fattyazik (4a) l. fattyúz

fattyúz ige 4afattyaz, fattyazik (rég)

1. ts (tárgy n. is) (Mezőg is) ’〈fattyúhajtást〉 haszonnövényről eltávolít, ill. 〈haszonnövényt〉 fattyúhajtásoktól megtisztít vki’ ❖ Fattyaz, cs. vmely növény fattyúhajtásait lecsipdesi, kitépi; kukoricát fattyaz (1872 A magyar nyelv teljes szótára C7036, 354) | [a szőlőt] még az idén is az asszony kötözte, fattyazta, levelezte (1901 Eötvös Károly C1612, 8) | Egy-egy [paradicsom]növényen nem hagyunk többet 2–2 hajtásnál, a többit állandóan fattyazzuk, vagyis lecsípjük (1927 TolnaiÚjLex. C5726, 77) | fattyúz ~ (-ok, -ōl, -zál, zík) ts. i. „a tengeri mellől kiszedi a sarjúhajtásokat” (1940 Balassa Iván C6831, 73) | [a kukorica második kapálásakor] vágták ki a mellékhajtásokat, vagyis fattyaztak (2002 Bilkei Irén et al. CD36).

2. tn (rég v. nyj, pejor is) ’〈annak kif-ére, hogy nő (fattyú) gyermeket szül v. férfinak (fattyú) gyermeke születik〉’ ❖ Nem mi Kereſztyének tiſzteljük az embereket Iſtent egyedül illend tiſztelettel; hanem a’ Görögök, pedig a’ gonoſz embereket is; a’ fattyú, ’s fattyazó Herkuleſt, Thebai Merkúriuſt, Eskulápiuſt, Apiſt, Osiriſt, ’s a’ többit (1796 Molnár János C0297, 305) | Fattyazik, k. ein uneheliches Kind gebären (1838 Magyar és német zsebszótár C2979, 211) | fattyuz: 1. gyermeket szűl; pl: A Treszkábú jófajtu disznó lett vóna, mer minden esztendőbe fattyuz (1907 Édes Jenő C6294, 56).

2a. ts (befejezett mn-i ign-i alakban) (rég, pejor) ’〈vmely ellenséges, lenézett stb. (nép)csoport becsmérlésére〉’ ❖ Ott tanyáznak Hárpyáktól Fattyazott osmanjai! (1807 Pázmándi Horvát Endre C3438, 18) | – Nohát én majd röndöt csinálok, a Krisztusa ne legyen ennek a kutyafejü tatártól fattyazott szégyöntelen puruttya népnek! (1934 Borsszem Jankó jan. 15. C5053, 2).

2b. ts (rég, pejor) ’〈ártalmas, rossz dolgot〉 előidéz, szül vmi’ ❖ a’ [vallási] tredelmetlenség a’ Város Társaságnak tagjai között leg-mélyebb gyökeret vert, a’ melly tredelmetlenség azután Anglia, Frantzia, Német és más több Tartományokat az üldözésnek ’s gyilkosságoknak lepték-el fertelmes ſzomorú játékával, ’s a’ Polgár’ ’s Orſzág’ igazgatásának tudománnyával leg-nagyobb ellenkez hibákat fattyazott (1790 Laczkovics János ford.–Martinovics C2877, 48) | Máskor és máshol üdvöt hozának az egyesülések; nálunk átkot kezdenek fattyazni (1841 Pesti Hírlap CD61).

3. ts (ritk) ’fattyúnak mond, becsmérel vkit vki’ ❖ Fattyúz: fattyúnak mond. „Azt mondom, engemet ne fattyúzz” (1884 Magyar Nyelvőr C5951, 382).

Ö: le~.

ÖU: el~.

