fantázia fn 

1. (Pszich is) ’a tudatban elraktározott képzetek elemeiből új, a valóságnak nem (teljesen) megfeleltethető (érzelmi színezetű) képzeteket v. érzékletes gondolatokat létrehozó és azok között addig nem sejtett összefüggéseket feltáró lelki-szellemi képesség, képzelőerő (mint a művészi teremtőerő forrása), ill. a képzelet mint e képesség működése’ ❖ [Theokritosz] meg-tudta adni az éneknek azt a’ tetſzö pongyolaságot, mellynek a’ gyermekkori Poéſis’ munkáibann kellett moſolygani; és azt a’ nyájas ſzínét az ártatlanságnak, mellyet a’ még meg nem romlott ſzív ſzóll, midön eggyügyü indúlatja a’ Terméſzet’ kedves képeivel meg-rakodott Phantaziát hevíti (1785 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner 7163072, **3[r]) | Mr. Joinson […] egy különcz, egy spleenes angol, ki phantasiájának szabad tért engedve itt a tenger vég csucsán egy nem nagy házikó külső és belső ékességére 3-400,000 frankot elkölt (1860 Szemere Bertalan 8437005, 266) | [a hipochonder ember panaszai] folyton növekedő túlérzékenysége folytán csak szaporodnak: kínosan túlizgatott phantasiája betegsége kimenetelét illetőleg eléje a legborzasztóbb képeket rajzolja, s mindezt azonnal meg is érzi (1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.–Krafft-Ebing 8267005, 228) | Noha az új fogaton sok kifogásolni való volt, most mégis nagy kedvteléssel hajtotta Feri, orosz trappereket [= ügetőlovakat] képzelve élénk fantáziájával a pejkók helyére (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04) | A teremtő fantázia teszi a művészet lényegét. Rendkívül fontos a tudományok terén is. Fantázia segítségével találunk kapcsolatokat egymástól távolfekvő jelenségcsoportok között, […] és végeredményben minden elmélet, minden hipotézis a fantázia szüleménye, amelyet későbben a tapasztalat igazol (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 268) | a beidézetteknek máris tekintélyes listája hevert a bíróság előtt, csak éppen nem nagyon szellőztették a nevüket – hogy miért nem, ahhoz igazán nem kell nagy fantázia (1974 Szentkuthy Miklós ford.–Joyce 9664016, 721) | Pontosan ezt főzted legutóbb is. Miért nem tudsz mást kitalálni? Mindenki azt hiszi majd, hogy nincs fantáziád (2006 Greskovits Endre ford.–Nair 3149007, 1504) | a rengeteg elköltöző miatt csak itt [ti. Berlinben] szabadult fel hirtelen és alacsony áron rengeteg központi és az építészi fantáziát megmozgató ingatlan (2010 Ébli Gábor 3153012, 892) | nem tudtam volna megmondani, hogy ezek a bizonytalan eredetű, olykor kötetlenül megjelenő képek vajon az emlékezés képei, vagy éppen éberálmok-e, fantáziám önkéntelen termékei, azaz képzetek (2017 Nádas Péter 3241006, 43).

1a. (Pszich is) ’e működés eredményeként létrejövő ilyen képzet(ek), ill. érzékletes gondolat(ok összessége)’ ❖ a’ mint mondám, a’ többi része a’ költeménynek a’ képzelődés, Imaginatio’ ollyan grádittsán jár, mely hihetetlen phantasiakat nem foglal magában (1789 Pálóczi Horváth Ádám C2554, 498) | Kossuth költőibb alakká vált a nép phantasiájában, de [a történelem] az államférfi olajkoszorúját mégis csak Deák Ferencz-nek fogja nyújtani (1876 Pulszky Ferenc CD57) | Ami rendkívülien nagyszerűen élt az én fantáziámban a gyárról, aminek a megismerése után gyermekkorom óta vágyakoztam, most itt volt előttem (1926 Kassák Lajos CD10) | Ha ezt regényben olvasom, azt mondom, képtelen fantázia, és íme valósággal megtörtént, szemem láttára (1956 Csathó Kálmán C1267, 212) | Az örömteli szexuális élet egyik előfeltétele, hogy az izgalmat keltő szexuális fantáziák is megelevenedhessenek (1986 F. Várkonyi Zsuzsa 1044005, 86) | A terápiás elrendezés regressziót hívó helyzetében a tudattalan fantáziák olyan erővel törtek fel, mintha az elhárító mechanizmusok eltűntek volna (1991 Ingusz Iván 2035004, 198).

2. (rég, ritk) ’ábrándos képzelődés, álmodozás’ ❖ A’ ki ſziveſen dolgozik, haſzontalan Phántáſiák üzésére nem érkezik (1793 Mátyus István C3072, 21) | ennyi kábitó fény és boldogság ne felejtették volna el velem mindazt a rengeteg sokat, melyet két órai fantáziám szült? (1893 e. Pilisy Róza 8369001, 12).

2a. (kissé rég) ’vmely (jövőbeli) cselekvésre, helyzetre stb. vonatk. (ábrándos, a valóságot figyelmen kívül hagyó) elképzelés, elgondolás’ ❖ nem esméri az a’ világ módját, A’ ki egy-két ſzóbúl formál [egy dámáról] fántáziát (1787 Csenkeszfai Poóts András C1279, 106) | A’ Bousseau Emiljét olvasván […] jött az a’ phantasiám, hogy ha valaha fiam lesz, e’ nevet viselje (1811 Kazinczy Ferenc C2561, 597) | Az, hogy Molnár visszalépett volna, hogy Sima a pártnelnökségről lemondott volna, nem egyéb kormánypárti fantáziánál (1899 Budapesti Hírlap 8608002, 3) | A magyar menekülteknek ideérkezve tapasztalniuk kellett az ellentétet a valóság és a fantázia között (1958 Magyar Nemzet máj. 6. C0354, 2).

3. (-ban/-ben ragos, kül. ›tevékenység‹ bővítményű állítm-nyal) ’(a képzelőerőt megmozgató, kibontakoztató) nagyszabású dolog’ ❖ a nyomóhengereket kell méretnem, rém unalmas munka, semmi fantázia nincs benne (1936 Hollós Korvin Lajos CD10) | Van fogalmatok, mennyi fantázia rejlik a tv-ben? (1973 Marosán György 9425005, 316) | [Wigner Jenő] kezdettől fogva fizikus szeretett volna lenni, de apja az elhelyezkedési lehetőségeket tekintve nem sok fantáziát látott ebben a pályában (1995 Természet Világa CD50) | [a lap iránt érdeklődő vevők] többsége valamilyen politikai irány szélére kívánná eltolni az Új Magyarországot, márpedig inkább egy mérsékelt, „középvonalas”, konzervatív újságban lenne fantázia (1995 Magyar Hírlap CD09) | a klarinétosokból alakult szaxofonkvartett rövid idő alatt bizonyította, hogy életképes, van benne fantázia (2002 Magyar Hírlap CD09).

4. (rég) ’magas láz, rosszullét stb. miatt fellépő átmeneti súlyos tudatzavar, ill. azt kísérő érzékcsalódás, hallucináció v. összefüggéstelen, zavaros beszéd’ ❖ [A doktor] nem késett ugyan […], de Bácsmegyeyt, már a’ leg-hevesebb phántásiákban találta (1789 Kazinczy Ferenc ford.–Kayser C2517, 254) | forró nyavalyában fekvén, eggykor az a’ fantáziám jött, hogy az Isten’ ítélőszéke előtt állok (1803 Kazinczy Ferenc C2556, 35) | Halála előtt 4 nappal torok dagadást Apostemát kapott, ebbe szenvedett, fantaziája volt vagy fél óráig, de nem rémésztő, hanem gyönyörködtető (1821 Kazinczy Klára C2570, 387) | delirium, phantasia, perplexio mentis: eszelöség, elme háborgás, fantasia (1825 Lexicon valachico C2915, 70) | bizonyos fiatal magyar elájúlt, – hihetőleg a nagy hőségtől és magánkivűl levén, phantasiájában mindig baraczkokért, szilvákért, fügékért etc. alkudozott (1857 Széchenyi István CD1501) | a halálosan beteg Salieri lázas fantáziáiban Mozart gyilkosának vallja magát (1906 Pesti Napló jan. 26. C5274, 14).

5. (rég, Zene is) ’zenei rögtönzésre, improvizációra épülő darab’ ❖ fantaziákat játszván orgonájánn, olly merészen ugrált claviatúrájánn, mint a vásott kecske Tátra kősziklájánn (1804 Verseghy Ferenc CD01) | [Liszt] a dalok közt egy elragadó fantáziát játszott magyar tételekre (1840 Slachta Etelka CD52) | Társai Arany Pista (brácsos), Dula Jóska (kontrás), annyira értik Fátyolnak [ti. Fátyol Károlynak] változatos játékát, és ugy tudják kisérni szabad röptü magyaros phantasiáját, hogy vele mintegy összeolvadva látszanak lenni (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Mind a clavichord-, mind az orgona- és a lantjátékos közös abban, hogy csak akkor szabad adott témára bármiféle „fantáziát” játszania – tehát: improvizálnia, vagy az illető témát kottában feldolgoznia – ha már igen sok kompozíciót ismer (1974 Pernye András 9527001, 121).

5a. (Zene) ’〈a 16–17. században, kül. olasz, spanyol, francia és angol területen:〉 felépítésében motettaszerű, imitációs szerkesztésű, gyakr. akkordikus közjátékokkal átszőtt hangszeres darab (műfaja)’ ❖ [Bakfark János] említett fantáziája még megfejtésre vár; de [Bakfark] Bálint művei közűl az akadémiai füzetekben már megjelent kettő: „D’amour me plains” és „Fantasia trium vocum.” (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [John Bull] zongoraművei a Fitzwilliam-Virginal Bookban és más londoni, berlini, bécsi, newyorki kéziratokban […] maradtak ránk, összesen mintegy 150 fantázia, táncdarab, tánc és dal-variáció stb. (1930 ZeneiLex. CD49) | Két csoportra oszthatjuk [Bakfark Bálint] műveit: a fantáziákra és az átiratokra. Az előbbi műfaj Bakfark „egyéni ihletéből” származik – kivéve a tíz fantázia utolsó darabját, amelyről kiderült, hogy valójában Clemens non Papa […] egyik francia nyelvű chansonjának átirata (1974 Pernye András 9527001, 123) | [Luis de Milán] Libro de musica de vihuela de mano, intitulado El Maestro (Valencia 1535-36) gyűjteménye sp., port. és ol. szólóénekeket, valamint hangszeres fantáziákat, tientókat és pavane-okat tartalmaz (1984 BrockhausRiemannLex. C6662, 539) | [Frescobaldi] a fantázia, a ricercar, a toccata és a capriccio iskola teremtő mestere (1999 MagyarNagyLex. C5821, 308).

5b. (tulajdonnév részeként is) (Zene) ’rendsz. szólóhangszerre írt, kötetlen formájú, az improvizáció benyomását keltő zenemű, ill. annak műfaja’ ❖ Káprádzdza: Phantaſia, az az: Nóta formának a’ neme a’ Muzſikusoknál (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0791, Zz3 [v]) | [Egressy Béni] mult nyáron, midőn Liszt Ferencz köztünk mulatott, egy igen szép magyart ajánlván a nagy zongorahősnek, ez abból egy felséges phantasiát szerzett, melly müvét viszonzásul Egressy Béninek ajánlá (1847 Pesti Divatlap C5840, 345) | Haydn, az arányok, a formák nagy, klasszikus mestere még az egyébként legszabadabb formát, a fantáziát is „megformálja”, keretbe foglalja (1964 Műsorfüzet ápr. 27. C0379, 17) | A késő barokk legkiemelkedőbb orgonafantáziáit J. S. Bach komponálta (Kromatikus fantázia), ezek a művek a 20. sz.-ban is hatottak a műfaj fejlődésére (1998 MagyarNagyLex. C5820, 683) | [Jandó Jenő Chopin-estjén] az f-moll fantáziát és a Polonéz-fantáziát is eljátssza (2002 Magyar Hírlap CD09).

5c. (tulajdonnév részeként is) (Zene) ’〈kül. a romantikus zenében:〉 nagyobb zenemű, rendsz. vmely opera népszerűbb dallamaiból egyvelegszerűen összeállított, szólóhangszerre, kül. zongorára v. hegedűre írt zenemű, ill. annak műfaja’ ❖ Lisztünk [Bellini operája nyomán] Puritani fantáziát […] játszott (1840 Slachta Etelka CD52) | [Lisztnek] Wagner operáinak népszerüsitésében is nagy része van: a bayreuthi maestro számos operájára parafrázisokat, transzkripcziókat s fantáziákat szerzett (1891 Nemzet ápr. 3. C0390, [5]) | A fantázia elnevezést operaparafrázisokra (Liszt Ferenc), egyvelegekre, potpourrikra is használják (1930 ZeneiLex. CD49) | [Chopin] régebben megjelent rondói (op. 1. és 5.) nem jelentékenyek, de a Don Juan-fantázia (Mozart-témára op. 2.) megjelenése forradalmi lázba hozta az ifjú Európa muzsikusait (1930 ZeneiLex. CD49) | [Sarazate] zeneszerzőként főként virtuóz szólódarabokat, parafrázisokat komponált (pl. Carmen-fantázia) (2002 MagyarNagyLex. C7364, 796).

ÖU: korál~, orgona~.

ÖE: ~alak, ~gazdagság, ~hiány, ~illat, ~játék, ~lény, ~rajz, ~szegény, ~szülemény, ~tevékenység, ~világ.

Sz: fantáziájú, fantáziás, fantáziázik.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; IdSz.