fanemű mn és fn (kissé rég)
I. mn
1. ’〈a fűneművel, azaz lágy szárúval v. a cserje alakban növővel szemben:〉 fás szárú, ill. faként, fa alakban növő 〈növény〉’ ❖ A fűnemü pamut plántának pamutja, jobb és fejérebb, mint a’ fanemüé, de drágább-is és betsesebb (1799 Fábián József ford.–Raff C1658, 43) | A lapály [...] azon fanemű mimózákkal volt fedve, melyek mint az olaszországi szelíd fenyők, napernyőként terjesztik ki ágaikat (1860 Balogh Pál C7520, 426) | [a filoxérával fertőzött területekről] mindennemü, ugy gyökeres vagy gyökértelen szőlő, nem különben minden fa- és cserjenemü ültetvény kivitele teljesen megtiltandó (1879 Pesti Napló okt. 28. esti kiadás C8661, [2]) | Briar-wood (Bruyère-fa), a Dél-Európában általánosan elterjedt Erica arborea (fanemű hanga), kivált a gyökértuskókból nyert fája (1911 RévaiNagyLex. C5699, 735).
1a. ’faméretű(re növő) 〈lágy szárú növény〉’ ❖ [a korábbi természetvizsgálók az őspáfrányokat] az akkor kevéssé ismeretes fanemü növényekhez a bambusfajokhoz, a pálmákhoz és ama nagy cactus-fajokhoz számlálták, mellyek közönségesen az oszlopalakuak neve alatt ismeretesek (1846 Hetilap CD61) | Fanemü v. fás (növ., arboreus), az olyan különben fünemü családbeli növény, amely faalakra megnő; p. a páfrányfák (filices arboreae) (1894 PallasLex. CD02) | [Andalúziában] fanemű aloék és kaktuszfélék átjárhatatlan bozótokat képeznek (1911 RévaiNagyLex. C5697, 588).
1b. ’az élő fára jellemző 〈méret, alak(zat)〉, ill. annak vmely részére emlékeztető 〈képződmény〉’ ❖ [ahhoz, hogy a kőszén növényi eredetéről] meggyőződhessünk, elég azon majdnem egészen fanemü alakzat szemlélése, mellyet néha a kőszén mutat (1846 Hetilap CD61) | A feloldott fém ilyenkor [ti. a vegyi folyamat során] lecsapódik a belemártott fémre, mig az utóbbi feloldatik; ha a levált fém fanemü elágazást képez, fémfának nevezzük (1894 PallasLex. CD02) | A hegyi fürtös bodza (S. [= Sambucus] racemosa L.), a mérsékelt öv legelterjedtebb bodza-faja; termete fanemű, bogyója vörös (1911 RévaiNagyLex. C5699, 441).
1c. (jelzővel) ’vmilyen fafajba tartozó 〈fa(csemete)〉, ill. vmilyen fajú fák alkotta 〈erdő〉’ ❖ egyenlő koru és egyenlő fanemü erdők (1890 Nemzet okt. 7. C0389, [6]) | [a Selmecbánya környéki] erdők minősége igen változatos; vannak tiszta fenyvesek, bükkösök és tölgyesek, épugy vegyes fanemü erdők, ami a gyakorlati oktatásra igen kedvező (1894 PallasLex. CD02) | [a tetőkertekbe] edényekben tenyésztve helyezünk ki [...] fenyőket és egyéb mélyebben gyökerező fanemű növényeket is akkor, ha elég vastag földréteget nem alkalmazhatunk (1913 RévaiNagyLex. C5703, 233).
2. (jelzővel is) ’(vmilyen fajtájú) faanyagból való 〈(félkész) termék v. építmény〉’ ❖ több esztendőktől fogva adós vagyok ollyan fa nemű deszkákkal, mellyek az Országba raritasok (1811 Sárközy István C2561, 488) | [egy grazi] Építtő mester, ollyan Firnajszt talált fel, mellyel ha valamit megkennek, annak a’ tűz nem árt, akár emberi, vagy más test, akár szalma, vagy fa nemű készűlet legyen az (1822 Hasznos Mulatságok C0186, 302) | a’ Kastély épittéshez az uradalomnak mindene magának volt kivévén a’ fa nemű szereket (1831 Mindszenthy Antal C7216, 29) | bizonyosan nagyobb élvezet olly márványpalotában lakni, melly a legszebb fanemű és szövetű bútorokkal s függönyökkel ellátva, remek festményeket, mesteri szobrokat, jól elrendezett könyvtárt sat. is foglal magában (1842 Széchenyi István CD1501) | [a farágó bogarak] mindenféle fanemű tárgyat, sőt élőfákat és állati anyagokat is megtámadnak és tetemes károkat okozhatnak (1913 RévaiNagyLex. C5703, 182).
