fárosz fn 4A

1. (kissé rég) ’kül. a tengeri hajózásban a közlekedés biztonságát, a tájékozódást, a helyzetmeghatározást (éjszaka, rossz látási viszonyok között a magasból jelzőfénnyel) segítő, a part, a kikötő (viszonylagos) közelében emelt világítótorony’ ❖ Napnyugoti szellők nyögve lengedeznek, Tölgyfáknak lehulló leveli repdeznek. Kövecseken krystál erek csergedeznek S az elbódult gállyák Fároszhoz eveznek (1779 Ányos Pál CD01) | [a Néva hídján velem szemközt] a nagyszerü börze-palota, melly karcsu oszlopaival s pharoszával valami fenséges méltósággal uralkodik a roppant hajók árbocz-erdeje felett (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Nagy Sándor fényes korának emlékei csaknem mind elvesztek. [...] Elpusztult a világ egyik csodája, az alexandriai pharos, amelyet a III. század elején fejeztek be (1925 MűvészetiLex. C6812, 297) | [az ablakon kinézve] a Genfi-tón két móló jobbról-balról majdnem összeér, rajta fárosz, szélrúd és ernyőlombú fák (1961 Népszabadság máj. 10. C4813, 7).

2. (vál) ’〈vkik számára irányt mutató dolog v. követendő példát jelentő személy megnevezéseként〉’ ❖ a volt magyar kormányban is voltak egyéniségek, kik az eseményeket máskép szerették volna vezetni, és ugy, hogy az országnak a dynasztiához fenálló százados kapcsa legkevésbbé se táguljon; de ezeknek feltünő jelenségei megtörpültek a fénylő phárosz [ti. Kossuth] vakító világa előtt (1850 Pesti Napló máj. 1. C8632, [2]) | [a tudomány] a legbiztosabb földi phárosz (1867 Mindszenty Gedeon C3166, 240) | Budapest, te halálos ölelésű vad-város. Mindenségbe jelző hatalmas fárosz! (1948 Végh György 9769002, 82) | Számomra persze ma egyetlen fárosz van, a názáreti Jézus (1999 Magyar Hírlap CD09).

Sz: fároszi.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

fárosz főnév 4A
1. (kissé rég)
kül. a tengeri hajózásban a közlekedés biztonságát, a tájékozódást, a helyzetmeghatározást (éjszaka, rossz látási viszonyok között a magasból jelzőfénnyel) segítő, a part, a kikötő (viszonylagos) közelében emelt világítótorony
Napnyugoti szellők nyögve lengedeznek, Tölgyfáknak lehulló leveli repdeznek. Kövecseken krystál erek csergedeznek S az elbódult gállyák Fároszhoz eveznek
(1779 Ányos Pál)
[a Néva hídján velem szemközt] a nagyszerü börze-palota, melly karcsu oszlopaival s pharoszával valami fenséges méltósággal uralkodik a roppant hajók árbocz-erdeje felett
(1854 Vasárnapi Újság)
Nagy Sándor fényes korának emlékei csaknem mind elvesztek. [...] Elpusztult a világ egyik csodája, az alexandriai pharos, amelyet a III. század elején fejeztek be
(1925 MűvészetiLex.)
[az ablakon kinézve] a Genfi-tón két móló jobbról-balról majdnem összeér, rajta fárosz, szélrúd és ernyőlombú fák
(1961 Népszabadság máj. 10.)
2. (vál)
〈vkik számára irányt mutató dolog v. követendő példát jelentő személy megnevezéseként〉
a volt magyar kormányban is voltak egyéniségek, kik az eseményeket máskép szerették volna vezetni, és ugy, hogy az országnak a dynasztiához fenálló százados kapcsa legkevésbbé se táguljon; de ezeknek feltünő jelenségei megtörpültek a fénylő phárosz [ti. Kossuth] vakító világa előtt
(1850 Pesti Napló máj. 1.)
[a tudomány] a legbiztosabb földi phárosz
(1867 Mindszenty Gedeon)
Budapest, te halálos ölelésű vad-város. Mindenségbe jelző hatalmas fárosz!
(1948 Végh György)
Számomra persze ma egyetlen fárosz van, a názáreti Jézus
(1999 Magyar Hírlap)
Sz: fároszi
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások