farsangi mn 18A3

1. ’vízkereszt napjától hamvazószerdáig terjedő, a farsangot felölelő 〈időszak〉, ill. erre az időszakra eső 〈nap, hét stb.〉’ ❖ A Fársángi utólsó napokbann vólt eſss, engedelmes id ma egygy hete éjſzakánn egéſzen meg-változott (1783 Magyar Hírmondó 7444036, 161) | A farsangi hetek egyik szent vasárnapján az egész uri társaság meglátogatta a falusi templomot (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Annál fényesebbnek igérkezett s vált is valóban a budai farsangi idény (1887 e. Podmaniczky Frigyes 8370004, 73) | valamely farsangi éjszaka forgatagából vergődött hazáig (1925 Krúdy Gyula CD54) | Vízkereszttől kezdődött a farsangi időszak, melynek kultikus értelemben fő motívuma a tavaszvárás (2000 Baranyi Béla et al. CD36).

2. ’Ezzel az időszakkal kapcs.’

2a. ’ehhez az időszakhoz kapcsolódó 〈hagyomány, szokás〉, ill. ebben az időszakban (vmely szokás részeként) rendezett 〈esemény, alkalom〉’ ❖ [II. József] a’ sok henyélő, farsangi maskarazásra-való szerzetesek tsordáit el-űzte (1791 Laczkovics János 7033001, 156) | azokról, melyeket leveledben velem közlöttél, még a farsangi bohóskodások között is elmélkedtem (1812 Szemere Pál C3950, 304) | a dunántuli hölgyek egy része a mult farsangi bálokban többnyire pazar fényben jelent meg (1857 Vasárnapi Újság CD56) | a farsangi alakoskodásokban gyakran szerepel állapotos asszonyt imitáló legény vagy „pólyásbabával” kéregető női ruhába bújt férfi (1974 Dömötör Tekla 1039004, 209) | Az ellenség zajjal, lármával való elűzésének hiedelmével magyarázzák a mohácsi délszlávok (sokácok) a farsangi busójárás szokását is (1990 Magyar néprajz CD47).

2b. ’ilyen alkalmon, eseményen hordott 〈öltözék〉, kül. a teljes testet v. annak részét eltakaró(, vmely lényt formázó) 〈jelmez, álarc〉’ ❖ illy őltözetbe’ mért jár [a grófné], nem tudhatom, Köntösinek színét én meg nem foghatom, Szabásának párját nem láttam, mondhatom, Fársángi maskara: másnak nem tarthatom (1788 Gvadányi József C1936, 162) | Megjelenik a „Férfidivat-Közlöny” évszakonként: u. m. tavasz, nyár, ősz és télre, mely alkalommal az utóbbi divatképen a farsangi öltözetek is közöltetnek (1861 Férfidivatközlöny 8620001, 4) | farsangi csörgősapka (1901 Ady Endre C0534, 418) | Gyerekek farsangi maszknak kiképzett sárga tököt szorongatnak a hónuk alatt (1970 Sütő András 9620012, 68) | Akár farsangi jelmezek, akár színházi maszkok készítéséhez jól használható [a kiadvány] (2000 Új Könyvek CD29).

2c. ’〈vmely népszokás szereplőjeként is:〉 ilyen alkalmon, eseményen részt vevő(, jelmezt, álarcot stb. hordó) 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ szívesen lát, magában a szálában, Dorottya és az egész fársángi kompánia (1798 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | Egy víg farsangi menethez megkivántatik egy vagy több elől figuráskodó gyalog „farsang bolondja”, jelvényeikkel, ostorral, vízipuskával s más efféle bosszantó szerekkel (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Víg jelmezek, farsangi népség tobzódott körülötte és az utcáról is folyton behangzott a karneváli zaj (1912 Szini Gyula CD10) | A ház mögött kenyérforma domb, kukoricagóré-kalangyákkal. A játékos farsangi legények majd e kalangyákból bújnak elé, ha kell (1985 Sütő András 9620022, 25) | farsangi állatmaszkos alakoskodókról (1990 Magyar néprajz CD47).

2d. ’szokásosan v. különösen ebben az időszakban készített és fogyasztott 〈étel, ital〉’ ❖ Fársángi jó borral habzó butellia! Mellytl a’ Múzsákban gyúl a’ fántázia (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 3) | Farsangban minden leány legalább egyszer egy kevés lisztet és egy kevés zsirt visz a prélóba [= fonóba]; az ilyen összehordott készletből aztán pogácsát sütnek, „farsangi pogácsát”, melynek elköltésekor tánczolnak is (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | frissen sül a farsangi fánk, kivül piros, belül foszlik, míg a vendég el nem oszlik (1930 József Attila CD01) | az újévi ételekhez a jövő évi bőségre vonatkozó, a farsangi ételekhez termékenységvarázsló képzetek fűződtek (1990 Magyar néprajz CD47).

