farkastinóru fn 1A (Gomba)

’Európa tű- és lomblevelű erdeiben honos, szürkésbarna kalapú, sárga, alul vörösen recézett, széles, vaskos tönkű, keserű ízű, enyhén mérgező tinórugomba, ill. e gombák faja (Caloboletus calopus)’ ❖ egészen kevés van belőle [ti. a muszkarin nevű mérgező vegyületből] a világító tölcsérgombában, a farkastinorúban, a nagy döggombában (1964 Élet és Tudomány C4915, 1871) | Most minek ezen vitatkozni? Hát nem látjátok, hogy ez egy farkastinóru?! A tönk alól gumós, meggyvörös színű, feljebb pedig bíborszínű hálózat van a tönkön (1995 Természet Világa CD50) | leginkább Zala és Vas megyében – ahol a lakosság általában vargányát szed – alakult ki az a tévhit, hogy a mérges gombák színt váltanak, megkékülnek. Ez a jel néhány tinórugombára érvényes, a farkastinóru, a sátántinóru és a kesernyés tinóru vágásfelülete valóban kékül. Kékül azonban sok jó, ehető tinóru is (2004 Természet Világa CD50).

Vö. ÉKsz.

farkastinóru főnév 1A (Gomba)
Európa tű- és lomblevelű erdeiben honos, szürkésbarna kalapú, sárga, alul vörösen recézett, széles, vaskos tönkű, keserű ízű, enyhén mérgező tinórugomba, ill. e gombák faja (Caloboletus calopus)
egészen kevés van belőle [ti. a muszkarin nevű mérgező vegyületből] a világító tölcsérgombában, a farkastinorúban, a nagy döggombában
(1964 Élet és Tudomány)
Most minek ezen vitatkozni? Hát nem látjátok, hogy ez egy farkastinóru?! A tönk alól gumós, meggyvörös színű, feljebb pedig bíborszínű hálózat van a tönkön
(1995 Természet Világa)
leginkább Zala és Vas megyében – ahol a lakosság általában vargányát szed – alakult ki az a tévhit, hogy a mérges gombák színt váltanak, megkékülnek. Ez a jel néhány tinórugombára érvényes, a farkastinóru, a sátántinóru és a kesernyés tinóru vágásfelülete valóban kékül. Kékül azonban sok jó, ehető tinóru is
(2004 Természet Világa)
Vö. ÉKsz.

Beállítások