszesítésig a falu többsége kis- és törpebirtokosként gazdálkodott
(2002 Zágorhidi Czigány Balázs)
2. (egysz-ban)
〈a várossal szemben is:〉 ilyen község mint településtípus, ill. vmely ország ilyen típusú településeinek összessége, városokon kívüli vidéki része
Miért halnak meg tbb aſzſzonyok falun a’ gyermek ſzúlésben [!], mint vároſon
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
a vagyonosabb osztály [...] a nyári évszakot itt [ti. Pesten] nem szokta tölteni; hanem a helyett utazik, fürdőben mulat, vagy falura rándul
(1860 Virág Lajos)
[a kormánynak] légyen gondja a falusi bajok orvoslására is, mert a falu éléskamrája az országnak
(1910 Budapesti Hírlap aug. 10.)
Magyar nép alatt e pillanatban a falu és a kisvárosok lakosságát értem
(1931 Móricz Zsigmond)
[Lagosban] nyolcmillióan élnek a város peremén. Nagy többségük faluról jött szerencsét próbálni
(1996 Magyar Hírlap)
a magyar vidék, a magyar falu, az ott élő emberek életfeltételeit tekintve nem közeledik, hanem távolodik Európától
(2001 Országgyűlési Napló)
2a. (egysz-ban)
〈a várossal szemben is:〉 vmely országnak ilyen típusú településeken élő, falusi lakossága
a’ város és falu közötti viszony nem másképen áll, mint a’ két láb közötti; az egyik előre lépvén, mindig képessé teszi a’ másikat, hogy az is utána léphessen; ha pedig az egyik sánta, nem igen messze halad a’ másik
(1834 Fillértár)
A legutóbbi képviselőválasztások alkalmával a vidék leszavazta a városokat. A műveletlen és bigot falu legyőzte az értelmi központokat
(1884 Nemzet nov. 14.)
A magyar kormányzó liberalizmusnak megbocsáthatatlan bűne, hogy nem törődött soha a faluval, a néppel, csak a képviselőválasztások idején
(1903 Ady Endre)
szükséges, hogy a falu egészségéről szóló könyvben pontosan elsoroljuk, hogy mik azok a javak, természet és környezet adta előnyök, amelyeket egészsége érdekében felhasználhat és kamatoztathat a falu népe
(1961 Buga László)
hogyan él a magyar falu, a kisváros
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
2b.
〈a várossal szemben is:〉 az ilyen típusú településekre jellemző, rendsz. nyugodt(abb), csendes(ebb) élet(forma), ill. elmaradottabb(nak tartott) gondolkodásmód, kultúra
Hogyan van, [...] hogy ön, ki annyira szereti a szinházat, Páris zajos élveit, nekem meg bevallotta, hogy nem barátja a falunak, mégis oly gyakran el-elrándúl nagynénjéhez?
(1869 Fővárosi Lapok)
a falu nem olcsóbb, sőt esetleg drágább a városnál
(1918 Orvosi Hetilap)
lehetne-e ma még életképes szövetkezetet létrehozni, akármekkora állami támogatással, ha a legjobb férfi-erő már elszokott a falutól?
(1968 Darvas József)
Nem megyek hozzátok, fiam, nem bírom a falut, hiába
(2003 Bíró Kriszta)
3.
kül. vándorló életmódot folytató ember- v. népcsoport egyszerűbb építményekből, pl. kunyhókból, sátrakból álló (átmeneti) szálláshelye, települése, ill. az ott lakó személyek összessége
A’ zúgón felűl állott ezelőtti esztendőkben még egy indus falu chipewa tribusbeli lakosokkal
(1834 Társalkodó)
Schliznek sikerült egy agyagba ágyazott, kőkorszakbeli falut teljes épségben feltárni
(1904 Pesti Napló febr. 14.)
[a nomád kirgizek] 10–15 gömbölyű jurtából álló falvaikat rendesen a nyílt pusztán helyezik el s juh meg kecskenyájaik, méneseik, tevecsordáik a jurták körüli téren barangolnak
(1913 Akadémiai Értesítő)
Feketéink egyike, aki több évet töltött az Ituri-Szemliki őserdő egy falujában, azt állítja, és ez el is hihető neki, hogy gyakran evett az okapi húsából
(1929 Az állatok világa ford.)
[a régebbi filmekben a maiakkal ellentétben] még pénzemberek teszik tönkre az indián falu életét, nem pedig a pénz magasztosul mindenki istenévé
(2003 Népszava jún. 10.)
4. (rendsz. jelzővel v. birtokszóként)
〈nemzetközi sportrendezvényen:〉 a résztvevők elhelyezésére szolgáló (újonnan létrehozott) épületegyüttes
Az új berendezést legelőször tavaly, a tokiói Universiadén a „sportolók falujának” főbejáratánál és irodahelyiségeiben alkalmazták
(1968 Esti Hírlap jan. 13.)
a versenyzők falujában 250 főnyi személyzet várja a kedden kezdődő atlétikai Európa-bajnokság résztvevőit
(1986 Népsport aug. 23.)
[az Ázsiai Játékok helyszínéül szolgáló Dohában] felépült a sportolói falu és a hangárnyi méretű médiaközpont, meg az olimpiai mérce szerint is pompás Kalifa Stadion
(2006 Nemzeti Sport dec. 23.)
a pingpongos lányok esetleg még az olimpia ideje alatt is edzőtáboroznának Kínában, hogy ne zavarja meg őket a falu hangulata, és csak a versenyek kezdete előtt költöznének be
(2008 Nemzeti Sport aug. 3.)
UB: -gyűlés
Fr: olimpiai
ÖU: bányászfalu, előfalu, fürdőfalu, határfalu, ősfalu, peremfalu, sátorfalu, törpefalu, végfalu
ÖE: falucsúfja, faluhálózat, faluhatár, falukép, faluközpont, falulakó, falunév, falurajz, falurendezés, falurész, falurombolás, faluszerkezet, faluszociográfia, falutörténet
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások