fanfár fn 4A7
1. (Zene) ’ünnepélyes alkalmakkor rézfúvós hangszer(ek)en megszólaltatott, rövid, jeladásszerű dallam v. zenei motívum, ill. ilyen zenei motívumokra épülő, ütőskísérettel előadott zenemű (műfaja)’ ❖ egy harsogó fanfare hangzék (1839 Regélő C0463, 131) | fanfarok írásában Mihálovics nem igen szerencsés. Tanúsítja ezt az Héroide triomphale is (1873 Athenaeum C0028, 898) | Fanfár a trombiták és a kürtök un. természetes hangjaiból (hármashangzat) álló ünnepélyes fúvós-szignál vagy riadó (1930 ZeneiLex. CD49) | A beszéd után Kertész Imre beállt a színpad közepére rajzolt Nobel-körbe, s amikor kezet fogott a királlyal, megszólalt az őt dicsőítő fanfár (2002 Magyar Hírlap CD09).
1a. (Zene is) ’olyan rézfúvós hangszer, amelyen ilyen dallamot, zenei motívumot v. zeneművet játszanak, kül. a hosszú, egyenes csövű, éles hangú ún. fanfártrombita’ ❖ A női kar sokkal buzgóbban működött, de a zenekarra szintén nem egyszer ragadt el az álmosság. Még az ünnepi menet fanfárjai sem zengtek teljes hatalommal (1870 Fővárosi Lapok C8086, 287) | Mátyás király korszakát diadalmenet ábrázolja. Elül kürtösök fanfárokkal, gyalogosok címerekkel, majd jőnek Kinizsi és a vezérek, gyaloghintón udvarhölgyek, aztán Mátyás és Beatrix diszfogata (1895 Budapesti Hírlap máj. 11. C4742, 6) | A kürt alakja a mai fanfárhoz hasonlított, amint azt a Titus-diadalíven láthatjuk (1996 Katolikus Biblia jegyzetei CD1202) | fények kísérik kivonulását és szólnak a fanfárok (2002 Magyar Hírlap CD09).
1b. (ritk) ’ilyen dallamot, zenei motívumot v. zeneművet rézfúvós hangszeren játszó személy, es. zenekar’ ❖ Hanem a fanfár. Oh, az már valami nagyszerű. Ott jönnek messziről, […] felkacag a trombita, a dob, a cintányér mind régi ismerősök, bakkancsos korom óta tisztelem őket (1876 Fővárosi Lapok C8092, 623) | A zenészek nagy pléhtányérjai megvillannak a napsugárban. Fanfárok és hírnökök szállingóznak a távolba (1895 Pesti Hírlap jún. 19. C5643, [1]) | A pénzügyminisztérium erkélyén, a Mátyástemplom tornyában, a Halászbástyán és az I. kerületi elöljáróság régi épületének kis tornyában helyezkednek majd el a fanfárok, a kürtösök (1937 Budapesti Hírlap aug. 13. C4725, 8) | A fanfárok már gyakorolnak. Száll a szignál dallama: Debrecenbe kéne menni... (1981 Népsport ápr. 19. C8050, 6).
2. (rendsz. tbsz-ban) (vál) ’〈annak kif-ére, hogy vmi ünnepélyes, jelentőségteljes keretek között történik〉’ ❖ bármily ideális ember legyen is Liszt: csupamerő üdvözlő versekkel, ujdondászi fanfárokkal, meleg és hazafias kézszoritásokkal még sem igen éri be. Tehát: akkor hivogassuk, mikor majd hozzája méltó székre ültethetjük (1864 Fővárosi Lapok C8080, 613) | Átalában a belügyér nagy fanfárral hivta össze a nemz. színházi enquétet, de annak munkája után nem tett még semmit (1870 Fővárosi Lapok C8086, 768) | Egyiküket [ti. Ódry Árpád és Pethes Imre színészeket] sem fogadták a feltétlen kritikai hódolat fanfárjai (1937 Rédey Tivadar CD10) | figyelmeztettük arra kellő tisztelettel a kormányt és a Szocialista Pártot, hogy […] gondolják át azt, hogy megéri-e önmagukat fanfárok és melldöngetés közben ünnepelni egy pártkongresszuson (2004 Országgyűlési Napló CD62).
ÖE: ~szerű, ~trombita, ~zene.
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.