faszcináció fn 1A (/vál)

’igézet, bűvölet mint (tudat)állapot, ill. vminek az igéző, bűvölő hatása, varázslata’ ❖ legyen bár e’ fénykör érdemlett vagy bitorlott, tartós vagy mulandó, az mindegy, minthogy annyi minden esetre bizonyos, hogy e’ fénykör e’ pillanatban […] környezi őt [ti. a Pesti Hírlap szerkesztőjét, Kossuth Lajost]; szavai tehát, míg ezen fascinatio, ezen varázs tart, mázsanehézségüek (1841 Széchenyi István CD1501) | A Bonaparte-ház egy különös fascinatio alatt sinylik – mely neki átka – […] s ez az osztrák kimélete (1864 Kossuth Lajos CD32) | ismét kitűnt az a bizonyos varázserő, melyet Leon gyakorolt a vele érintkező emberekre, s melyről nem tudni, a szemeiben vagy hangjának ércében rejlik, vagy delejes fascinatiónak nevezendő-e, de annyi bizonyos, hogy amint azt mondta a halálra rémült asszonynak, hogy az eddigi szenvedések ötszáz forinttal kárpótoltatni fognak […]: az ideges reszketés egyszerre mintha el lett volna fújva az asszonyság tagjairól (1875 Jókai Mór CD18) | Az embereknél és az állatoknál is van egy állapot – többnyire nagy veszedelem alkalmával – mely nagyon hasonlít a hipnotizmushoz; ez a fascinatio, a megdermedés, a megkövülés (1884 Laufenauer Károly C7908, 277) | [A megigézés ellen hordott talizmánt, a bullát] bizonyos alkalmakkor, így diadalmeneteknél, férfiak is még nyakukba akasztották mint védelmi szert a fastinatio ellen (1893 PallasLex. CD02) | Álomban fogja el az embert ez a fastinátió éppen azokban a pillanatokban, mikor a legtöbb tetterőre volna szüksége (1908 Népszava okt. 4. C7476, 3) | [Az ügynök halála című színdarabban] álom tartja fogva Willy Lomant, aki összeroppanásában is azt hiszi, még nyitva áll előtte az élet minden lehetősége. A lehetőség fascinációjába pusztul el (1969 Almási Miklós 1002002, 463).

Vö. IdSz.

faszcináció főnév 1A (/vál)
igézet, bűvölet mint (tudat)állapot, ill. vminek az igéző, bűvölő hatása, varázslata
legyen bár e’ fénykör érdemlett vagy bitorlott, tartós vagy mulandó, az mindegy, minthogy annyi minden esetre bizonyos, hogy e’ fénykör e’ pillanatban […] környezi őt [ti. a Pesti Hírlap szerkesztőjét, Kossuth Lajost]; szavai tehát, míg ezen fascinatio, ezen varázs tart, mázsanehézségüek
(1841 Széchenyi István)
A Bonaparte-ház egy különös fascinatio alatt sinylik – mely neki átka – […] s ez az osztrák kimélete
(1864 Kossuth Lajos)
ismét kitűnt az a bizonyos varázserő, melyet Leon gyakorolt a vele érintkező emberekre, s melyről nem tudni, a szemeiben vagy hangjának ércében rejlik, vagy delejes fascinatiónak nevezendő-e, de annyi bizonyos, hogy amint azt mondta a halálra rémült asszonynak, hogy az eddigi szenvedések ötszáz forinttal kárpótoltatni fognak […]: az ideges reszketés egyszerre mintha el lett volna fújva az asszonyság tagjairól
(1875 Jókai Mór)
Az embereknél és az állatoknál is van egy állapot – többnyire nagy veszedelem alkalmával – mely nagyon hasonlít a hipnotizmushoz; ez a fascinatio, a megdermedés, a megkövülés
(1884 Laufenauer Károly)
[A megigézés ellen hordott talizmánt, a bullát] bizonyos alkalmakkor, így diadalmeneteknél, férfiak is még nyakukba akasztották mint védelmi szert a fastinatio ellen
(1893 PallasLex.)
Álomban fogja el az embert ez a fastinátió éppen azokban a pillanatokban, mikor a legtöbb tetterőre volna szüksége
(1908 Népszava okt. 4.)
[Az ügynök halála című színdarabban] álom tartja fogva Willy Lomant, aki összeroppanásában is azt hiszi, még nyitva áll előtte az élet minden lehetősége. A lehetőség fascinációjába pusztul el
(1969 Almási Miklós)
Vö. IdSz.

Beállítások