2e. ’erre az időszakra v. annak eseményeire való, akkor szokásos, akkor előadott 〈mű, játék〉, ill. ezt az időszakot v. annak vmely eseményét elbeszélő 〈szöveg〉’ ❖ Nem levén elegendő Praenumeránsom [= előfizetőm], mert aki a pénzt le nem teszi, az nem numerált prae, a Typographus pedig a tsupa irást nem tartja pénznek, – dugába dőlt a Farsangi Poéma [ti. a Dorottya kiadása] (1802 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | [A Medici-udvarban] farsangi énekek (Canti carnascialeschi) keletkeztek, melyeket álarcos menetek kiséretében a társadalom különböző osztályai (lovagok, kézmüvesek, katonák stb.) karban énekeltek (1896 PallasLex. CD02) | úgy cseng e dallam máris, mint Vizöntő havában a vers népszerű neme, farsangi rigmus, mókás felköszöntő (1938 e. Dsida Jenő 9114056, 127) | A farsangi dramatikus játékok között ismert volt a lakodalmas és a halottas játék is (1990 Magyar néprajz CD47).

2f. ’az erre az időszakra eső mulatságokra, a farsangolásra jellemző v. az akkor szokásosra emlékeztető, vidám, felszabadult 〈hangulat, állapot, jelenség stb.〉’ ❖ Utolsó levelemet fársángi bódultságtul el kábitva irván, ki felejtettem belőlle 24dik januariusi leveledbe jelentet kivánságodra felelni (1807 Cserey Farkas² C2557, 493) | most kezd majd élni! eggy örömmel torlott életet, a’ legszebb, legfarsangibb életet – tudnillik a’ míg az tart (1830 Kazinczy Ferenc ford.–Lessing C0728, 79) | kerülve a zajos farsangi örömöket, visszavonult (1854 Podmaniczky Frigyes C3529, 386) | farsangi tombolás (1901 Ady Endre CD0801) | A farsangi zaj növekedett, amint beljebb hatoltak a város utcáin (1904 Krúdy Gyula CD54) | farsangi forgatagban a bálok, díszlakomák, fogadások [következtek] (1957 Ráth-Végh István 9556002, 121) | Namíbiában szombaton farsangi hangulatban köszöntötték a világszépét (1995 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

farsangi melléknév 18A3
1.
vízkereszt napjától hamvazószerdáig terjedő, a farsangot felölelő 〈időszak〉, ill. erre az időszakra eső 〈nap, hét stb.〉
A Fársángi utólsó napokbann vólt eſss, engedelmes id ma egygy hete éjſzakánn egéſzen meg-változott
(1783 Magyar Hírmondó)
A farsangi hetek egyik szent vasárnapján az egész uri társaság meglátogatta a falusi templomot
(1855 Vasárnapi Újság)
Annál fényesebbnek igérkezett s vált is valóban a budai farsangi idény
(1887 e. Podmaniczky Frigyes)
valamely farsangi éjszaka forgatagából vergődött hazáig
(1925 Krúdy Gyula)
Vízkereszttől kezdődött a farsangi időszak, melynek kultikus értelemben fő motívuma a tavaszvárás
(2000 Baranyi Béla et al.)
2.
Ezzel az időszakkal kapcs.
2a.
ehhez az időszakhoz kapcsolódó 〈hagyomány, szokás〉, ill. ebben az időszakban (vmely szokás részeként) rendezett 〈esemény, alkalom〉
[II. József] a’ sok henyélő, farsangi maskarazásra-való szerzetesek tsordáit el-űzte
(1791 Laczkovics János)
azokról, melyeket leveledben velem közlöttél, még a farsangi bohóskodások között is elmélkedtem
(1812 Szemere Pál)
a dunántuli hölgyek egy része a mult farsangi bálokban többnyire pazar fényben jelent meg
(1857 Vasárnapi Újság)
a farsangi alakoskodásokban gyakran szerepel állapotos asszonyt imitáló legény vagy „pólyásbabával” kéregető női ruhába bújt férfi
(1974 Dömötör Tekla)
Az ellenség zajjal, lármával való elűzésének hiedelmével magyarázzák a mohácsi délszlávok (sokácok) a farsangi busójárás szokását is
(1990 Magyar néprajz)
2b.
ilyen alkalmon, eseményen hordott 〈öltözék〉, kül. a teljes testet v. annak részét eltakaró(, vmely lényt formázó) 〈jelmez, álarc〉
illy őltözetbe’ mért jár [a grófné], nem tudhatom, Köntösinek színét én meg nem foghatom, Szabásának párját nem láttam, mondhatom, Fársángi maskara: másnak nem tarthatom
(1788 Gvadányi József)
Megjelenik a „Férfidivat-Közlöny” évszakonként: u. m.úgy mint tavasz, nyár, ősz és télre, mely alkalommal az utóbbi divatképen a farsangi öltözetek is közöltetnek
(1861 Férfidivatközlöny)
farsangi csörgősapka
(1901 Ady Endre)
Gyerekek farsangi maszknak kiképzett sárga tököt szorongatnak a hónuk alatt
(1970 Sütő András)
Akár farsangi jelmezek, akár színházi maszkok készítéséhez jól használható [a kiadvány]
(2000 Új Könyvek)
2c.
〈vmely népszokás szereplőjeként is:〉 ilyen alkalmon, eseményen részt vevő(, jelmezt, álarcot stb. hordó) 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉
szívesen lát, magában a szálában, Dorottya és az egész fársángi kompánia
(1798 Csokonai Vitéz Mihály)
Egy víg farsangi menethez megkivántatik egy vagy több elől figuráskodó gyalog „farsang bolondja”, jelvényeikkel, ostorral, vízipuskával s más efféle bosszantó szerekkel
(1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Víg jelmezek, farsangi népség tobzódott körülötte és az utcáról is folyton behangzott a karneváli zaj
(1912 Szini Gyula)
A ház mögött kenyérforma domb, kukoricagóré-kalangyákkal. A játékos farsangi legények majd e kalangyákból bújnak elé, ha kell
(1985 Sütő András)
farsangi állatmaszkos alakoskodókról
(1990 Magyar néprajz)
2d.
szokásosan v. különösen ebben az időszakban készített és fogyasztott 〈étel, ital〉
Fársángi jó borral habzó butellia! Mellytl a’ Múzsákban gyúl a’ fántázia
(1799 Csokonai Vitéz Mihály)
Farsangban minden leány legalább egyszer egy kevés lisztet és egy kevés zsirt visz a prélóba [= fonóba]; az ilyen összehordott készletből aztán pogácsát sütnek, „farsangi pogácsát”, melynek elköltésekor tánczolnak is
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
frissen sül a farsangi fánk, kivül piros, belül foszlik, míg a vendég el nem oszlik
(1930 József Attila)
az újévi ételekhez a jövő évi bőségre vonatkozó, a farsangi ételekhez termékenységvarázsló képzetek fűződtek
(1990 Magyar néprajz)
2e.
erre az időszakra v. annak eseményeire való, akkor szokásos, akkor előadott 〈mű, játék〉, ill. ezt az időszakot v. annak vmely eseményét elbeszélő 〈szöveg〉
Nem levén elegendő Praenumeránsom [= előfizetőm], mert aki a pénzt le nem teszi, az nem numerált prae, a Typographus pedig a tsupa irást nem tartja pénznek, – dugába dőlt a Farsangi Poéma [ti. a Dorottya kiadása]
(1802 Csokonai Vitéz Mihály)
[A Medici-udvarban] farsangi énekek (Canti carnascialeschi) keletkeztek, melyeket álarcos menetek kiséretében a társadalom különböző osztályai (lovagok, kézmüvesek, katonák stb.s a többi) karban énekeltek
(1896 PallasLex.)
úgy cseng e dallam máris, mint Vizöntő havában a vers népszerű neme, farsangi rigmus, mókás felköszöntő
(1938 e. Dsida Jenő)
A farsangi dramatikus játékok között ismert volt a lakodalmas és a halottas játék is
(1990 Magyar néprajz)
2f.
az erre az időszakra eső mulatságokra, a farsangolásra jellemző v. az akkor szokásosra emlékeztető, vidám, felszabadult 〈hangulat, állapot, jelenség stb.〉
Utolsó levelemet fársángi bódultságtul el kábitva irván, ki felejtettem belőlle 24dik januariusi leveledbe jelentet kivánságodra felelni
(1807 Cserey Farkas²)
most kezd majd élni! eggy örömmel torlott életet, a’ legszebb, legfarsangibb életet – tudnillik a’ míg az tart
(1830 Kazinczy Ferenc ford.Lessing)
kerülve a zajos farsangi örömöket, visszavonult
(1854 Podmaniczky Frigyes)
farsangi tombolás
(1901 Ady Endre)
A farsangi zaj növekedett, amint beljebb hatoltak a város utcáin
(1904 Krúdy Gyula)
farsangi forgatagban a bálok, díszlakomák, fogadások [következtek]
(1957 Ráth-Végh István)
Namíbiában szombaton farsangi hangulatban köszöntötték a világszépét
(1995 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások