fatető fn
1. ’élő fa legfelső (lombos) ágainak, gallyainak összessége, a fa teteje, csúcsa’ ❖ Szép hajnal! emeld fel főldünk felett Az egek alatt tündöklő szent fáklyádat; […] A madarak koncertjei tisztelnek már, Sok fatetőn éneklő fülemüle rád vár (1794 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | [a mókusok] szükség esetében, midőn üldöztetnek, a fatetőről a síkra ugranak, és minden sérelem nélkül tovább iramlanak (1847 Peregriny Elek 8360008, 88) | [egy-egy kis falevél] az ősz mélázó és halkan búcsúztató keringése helyett most úgy zuhan le a fatetőről, mint a meglőtt madár (1921 Krúdy Gyula CD54) | [a macska] nem bír megülni egy-helyen, nagyot szökken, nem is köszön, már fönn cikáz a fatetőn (1979 Weöres Sándor 9788323, 53).
2. ’fából készült tetőszerkezet, ill. faanyaggal, pl. fazsindellyel fedett tetőzet, (ház)tető’ ❖ [a templom] annyira felépíttetett, Ifj. Rabl Károly, magát jól ért Gyöngyösi épít mester által, hogy az, tsak a’ fa tett várja, mellyet nemes Homályosi Ferentz Szolnoki Cameralis érdemes Áts mester készített (1827 Tudományos Gyűjtemény C5613, 28) | [Felső-Ausztriában] szalmás födél helyett a lapos, kőnyomatékos fatető van szokásban (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A város többi házai alig mondhatók rongyos vityillóknál egyébnek. Magos fatetejük düledező falakon nyugodott (1916 Nagy Zoltán CD10) | Az utcai részhez hasonlóan a ház két szárnya is 40 rőf hosszúságban cseréptetős volt; itt csak a magtáron és a szénaraktáron volt 50 kisrőf hosszúságú fatető (1959 Mollay Károly CD52) | [A guantanamói fogolytáborban] a részben nyitott ketreceket, cellákat beton alapra építették, föléjük valamilyen fatető nyúlik (2002 Magyar Hírlap CD09).
3. ’vmely tárgy fából készült(, felnyitható v. leemelhető) fedőlapja, teteje’ ❖ Összecsukó vasasztal. 84 cm. hosszú, 68 cm. széles fatetővel (1911 Pesti Hírlap ápr. 16. C5659, 119) | Fali sótartó fayence, fa tetővel (1933 Pesti Napló júl. 16. C8711, 19) | [Savanyúság készítésekor] a legfölső [zöldség]rétegre fehér vászonkendőt terítettek, s erre illesztették a jól záródó fatetőt (1988 Magyar Nemzet márc. 24. C8363, 6) | Az asztal közepén egy kisebb vécékagyló állt porcelánból, takaros fatetővel, csordultig tele mustárral, mindenki ebbe mártogatta gőzölgő virslijét (1997 Magyar Hírlap CD09).
Vö. CzF.; ÚMTsz.