🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

farkastej fn 2B

1. ’az anyafarkas teje’ ❖ a’ kutyák, kik farkas-téjjel tápláltattak, ragadozó állatokká által-változtattak (1786 Domby Sámuel ford.–Rosenstein C1430, 2) | Farkas-tejen nevekedett Róka-koma (1876 Borsszem Jankó ápr. 16. C4995, 4) | Kemény fejek, fésülhetetlen sörtével, fekete dróthajjal, rómaiak, kik farkastejet szoptak (1921 Kosztolányi Dezső CD10) | a homeopátiás gyógyszerek nem kizárólag növényekből készülnek. Állati eredetűek is lehetnek, néha egész állatból (például ledarált méhből), néha állatokból nyert kivonatokból (például kígyóméregből, farkastejből) készülnek (2008 Gyárfás Vera ford.–Singh–Ernst² 3128002, 115).

2. (rég v. nyj) ’kutyatej mint növény’ ❖ A’ leg-közönségesebb és leg-ártalmasabb Dudvák pedig ezek: Az úgy nevezett Ördög vagy Farkas-téj és Eb-téj-kóró, Szamár, vagy Marti avagy Édes lapu (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 63) | Farkastej [...] Tythimalus [!], esula [= Euphorbia esula, vagyis az ún. sárkutyatej] (1809 Végtagokra szedett szótár C3747, 52) | a farkastej buján szegi be az utakat (1882 Mikszáth Kálmán 8312137, 123) | Farkas fűtej. Euphorbia Cyparissias L. – (Ebtej, farkasfű, farkastej, kutyatej, szamártej, kutyatejke, tejesfű[)] (1902 Wagner János CD35) | Szemgyulladás euphorbia helioscopa [!] nedvével. [...] A szem vörössége ellen alkalmazott farkastej nedve betegének mindkét szemén súlyos kötő- és szaruhártyagyulladást eredményezett (1927 Orvosi Hetilap C8177, 53) | Az euphorbia ókori növénynév, a görög euphorbion már Dioszkuridész-nél tüskés, tejnedvet is tartalmazó növényt jelöl, a latinban Pliniusnál a „farkastej” elnevezése (2004 Rácz János C7194, 185).

2a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (rég, Növ) ’〈az ilyen cserjék, fák és lágy szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Euphorbia Cyparissias L. Farkasfü téj. Közönséges Farkastéj (1824 Szádler József C5572, 108) | Kutyatej, ebtej, farkastej, farkasfű, tejesfű, fűtej [...], a róla nevezett család génusza, több mint 635 faja mind a két földségnek forró és mérsékelt vidékein (hazánkban 45) terem (1895 PallasLex. CD02) | A kutyatejfélék családjában a kutyatej vagy ebtej, illetve farkastej, szelidebb nevén fűtej nemzetségnek az öt világrész valamennyijén 900-nál is több faja és változata tenyészik vadon (1967 Magyar Nemzet dec. 28. C4804, 5).

3. (rég v. nyj) ’az ilyen növények vmelyikének, kül. az ún. farkas-kutyatejnek vmely része, ill. annak főzete, kivonata (mint gyógyhatású szer)’ ❖ [Végy:] Medvetalpat, Rókafarkat egyenl mértékben. Elegyítsd és fzdmeg Ebtéjjel, Farkastéjjel egyenlő mértékben (1793 Főldi János C1760, 34) | A csipős szerek, millyenek a lélben fölrázott paprika, kutya- vagy farkastej, körösbogár, mustármag, torma stb. hidegen vétessenek (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | a javasasszony [a hozzá forduló jómódú asszonyt] addig gyógyitgatta farkastejjel, ebhájjal és más hasonló „gyógyszer”-rel, mig az asszonynak minden holmiját es pénzét kicsalta (1931 Pesti Hírlap okt. 7. C5679, 12).

ÖE: ~fű.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. farkas-; ÉKsz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
farkastej főnév 2B
1.
az anyafarkas teje
a’ kutyák, kik farkas-téjjel tápláltattak, ragadozó állatokká által-változtattak
(1786 Domby Sámuel ford.Rosenstein)
Farkas-tejen nevekedett Róka-koma
(1876 Borsszem Jankó ápr. 16.)
Kemény fejek, fésülhetetlen sörtével, fekete dróthajjal, rómaiak, kik farkastejet szoptak
(1921 Kosztolányi Dezső)
a homeopátiás gyógyszerek nem kizárólag növényekből készülnek. Állati eredetűek is lehetnek, néha egész állatból (például ledarált méhből), néha állatokból nyert kivonatokból (például kígyóméregből, farkastejből) készülnek
(2008 Gyárfás Vera ford.Singh–Ernst²)
2. (rég v. nyj)
kutyatej mint növény
A’ leg-közönségesebb és leg-ártalmasabb Dudvák pedig ezek: Az úgy nevezett Ördög vagy Farkas-téj és Eb-téj-kóró, Szamár, vagy Marti avagy Édes lapu
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
Farkastej [...] Tythimalus [!], esula [= Euphorbia esula, vagyis az ún. sárkutyatej]
(1809 Végtagokra szedett szótár)
a farkastej buján szegi be az utakat
(1882 Mikszáth Kálmán)
Farkas fűtej. Euphorbia Cyparissias L.Linnaeus – (Ebtej, farkasfű, farkastej, kutyatej, szamártej, kutyatejke, tejesfű[)]
(1902 Wagner János)
Szemgyulladás euphorbia helioscopa [!] nedvével. [...] A szem vörössége ellen alkalmazott farkastej nedve betegének mindkét szemén súlyos kötő- és szaruhártyagyulladást eredményezett
(1927 Orvosi Hetilap)
Az euphorbia ókori növénynév, a görög euphorbion már Dioszkuridész-nél tüskés, tejnedvet is tartalmazó növényt jelöl, a latinban Pliniusnál a „farkastej” elnevezése
(2004 Rácz János)
2a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (rég, Növ)
〈az ilyen cserjék, fák és lágy szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉
Euphorbia Cyparissias L.Linnaeus Farkasfü téj. Közönséges Farkastéj
(1824 Szádler József)
Kutyatej, ebtej, farkastej, farkasfű, tejesfű, fűtej [...], a róla nevezett család génusza, több mint 635 faja mind a két földségnek forró és mérsékelt vidékein (hazánkban 45) terem
(1895 PallasLex.)
A kutyatejfélék családjában a kutyatej vagy ebtej, illetve farkastej, szelidebb nevén fűtej nemzetségnek az öt világrész valamennyijén 900-nál is több faja és változata tenyészik vadon
(1967 Magyar Nemzet dec. 28.)
3. (rég v. nyj)
az ilyen növények vmelyikének, kül. az ún. farkas-kutyatejnek vmely része, ill. annak főzete, kivonata (mint gyógyhatású szer)
[Végy:] Medvetalpat, Rókafarkat egyenl mértékben. Elegyítsd és fzdmeg Ebtéjjel, Farkastéjjel egyenlő mértékben
(1793 Főldi János)
A csipős szerek, millyenek a lélben fölrázott paprika, kutya- vagy farkastej, körösbogár, mustármag, torma stb.s a többi hidegen vétessenek
(1848 Kossuth Hírlapja)
a javasasszony [a hozzá forduló jómódú asszonyt] addig gyógyitgatta farkastejjel, ebhájjal és más hasonló „gyógyszer”-rel, mig az asszonynak minden holmiját es pénzét kicsalta
(1931 Pesti Hírlap okt. 7.)
ÖE: farkastejfű
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. farkas-; ÉKsz.

Beállítások