falvédő mn és fn 1C

I. mn

1. ’belső falfelületet a szennyeződéstől, kopástól stb. védő, ill. díszítő 〈szőttes, papír stb.〉’ ❖ falvédőszőnyeg 1.50 [forint] (1911 Pesti Hírlap máj. 7. C5659, 29) | falvédő állványpapír (1946 Szabad Nép febr. 8. C4870, 4) | a lakás valamennyi tárgyának összhangja mérvadó a falvédő textil kiválasztásakor (1964 Népszabadság jan. 5. C1501, 16) | falravaló, falra való deszka: Torockón és a Székelyföldön a támlátlan padláda [...] fölé akasztott, egy vagy két deszka magasságú falvédő falap (1979 NéprajziLex. CD47).

2. (rég, ritk) ’épületnek vmely külső (be)hatástól való védelmét szolgáló 〈kiegészítő (épület)elem〉’ ❖ A régi kor izlését hirlő, házak előtti falvédő támlák – oszlopok – szépitő választmányunk jó izlésére ki fognak szóratni; ugy szinte a még itt ott szemlélhető kávás kutak, ha az érdekbeliek által csövesekké át nem változtatnának, betömetnek (1855 Pesti Napló máj. 22. C8637, [2]) | az elzárkózottság benyomását növelik a falvédő kőoszlopok (1890 Herczeg Ferenc C2064, 25).

II. fn

’〈kül. ágy v. konyhai bútorok mellett:〉 falra erősített, azt a szennyeződéstől, kopástól stb. védő, ill. a falfelületet díszítő v. melegítő dolog, pl. textília, gyékény, deszkalap’ ❖ Hölgyek, kik saját szükségletre vagy lakodalmi, születésnapi, karácsonyi ajándékokra pompás és elpusztíthatatlan tartósságu ágy- vagy egyéb szőnyeget, továbbá [...] futószőnyeget, székburkot, falvédőt [...] maguk akarnak munkálni, hozassanak árjegyzéket és mintarajzokat (1894 Vasárnapi Újság C7408, 567) | keresztöltéses falvédő (1937 Németh László² 9485006, 188) | A furcsa bútorokat a falakhoz szoktatta a sokféle kézimunka: függöny, terítő, futó falvédő, párna (1947 Németh László² 9485004, 126) | Az asztalos készítésű ágynál helyenként előfordul, hogy hátul magasabb, esetleg rácsos oldaldeszka szolgál falvédőül (1979 NéprajziLex. CD47) | több száz éves keleti szőnyegek és falvédők (1982 D. Hoffmann Márta ford.–Bigg 1080001, 51) | A szövött gyékény paraszti felhasználása igen széles körű: ágyban a szalmazsák alá terítik, használják a kemencepadka takarójául, falvédőül (1991 Magyar néprajz CD47).

a. ’rendsz. a konyhaasztal mögé a falra rögzített, rövid versikét, házi áldást, szentenciaszerű szöveget is tartalmazó, gyakr. életképszerű ábrával díszített hímzett terítő’ ❖ a falvédők a régi háziasszonyok konyhájában vászonból készültek és régi szokás, hogy a falvédőkre különböző jelmondatokat hímeznek (1928 Pesti Hírlap jún. 28. C5676, 18) | [az öregasszony] csak leült a konyhaasztal mellé, s fejcsóválva nézte a falvédő mintás, tarka, varrott szálait (1960 Sarkadi Imre 9586015, 441) | a konyhában falvédő, hímzett emberpár csókolózik, a fejük fölött angyalok repülnek (1964 Magyar Nemzet júl. 5. C4801, 7) | A konyhai, többnyire a falhoz tolt asztal mögé kerülő falvédő a konyhák füsttelenítése után, a századforduló körül jelent meg. Ez eleinte mind bolti előrajzolású, amit gyolcs alapra száröltéssel hímeztek (1979 NéprajziLex. CD47) | a falvédőt a mama hímezte. Szövege ma is érvényes: „Nékem olyan ember kell, ki más nő után nem jár el, jó sok pénzt keressen, és csak engem szeressen” (1996 Lakáskultúra CD39).