II. fn
1. ’〈a fűnemű, azaz lágy szárú növénnyel szemben is:〉 fás szárú, ill. faként, fa alakban növő növény’ ❖ A másodkorszakot megelőző kor dús és óriás növényzete fekszik e rétegekben, kevésbbé fa-, mint tömérdek haraszt- s fűnemüek, melyeket tenger temetett s iszapolt be s a természet vegytani műfolyama változtatott kővé (1875 Vasárnapi Újság C7389, 88) | [az élő sövény kialakításához] 3 egymás melletti sorban következő szúrós faneműeket szándékozom állandó helyre magból vetni azért, hogy a vadcsemeték termesztésére szükséges helyet, de különösen az átültetéshez szükségelt időt és munkát megtakaríthassam. 1-ső sor akáczfa, 2-ik sor somfa, 3-ik sor csipkerózsa, 4-ik sor kökény (1898 Természettudományi Közlöny C7922, 498) | E végnélküli, meredek dombos vidéken jóformán egyáltalán nincs fű, ellenben sok a fanemű (1929 Az állatok világa ford. CD46).
2. (jelzővel is) ’(vmilyen) fafaj(ba tartozó növény)’ ❖ [Vágner Lajosnak a Máramaros flóráját bemutató gyűjteményében] a fanemüekből több mint 80 képviseli Máramaros rengeteg erdőségeit, köztük bükk-, gyertyán-, hárs-, nyár-, tölgy-, éger-, juhar-, nyir-, jegenye-, szilfa (1862 Vasárnapi Újság C7376, 81) | [a hegyen fölfelé haladva] az eddig csak gyéren előforduló s inkább csak kisebb, lombos faneműek helyét számosabb tűlevelüek foglalják el, melyek itt-ott már kisebb nagyobb pagonyokat képeznek (1869 Természettudományi Közlöny C7893, 331) | [a havasi legelőn a gazda] minden istenadta faneműt károsnak tart, s buzgón irtogat minden nagy nehezen megtelepűlt lúcz- és vörösfenyőt, de kivált a havasi fenyőket (1890 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Magyarországon egyetlen fanemű példányai között sem akad annyi öreg fa, mint a szelíd gesztenyék között (1939 Természettudományi Közlöny C7964, 377).
3. ’nyers faanyag, ill. (félkész) fatermék, es. tűzifa’ ❖ [Svédországban évente] fa-némübe készíttenek 500,000 B. tallért ért (1819 Hazai és Külföldi Tudósítások C8259, 32) | A’ templáriusok régi vára [...] most a’ városnak faneműk rakhelyeül szolgál, a’ város inspectora fölvigyázása alatt (1842 Társalkodó C7979, 271) | [a Thouret úr és társa által feltalált folyadék] a fanemüeket, p. butorokat megóvja a szu és férgek pusztitása ellen (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Bőségesen került onnan [ti. Észak-Afrikából] elefántcsont, ritka fanemű, fűszerszám és drága ércz, melyre a phoeniciai iparnak szüksége volt (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | Öregségére faneműt vett a szovátai székelyektől (kerékfalat, lajtorját, lapoczkát, mi egyet-mást), hogy éppen valami dolga legyen (1905 Petelei István 8361001, 9) | Odakészíti kézügybe a később rárakandó faneműt, mégpedig bőségesen, inkább ráhagyással, hogy ne kelljen már elmozdulni, szaladgálni, keresgélni akkor, mikor ég a tűz (2004 Népszabadság jún. 26. C7852, melléklet 12).
Vö. CzF.; SzT.; ÚMTsz.