falusi mn és fn
I. mn 18A6
1. ’vmely faluban v. ilyen típusú település(ek)en, falun élő, ott tevékenykedő, ritk. onnan származó 〈személy, csoport〉, ill. faluból való 〈származás, eredet〉’ ❖ a’ váraſok’ vagy udvarokban neveltettett leányokból ſoha nem válnak jó faluſi gazda aſzſzonyok (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 8) | [a bécsi udvar] a szent-rontási és szomszéd falusi unitáriusokat […] lázadás vétkeért közkereset alá vetette (1870 Orbán Balázs CD22) | A városi és falusi lakosság közt éles különbséget tenni Olaszországban nehéz, mivel […] a földmivelő parasztok is a városokban laknak (1896 PallasLex. CD02) | mint falusi eredetű ember nehezen szokta meg, hogy bérelt lakásban lakjék Pesten (1917 Pesti Napló szept. 30. C8695, 21) | A falusi zsidóság többsége 1867 után rohamosan a városokba költözött (1965 Komlós Aladár CD53) | egy fővárosi munkásbrigád (köztük több falusi származású férfi) hétköznapjairól írt sikeres szociográfiát László-Bencsik Sándor (2000 Magyar néprajz CD47).
1a. ’falun (élő emberekre mint csoportra, közösségre) jellemző, ott v. azoknál szokásos 〈tulajdonság, gondolkodásmód stb.〉, ill. jellemzően ott v. azok által haszn. 〈dolog〉’ ❖ a’ Királynak az Falusi, de bátor ’s nyájos beſzédjek meg-tetzvén, beſzédben ered velek (1785 Magyar Hírmondó 7444062, 246) | nem szokták igazán az emberek magokat elszánni egészen falusian élni, ’s házi körön kivül semmi más kellemet nem keresni (1831 Széchenyi István 8429011, 345) | Az emberek falusi szokás szerint kinn ültek házaik előtt (1872 Mikszáth Kálmán C3156, 160) | A Ziller-völgy és az Alsó-Inn-völgy női lakossága […] a városi és falusi ruházat bizonyos keverékében jár (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Eszenyi Olga a fiatalasszony szerepében […] kiüt finomságával a nyers faluvilágból (jobb lenne falusibb haj és arcszín számára) (1939 Magyar Nemzet febr. 12. C8355, 23) | A lelke mélyéig bántotta – afféle falusi gondolkodásmód ez –, hogy a lányának „csak” egy elvált ember jutott (1989 Börtön volt a hazám 1024002, 56).
1b. ’a falu szervezett közösségében betöltött, viselt 〈tisztség, funkció〉, ill. (ilyen tisztséget, funkciót ellátó,) a faluközösség működésében, irányításában vmely szerepet betöltő v. annak alkalmazásában, szolgálatában álló 〈személy, testület stb.〉’ ❖ [a jogsértés] a falusi bírónak tudtára esnék (1777 A rendtartó székely falu 7154003, 113) | A falusi tanács a birón (öregbirón) és jegyzőn kivül, a kisbiróból és esküttekből állott (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [A szász faluközösségek] földbért fizetnek, katonáskodnak, viszont szabadon választják falusi elöljáróikat és papjaikat (1940 Deér József CD22) | [nyáron Gilike,] az álmodozó falusi kanász szokta őrizni a disznókat (1973 Gion Nándor 9190005, 89) | [a feladatok ellátásában] a közös felelősséget a falusi és városi polgármesterek közössége viseli majd (2004 Országgyűlési Napló CD62).
1c. ’a falu (lakóinak) tulajdonában v. használatában, gondozásában levő 〈földterület, állat(csoport) stb.〉’ ❖ [a Havad nevű határrészen] soha azelőtt a falusi marhák addigelé nem legeltettek, közelebb lévén a faluhoz elegendő legeltető hely (1795 Erdélyi jobbágyok panaszlevelei 7192007, 81) | [a doktort] egyszer a falusi bika akarta nagy szarvával felöklelni, máskor egy egész kutyacsorda loholt utána (1885 Mikszáth Kálmán CD04) | Csahos-puszta közt, meg a tógazdaság közt már falusi parasztok tanyái tarkállnak, de falusi földek vannak kelet felől is, karéjba (1948–1949 Szabó Pál² 9631002, 115) | [1870-ig az emberek] a lisztet otthon, saját kezűleg, netán a közös falusi malmokban őrölték (2008 Szabad Föld febr. 15. C8394, 26).
