🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

fartő fn 8C6

1. ’emlősállat, es. ember testének a gerinc és a far találkozásánál levő része, tájéka’ ❖ Fartsik, Fartsok […] Fartsukó, Fart, Far töve (1808 Sándor István C1535, 113) | zsírfarkú juhok, olyan juhfajták, melyeknek farkuk tövén, ill. fartövén jó táplálkozás mellett 10–15 kg.-os zsírvánkos rakódik le (1942 ÚjIdőkLex. C5452, 6249) | Úgy fartövön rúglak, hogy a méhed a szájadon csúszik ki, az anyád ne sirasson! (1971 Déry Tibor C6888, 93) | [a borjú ketrece] legalább 40 centiméterrel haladja meg a borjú kinyújtott feje és fartöve közti távolságot (1997 Népszabadság márc. 28. C7847, 12).

1a. ’leölt szarvasmarhának ezen a részen levő húsa (ételnek elkészítve)’ ❖ Akassz-fel hideg helyen egy darab fartőt, spékeld-meg (1846 Zelena Ferenc 8534005, 66) | Mondja meg, barátom, a nagyságos asszonynak, […] Ha volna még a konyhán egy darab főtt marhahús, például a fartőnek a vége [...] küldjön nekem egy ilyen darab húst (1929 Krúdy Gyula C2836, 244) | Hús volt, ha a hentes vágott, vagy jött az orosz sofőr, s hozott Julisnak egy-egy szép darab fartőt, felsált, vesepecsenyét is néha (1963 Rónay György 9573001, 225) | a szakács odavitte a combot és a zsíros fartőt, és Saul elé tette. Sámuel így szólt: „Nézd, eléd teszik, amit félretettek. Egyél!...” (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

2. (ritk) ’madár testének a farktollak alatti része, farokalja’ ❖ Far tö́, Fark töve. Uropygium, v. Absegmen carnis cum cauda (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 84) | [a vadgalamb] feje, nyaka, a szárny felső része és a hát alsó része kékesszürke, fartő szürke (1894 PallasLex. CD02) | [az ún. kanálcsőrű bakcsó] háta világosszürke; a nyak a háti oldalon és hasa a fartőig rozsdásan vörösesbarna (1933 Az állatok világa ford. CD46).

3. (ritk) ’fartőke’ ❖ elég egy pillantást vetnie a távoli hajóra: a kecses ívű orrból és a hátranyúló fartőből azonnal tudja, hogy az csakis a Kelén lehet (1974 Thiery Árpád 2025036, 617) | A facsónak tulajdonosainak többet kell fáradozniuk. A lemosás bonyolultabb, mert minden rést – orrtőnél, fartőnél, átfolyólyukaknál, merevítőbordáknál stb.– alaposan ki kell mosni (1995 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
fartő főnév 8C6
1.
emlősállat, es. ember testének a gerinc és a far találkozásánál levő része, tájéka
Fartsik, Fartsok […] Fartsukó, Fart, Far töve
(1808 Sándor István)
zsírfarkú juhok, olyan juhfajták, melyeknek farkuk tövén, ill.illetve fartövén jó táplálkozás mellett 10–15 kg.-oskilogrammos zsírvánkos rakódik le
(1942 ÚjIdőkLex.)
Úgy fartövön rúglak, hogy a méhed a szájadon csúszik ki, az anyád ne sirasson!
(1971 Déry Tibor)
[a borjú ketrece] legalább 40 centiméterrel haladja meg a borjú kinyújtott feje és fartöve közti távolságot
(1997 Népszabadság márc. 28.)
1a.
leölt szarvasmarhának ezen a részen levő húsa (ételnek elkészítve)
Akassz-fel hideg helyen egy darab fartőt, spékeld-meg
(1846 Zelena Ferenc)
Mondja meg, barátom, a nagyságos asszonynak, […] Ha volna még a konyhán egy darab főtt marhahús, például a fartőnek a vége [...] küldjön nekem egy ilyen darab húst
(1929 Krúdy Gyula)
Hús volt, ha a hentes vágott, vagy jött az orosz sofőr, s hozott Julisnak egy-egy szép darab fartőt, felsált, vesepecsenyét is néha
(1963 Rónay György)
a szakács odavitte a combot és a zsíros fartőt, és Saul elé tette. Sámuel így szólt: „Nézd, eléd teszik, amit félretettek. Egyél!...”
(1996 Katolikus Biblia ford.)
2. (ritk)
madár testének a farktollak alatti része, farokalja
Far tö́, Fark töve. Uropygium, v. Absegmen carnis cum cauda
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
[a vadgalamb] feje, nyaka, a szárny felső része és a hát alsó része kékesszürke, fartő szürke
(1894 PallasLex.)
[az ún. kanálcsőrű bakcsó] háta világosszürke; a nyak a háti oldalon és hasa a fartőig rozsdásan vörösesbarna
(1933 Az állatok világa ford.)
3. (ritk)
elég egy pillantást vetnie a távoli hajóra: a kecses ívű orrból és a hátranyúló fartőből azonnal tudja, hogy az csakis a Kelén lehet
(1974 Thiery Árpád)
A facsónak tulajdonosainak többet kell fáradozniuk. A lemosás bonyolultabb, mert minden rést – orrtőnél, fartőnél, átfolyólyukaknál, merevítőbordáknál stb.s a többi– alaposan ki kell mosni
(1995 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások