fassáng (3A1) l. farsang

farsang fn 3A1  fársáng (rég) , fassang (rég) , fassáng (rég)

1. ’a nagyböjtöt megelőző, a vízkereszt és hamvazószerda közötti, mulatozással, (álarcos) táncmulatságokkal, (jelmez)bálokkal töltött időszak (utolsó három napja)’ ❖ Jól tudom, kedves Györgyöm, hogy nevetve nézed a’ tántzoló idönek, az az, a’ fárſángnak bolondjait, es hogy ſzobádba zárkozván, inkáb’ ſzeretſz magad világában, mint ſem a’ ſzegény Lorentzó tévelygéſeiben gyönyörködni (1772 Barcsay Ábrahám 7019036, 15) | [Dorottya és Orsolya] úgy látſzatnak a’ ſzépek’ ſeregében, Mint mikor a’ rétnek virági kinyilva Moſolyognak, ’s közttök áll két rothadtt gilva [!]. De ám légyen! úgy is Fársáng van most éppen Maskarára nem leſſz ſzükségünk ekképpen (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 14) | Ėgy vén lėány sirdogál magába Falba veri fejit bánattyába, Hogy nem vitték férhöz a fassángba (1862 Vadrózsák 8258111, 155) | Emlêkszem úgy fassang felê lehetett (1892 Ethnographia C0131, 359) | Farsang előtti csütörtök este, kövércsütörtökön este (1956 Néprajzi Közlemények C7166, 112) | A szokások és hiedelmek […] zömének szempontjából azonban többnyire farsang-vasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotja a farsangot (1979 NéprajziLex. CD47) | A farsangi szokások – többnyire február hónapban – farsang végére, farsang farkára összpontosultak, farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre (1990 Magyar néprajz CD47).

1a. (átv is) ’(ebben az időszakban, kül. annak utolsó három napján tartott) mulatság, (jelmez)bál’ ❖ Mitsoda Öröm hangot Ád az a’ Dámák hegye? Talán bizony Farsangot Tart Helikon Vármegye? (1788 Mátyási József C3065, 2) | Elkéré ekkor [Lúdas Matyi] Doctor Scorbuntzius Úrtól Ótska parókáját, spádéját, vén paripáját, Br-bugyogóját, és a’ Tábori régi kabátját, Hadd tsapjon velek egy Farsangot Földes Uránál (1814 Fazekas Mihály 8138030, 11) | [A fonóházban] néha-néha kis dáridót, Farsangot is csapnak (1846 Czuczor Gergely C1241, 224) | áthelyeztük a pesti farsangot Budára s így is jó volt, mert hisz ott a hol mi valánk s addig a míg mi valahol léteztünk, lakodalom volt hegyen-völgyön (1887 e. Podmaniczky Frigyes 8370004, 73) | – Andor bátyám minden esti farsangkor azt ígéri, hogy megházasodik, ugyanezért nem lesz az egész dologból semmi – monda vontatott hangon Frigyes báró édesanyjának (1930 Krúdy Gyula CD54) | anyu felsorolta a félévben ránk váró programokat (farsang, iskolai hetek, osztálykirándulás, versenynapok…) (2010 Leiner Laura 3208005, 12).

1b. (rég v. nyj) ’〈kül. hamvazószerdai népszokásban, a temet, eltemet igével (az) ezen időszak(ra eső mulatságok) lezárásának a jelölésére is:〉 a vízkereszt és hamvazószerda közé eső, mulatozásokkal teli időszakot férfialak formájában jelképező szalmabáb, es. egyéb alakzat’ ❖ Ma az utolsó operabál adatik, mindenféle jelképes mutatványokkal, melyek végén egy szegény czigány zenész a nagy bőgőbe fog elevenen temettetni s egy hamvszedő a farsangot puttonában elviszi (1853 Pesti Napló febr. 9. C8635, [3]) | farsang utolsó napja volt: bolondját járta az egész világ. […] Egész nap lármás maskarák jártak alá s fel a városban, […] délutánra aztán valamennyi egy tömeggé csoportosult, s akkor vitték eltemetni a farsangot (1876 Jókai Mór CD18) | A menetet egy kocsi vagy szán zárja be, melyen egy szalmaember, a farsang ül. A kocsik körbe állanak a piaczon, középütt a farsangos. A „farsangot” lerántják a kocsiról, a földön meghuzgálják, tépázzák, kivégzik, pl. agyonlövik és eltemetik (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Hamvazó szerdán eltemetik a farsangot: szertartások közt elföldelik a tánczterem legnagyobb koszorúját (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | a magyar nép általános szokásai között a temetési játékot mint a farsang temetését említik. A temetés a következő szertartással történt: egy férfit jelképező szalmabábut készítettek, és mint megholtat a kocsmában felravatalozták (1990 Magyar néprajz CD47).

1c. • farsangot járat vkivel ’bolondját járatja vkivel, lóvá tesz vkit’ ❖ Miért nem volt a szombati mulatságon? Nagyon vártam, de Magácska csak nem jött. Nem szép ám valakivel farsangot járatni (1904 Pesti Hírlap febr. 16. C5652, 32) | A mámoros agyak nehezen vették be a háborús hírt; eleinte azt hitték, farsangot járatnak velük, de mikor aztán komoly képpel látták lóra ülni Kemény Jánost, meg a lugosi bánt, Barcsayt, egyszeribe kijózanodtak (1907 Vasárnapi Újság ford. C7421, 171) | „Lehet, hogy farsangot járat velünk az öreg méltóságos!” – gyanakodott Elek Guszti [amikor az megkérte, hogy gyújtsa fel a saját nádasát], de megtapogatta a tölténytáskáját (1929 Krúdy Gyula CD54).

2. (nyj) ’〈kül. farsangi népszokás szereplőjeként:〉 álarcos, maskarás személy, kül. fiatal férfi’ ❖ fársáng: álarczos, maszk (1915 Magyar Nyelv C5857, 237) | Illik a tánc a fársángnak, mindön rongya fityög annak (1942 Jeles napok C5371, 80) | [A kalotaszegi Nyárszón] farsang alatt maskarába öltözött fársángok látogatják végig a fonóházakat (1960 Néprajzi Közlemények C6385, 111).

3. (birtokszóként) ’〈vmely dolog túlzott bőségének, ill. vmely jelenség intenzitásának, tobzódásának, felfokozott (mértékű) megmutatkozásának megnevezéseként〉’ ❖ Kezdő verseiben [Erdős René] az élet cifra farsangját énekelte, regényesen lobogó színekkel (1921 Kosztolányi Dezső CD10) | Jön a színek s az ízek farsangja (1963 Bihari Sándor 9058011, 24) | A filmnek ez a vonala – Prónay gangoskodása [= hencegése, kérkedése], az örökké idegesen csattogó lovaglóostor, az ostobaság véres farsangja, az esztelen szóáradatok már-már hašeki humora – kitűnő (1969 B. Nagy László 9474010, 240) | észre sem vette a szirmok szitáló, fehér farsangját (1979 Domahidy András 1036001, 24) | mi csiholható ki egy misét szolgáló, régi kegytárgyból vagy egy úrvacsorai kehelyből ezerkilencszázkilencvenegy nyarán? […] A gyűlölködés emléke? A vallásháborúké? […] Vagy az ateizmus politikai farsangja után már ennyi se? (1991 Csoóri Sándor 9090061, 355).

Ö: kis~, nagy~, zöld~.

Fr: utolsó.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. ~, farsangfarka, farsangutolja