2. ’(vmely) faluban található, ott v. annak határában levő 〈terület, hely, építmény stb.〉, ill. (vmely) faluban működő 〈intézmény, szervezet〉’ ❖ Közönséges rend-tartás, mely a’ Faluſi Iskolák ſzámára a’ Felséges Királyi parantſolatokból egybe ſzedetett (1785 Magyar Hírmondó 7444062, 248) | A falusi templomok egyes tornyai különböző helyzetüek, leggyakrabban az épület tengelyén nyugatra, a hosszhajó előtt állanak (1876 Henszlmann Imre 8182001, 25) | nyáron falusi birtokán, télen a fővárosban lakott (1895 PallasLex. CD02) | Lassan haladtunk végig a kis falusi utcán, emberek, asszonyok ültek kint a házak előtt (1914 F. Kernách Ilona CD10) | [az ifjú Molnár Dániel] a helybeli falusi sportkör labdarúgó-csapatában játszik (1960 Népsport márc. 20. C8031, 5) | nekünk is van egy falusi házunk, […] mindig akad rajta igazítani-, javítanivaló (2004 Győri László 3147010, 1513).
2a. ’(szokásosan) faluban v. falun történő 〈esemény〉 v. ott zajló, ott végzett 〈folyamat v. tevékenység〉, ill. ott megélt 〈időszak, állapot stb.〉’ ❖ irtoznak a’ faluſi élettöl, a’ mellynek mivóltát azon kivül ſem értik (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 7) | Falusi magányunk mindeddig, még látogatóktól is, háborítatlanul folyt (1841 Kovács Pál² 8251004, 310) | A színpadi álarczok a Dionysus falusi ünnepein dívó szokásokból fejlődtek ki (1904 ÓkoriLex. CD28) | [Cselényi László] falusi gyermekkor, városi diákévek után kezdett verset írni (1982 Csanda Sándor CD53) | A Küküllő folyó partján fekvő településen [ti. Zetelakán] ma már 43 család foglalkozik falusi turizmussal (2001 Figyelő CD2601).
2b. ’(jellemzően) faluban létrejött, kialakult, ott készített v. alkalmazott 〈tárgy, dolog, eljárás stb.〉, ill. 〈vminek〉 ilyen helyen szokásos 〈kinézete〉 v. ilyen helyről való 〈eredete〉’ ❖ [A gazda és fia vendégüknek] egy jó faluſi vatsorát kéſzitének (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel C4564, 37) | Mielőtt a város főbb utcái ki lettek burkolva, […] falusi módon az országút mellett, a Kovács utca két oldalán nyílt csatorna csergedezett (1864 Erdélyi János² 8131103, 128) | [Katica] ott lakik abban az alacsony falusi kinézésű házban, a Torma utca legvégén (1877 Mikszáth Kálmán CD04) | a városi építőipar kisugárzik a falura is, sajnos, mindenkor a sajátos, ősi, falusi építészet kárára (1942 Borbíró Virgil CD43) | [a magyar népdal] paraszti eredetű, falusi eredetű, és közismert sajátossága, hogy egyszólamú (1975 Népszabadság jún. 20. C7825, 7) | az enyhén ívelő falon jól mutat a régi, falusi tárgyak gyűjteménye (1997 Lakáskultúra CD39).
3. ’olyan 〈település〉, amely falu jellegű, v. olyan 〈terület, vidék v. ország〉, ahol zömében falvak találhatók, ahol az emberek többnyire falvakban laknak, ill. ilyen településre jellemző 〈jelleg, kinézet〉’ ❖ Többnyire faluſi vidékeken, a’ fekélyek roſzſzúl gyógyitott ſebek’ és trödéſek’ vagy daganatoknak következéſei (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 463) | [Joachimsthal] egy bányaváros, meglehetősen építve, de nem úgy, mint a Prágán túli városok, inkább falusi kinézése van (1833–1834 Teleki László² 8473005, 165) | [Kissingen] csak a XIX. sz.-ban vetkőzött ki falusi jellegéből (1927 TolnaiÚjLex. C5725, 307) | A városrobbanás mai színterei […] a legelmaradottabb gazdaságú, a legfalusibb országok (1983 Népszabadság máj. 7. C7833, 8) | [a busz elvitt] az erdőkön át egy gyönyörű kis falusi településre (2005 Polcz Alaine 3148001, 166).
3a. ’a falura mint természeti v. építészeti környezetre, társadalmi közegre stb. jellemző 〈jelenség, dolog〉’ ❖ [a királyi pár kipróbálta,] hogy millyen légyen a’ nagy Városokban magokat meg-únt embereknek a’ mezei és falusi leveg (1791 Magyar Kurír C0318, 1333) | a falun túl pedig emelkedik a Mátra kék orma, alatta rétek, […] s mindezek fölött a nyájas, tiszta falusi ég terül el (1896 Vasárnapi Újság C7410, 462) | Kora őszi alkonyat volt, az udvarház előtti nagy térségen szinte lengett a falusi csendesség (1913 Krúdy Gyula CD54) | falusi településszerkezet (1966 Népszabadság dec. 30. C4816, 5) | Kevesen ismerték az éppen adott paraszti-falusi valóságot úgy, mint [Galgóczi Erzsébet] (1989 Csák Gyula 2025072, 150) | A kanyargós, emelkedő út egyik oldalán szokványos falusi kép, tornácos parasztházakkal (2007 Szabad Föld márc. 6. C8393, 14).
3b. ’(vmely) faluval (mint természeti környezettel) v. annak életmódjával, kultúrájával stb. kapcs. 〈információ, téma stb.〉, ill. ilyen témával foglalkozó v. azt ábrázoló 〈dolog, kül. műalkotás〉’ ❖ A pesti nemzeti szinpadon: „Tücsök.” Falusi életkép 5 felv. (1857 Budapesti Hírlap aug. 2. C7815, [3]) | [Arany Jánosnak] egy falusi tárgyu elbeszélését (az 1846-iki Életképekben) némi tetszéssel fogadták (1893 PallasLex. CD02) | [Iványi-Grünwald Béla] nagy sikert ért el magyaros levegőjű, egyszerű festésű túladunai falusi tájképeivel (1927 RévaiNagyLex. C5716, 420) | A képanyag régi falusi fotókat, terepen készült felvételeket [tartalmaz] (1988 Ethnographia C7121, 457) | Az ingázó munkások hírt adtak a gyárban saját falujuk történéseiről is […], azonban a „falusi hírek” kevesebb figyelmet keltettek (2000 Magyar néprajz CD47).
II. fn 1A3 (rendsz. hat ne-vel, rendsz. tbsz-ban)
’vmely faluban v. ilyen típusú településen, falun élő, ritk. onnan származó személy’ ❖ Azt mondják, [a svájciak] mind egyig Vérek ’s Atyafiak, Nem tudnád közöttök, kik a’ Várasiak, Olylyak a’ Polgárok, mint a’ Falusiak (1772 Orczy Lőrinc C0794, 43) | Szegény, szegény falusiak S kisvárosbéliek! Mi élünk csak valódilag, Mi boldog pestiek! (1844 Petőfi Sándor 8366056, 109) | Nem nagyon kivételes a szomszéd falusiakkal való összeházasodás (1913 Braun Róbert 9072001, 30) | Anyámnak, mint akárhány falusinak, az ablakból való szemlélet, a találgatás, a falu „mozgalma” volt a fő szórakozása (1979 Gyergyai Albert 9202004, 18) | A föld közepén az elhagyott gabonaszárító tömör felkiáltójele, a falusiak Bolond-toronynak hívják (2010 Garaczi László 3116002, 55).
Sz: falusiság.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.