Vö. ÉrtSz.; SzólKm.; ÉKsz.

falvédő melléknév és főnév 1C
I. melléknév
1.
belső falfelületet a szennyeződéstől, kopástól stb. védő, ill. díszítő 〈szőttes, papír stb.〉
falvédőszőnyeg 1.50 [forint]
(1911 Pesti Hírlap máj. 7.)
falvédő állványpapír
(1946 Szabad Nép febr. 8.)
a lakás valamennyi tárgyának összhangja mérvadó a falvédő textil kiválasztásakor
(1964 Népszabadság jan. 5.)
falravaló, falra való deszka: Torockón és a Székelyföldön a támlátlan padláda [...] fölé akasztott, egy vagy két deszka magasságú falvédő falap
(1979 NéprajziLex.)
2. (rég, ritk)
épületnek vmely külső (be)hatástól való védelmét szolgáló 〈kiegészítő (épület)elem〉
A régi kor izlését hirlő, házak előtti falvédő támlák – oszlopok – szépitő választmányunk jó izlésére ki fognak szóratni; ugy szinte a még itt ott szemlélhető kávás kutak, ha az érdekbeliek által csövesekké át nem változtatnának, betömetnek
(1855 Pesti Napló máj. 22.)
az elzárkózottság benyomását növelik a falvédő kőoszlopok
(1890 Herczeg Ferenc)
II. főnév
〈kül. ágy v. konyhai bútorok mellett:〉 falra erősített, azt a szennyeződéstől, kopástól stb. védő, ill. a falfelületet díszítő v. melegítő dolog, pl. textília, gyékény, deszkalap
Hölgyek, kik saját szükségletre vagy lakodalmi, születésnapi, karácsonyi ajándékokra pompás és elpusztíthatatlan tartósságu ágy- vagy egyéb szőnyeget, továbbá [...] futószőnyeget, székburkot, falvédőt [...] maguk akarnak munkálni, hozassanak árjegyzéket és mintarajzokat
(1894 Vasárnapi Újság)
keresztöltéses falvédő
(1937 Németh László²)
A furcsa bútorokat a falakhoz szoktatta a sokféle kézimunka: függöny, terítő, futó falvédő, párna
(1947 Németh László²)
Az asztalos készítésű ágynál helyenként előfordul, hogy hátul magasabb, esetleg rácsos oldaldeszka szolgál falvédőül
(1979 NéprajziLex.)
több száz éves keleti szőnyegek és falvédők
(1982 D. Hoffmann Márta ford.Bigg)
A szövött gyékény paraszti felhasználása igen széles körű: ágyban a szalmazsák alá terítik, használják a kemencepadka takarójául, falvédőül
(1991 Magyar néprajz)
a.
rendsz. a konyhaasztal mögé a falra rögzített, rövid versikét, házi áldást, szentenciaszerű szöveget is tartalmazó, gyakr. életképszerű ábrával díszített hímzett terítő
a falvédők a régi háziasszonyok konyhájában vászonból készültek és régi szokás, hogy a falvédőkre különböző jelmondatokat hímeznek
(1928 Pesti Hírlap jún. 28.)
[az öregasszony] csak leült a konyhaasztal mellé, s fejcsóválva nézte a falvédő mintás, tarka, varrott szálait
(1960 Sarkadi Imre)
a konyhában falvédő, hímzett emberpár csókolózik, a fejük fölött angyalok repülnek
(1964 Magyar Nemzet júl. 5.)
A konyhai, többnyire a falhoz tolt asztal mögé kerülő falvédő a konyhák füsttelenítése után, a századforduló körül jelent meg. Ez eleinte mind bolti előrajzolású, amit gyolcs alapra száröltéssel hímeztek
(1979 NéprajziLex.)
a falvédőt a mama hímezte. Szövege ma is érvényes: „Nékem olyan ember kell, ki más nő után nem jár el, jó sok pénzt keressen, és csak engem szeressen”
(1996 Lakáskultúra)
Vö. ÉrtSz.; SzólKm.; ÉKsz.

Beállítások