Vö. CzF. fattyaz, fattyazik; ÉrtSz. fattyaz; TESz. fattyú; ÉKsz. fattyaz; SzT. fattyazik, fattyazó; ÚMTsz. fattyaz, ~

fattyazik lásd fattyúz
fattyúz ❖ ige ◦ 4a ◦
permalink
fattyaz 4a
fattyazik 4a (rég)
1. tárgyas (tárgy n. is) (Mezőg is)
〈fattyúhajtást〉 haszonnövényről eltávolít, ill. 〈haszonnövényt〉 fattyúhajtásoktól megtisztít vki
Fattyaz, cs.cselekvő ige vmely növény fattyúhajtásait lecsipdesi, kitépi; kukoricát fattyaz
(1872 A magyar nyelv teljes szótára)
[a szőlőt] még az idén is az asszony kötözte, fattyazta, levelezte
(1901 Eötvös Károly)
Egy-egy [paradicsom]növényen nem hagyunk többet 2–2 hajtásnál, a többit állandóan fattyazzuk, vagyis lecsípjük
(1927 TolnaiÚjLex.)
fattyúz ~ (-ok, -ōl, -zál, zík) ts. i.tárgyas ige „a tengeri mellől kiszedi a sarjúhajtásokat”
(1940 Balassa Iván)
[a kukorica második kapálásakor] vágták ki a mellékhajtásokat, vagyis fattyaztak
(2002 Bilkei Irén et al.)
2. tárgyatlan (rég v. nyj, pejor is)
〈annak kif-ére, hogy nő (fattyú) gyermeket szül v. férfinak (fattyú) gyermeke születik〉
Nem mi Kereſztyének tiſzteljük az embereket Iſtent egyedül illend tiſztelettel; hanem a’ Görögök, pedig a’ gonoſz embereket is; a’ fattyú, ’s fattyazó Herkuleſt, Thebai Merkúriuſt, Eskulápiuſt, Apiſt, Osiriſt, ’s a’ többit
(1796 Molnár János)
Fattyazik, k.középige ein uneheliches Kind gebären
(1838 Magyar és német zsebszótár)
fattyuz: 1. gyermeket szűl; plpéldául: A Treszkábú jófajtu disznó lett vóna, mer minden esztendőbe fattyuz
(1907 Édes Jenő)
2a. tárgyas (befejezett mn-i ign-i alakban) (rég, pejor)
〈vmely ellenséges, lenézett stb. (nép)csoport becsmérlésére〉
Ott tanyáznak Hárpyáktól Fattyazott osmanjai!
(1807 Pázmándi Horvát Endre)
– Nohát én majd röndöt csinálok, a Krisztusa ne legyen ennek a kutyafejü tatártól fattyazott szégyöntelen puruttya népnek!
(1934 Borsszem Jankó jan. 15.)
2b. tárgyas (rég, pejor)
〈ártalmas, rossz dolgot〉 előidéz, szül vmi
a’ [vallási] tredelmetlenség a’ Város Társaságnak tagjai között leg-mélyebb gyökeret vert, a’ melly tredelmetlenség azután Anglia, Frantzia, Német és más több Tartományokat az üldözésnek ’s gyilkosságoknak lepték-el fertelmes ſzomorú játékával, ’s a’ Polgár’ ’s Orſzág’ igazgatásának tudománnyával leg-nagyobb ellenkez hibákat fattyazott
(1790 Laczkovics János ford.–Martinovics)
Máskor és máshol üdvöt hozának az egyesülések; nálunk átkot kezdenek fattyazni
(1841 Pesti Hírlap)
3. tárgyas (ritk)
fattyúnak mond, becsmérel vkit vki
Fattyúz: fattyúnak mond. „Azt mondom, engemet ne fattyúzz”
(1884 Magyar Nyelvőr)
Ö: lefattyúz
ÖU: elfattyúz
Vö. CzF. fattyaz, fattyazik; ÉrtSz. fattyaz; TESz. fattyú; ÉKsz. fattyaz; SzT. fattyazik, fattyazó; ÚMTsz. fattyaz, ~
ÚESz: ↪fattyú (fattyaz), ↪fattyú (fattyazik)

Beállítások