familiaritás fn
1. (rég) ’(túlzott) bensőségesség v. bizalmas(kodó) viselkedés, megnyilvánulás stb.’ ❖ Nem palástoltathatik el soha a kokettezés, az a nevetséges bohósága az asszonyi nemnek, midőn tömjént fogad el más férfitól; [...] sőt gondolatlan familiaritásaival gyanút éleszt bennök (1833 Szemere Pál C3949, 189) | A csárdásné nagy familiáritással csókolgatá meg Henriette kezét, nagy sopánkodással mondogatva: „Oh, be gyönge teremtés! [...]” (1860 Jókai Mór CD18) | familiaritás, családias, bizalmas magatartás, viselet, családiasság (1894 PallasLex. CD02).
1a. (/vál) ’családiasan, ismerősen bensőséges viszony, bizalmasság’ ❖ [Sophie] hozzá ment az Öreghez, meg meg verte vállát és orczájit, és ez által familiaritásra szenderitvén, pántoflit hozatott neki (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 330) | Kerboltnak elszorult a lelke… mindig visszásan érezte ha Madár a feleségéről beszélt… s hozzá egyszerűen Ilonának nevezte, a régi familiaritás jogával (1915 Babits Mihály CD10) | A válás, az elszakadás [Updike novelláiban] sohasem túldramatizált, a derűs familiaritás és az intimitás áramköre inkább szomorúsággal, magányos vergődéssel szakad meg (1995 Új Könyvek CD29) | A Y & R sajátos módon négy alappilléren képzeli el egy márka piaci bevezetését: az egyediséggel jelentkező terméket relevánssá majd megbecsültté kell tenni a fogyasztó szemében, innen pedig egy lépés a magas familiaritás elérése (1995 Magyar Hírlap CD09).
2. (Tört) ’〈a feudális korban:〉 kis- v. köznemes és nagybirtokos közötti familiáris, hűbéri viszony, ill. ez mint (a közigazgatás más területeire átterjedő) rendszer’ ❖ A kamarai familiaritás lényegesen különbözik a közigazgatás más ágaiban észlelt familiaritástól (1921 Hóman Bálint CD42) | A nagyurat és népét a középkorban, sőt az újkor elején is a familiaritásnak kölcsönös hűségre és gondoskodásra épülő, az élet minden megnyilatkozását átfogó szerves kapcsai fűzték össze egy életteljes közösséggé (1941 Wellmann Imre CD43) | A hűbéri, vazallusi viszony rafinált kiépülése nem következhetett be egy olyan tagolatlan struktúrában, mint a magyar 11–13. század; amikor lazán kiépülőfélben van (a magyar familiaritás), akkor a Nyugaton már a rendi formák kerültek napirendre (1974 Szűcs Jenő 9688002, 398) | Familiaritás: a hűbéri viszony lazább, magyarországi változata (1994 Rubicon CD17) | a középkori Magyarországon a vagyonosodás és a társadalmi emelkedés legkönnyebben járható útja a familiaritás intézményéhez köthető (2002 Századok CD58).
Vö. IdSz.