fattyúág fn 2A
1. (kissé rég) ’fattyúhajtásként növő faág’ ❖ Fattyu ágaitól a’ fát tiſztogaſſad (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3101, 4) | A fattyuágakat lenyestem, hogy ezek a jó táplálékot ne vonják el a többitől (1851 A Falu Könyve C1667, 348) | [a rigófészket találó Lajcsika] odavezet a kert szélén, a kerítés mellett álló hárshoz és annak a legalsó fattyúágai közé mutat (1934 Budapesti Hírlap jún. 17. C4722, [1]) | [Lépő Sándor] az egyik fattyú-ágra akasztotta ötliteres demizsonját (1965 Magyar Nemzet jún. 10. C4802, 7).
1a. (rég) ’túlzásba átcsapó, elfajult, gyakr. tévútra vezető jelenség, dolog, vadhajtás; fattyúhajtás’ ❖ a’ helységbéli leg jobb rend által a’ rendetlenség’ további káros ki hajtásának valóban eleje-vétetdnék […], és a’ Községnek fattyu ágai az Elljáróknak ſzorgalmatoſságok és egyengetések által, a’ közönséges haſznu rendtartáſok által, a’ Községnek javára, tellyes erejek és állapotjok ſzerént lehetképpen neveltetnék (1786 Kónyi János ford.–Tessedik C2734, 273) | okoskodni nem egyéb, mint olly fattyú ága a’ philosophiának, mellynek az emberi romlottságról, ’s a’ társulat közbátorságáról semmi fogalma sincs (1841 Balla Károly C7340, 116) | A modern renaissance derült idomai legnemesebb alakjukban üdvözölnek itt [ti. az épülő, Ybl Miklós által tervezett Fővámház palotájánál] bennünket, azon renaissance-éi, mely e stylnek barock és rokoko név alatt ismeretes fattyuágaitól teljesen különválva, a görög és római antique-ok tanulmányának alapján, hivatva van, korunkat jellemző épitészeti styllé fejlődni (1871 Vasárnapi Újság C7385, 393).
2. ’olyan leszármazotti sor, amely törvénytelen, házasságon kívül született elődre vezethető vissza’ ❖ [I. János portugál király] törzsöke lett az azután két századon keresztül olly dicsőséggel uralkodott ugy nevezett fattyú-ágnak (1839 Regélő C0463, 269) | Az a hibája, hogy átengedi A legfőbb széket, a fejdelmi trónt, […] születésjogát, Király háza örökölt hirét Egy fattyu-ágnak (1867 Szigligeti Ede ford.–Shakespeare CD11) | [V. Alfonz aragóniai király] jogát Nápolyhoz arra alapitotta, hogy fattyu-ágon a régi normann-dinásztiából származott (1902 Budapesti Hírlap okt. 11. C4690, 2) | fattyúágon bár, de egy sokszoros milliomos nagycsalád tagja (1999 Új Könyvek CD29).
3. (Föld) ’főfolyóból kiágazó, változó medrű és vízhozamú(, időszakos) mellékág, amely egy szakasz után vissza-, es. más folyóba v. vmely állóvízbe torkollik’ ❖ [a Morva torkolatától a Vág torkolatáig a Duna] saját hordalékaival feltöltött terűleten halad el, számos fattyúágra oszolván, többé-kevésbbé benőtt szigeteket és egészen kopasz zátonyokat képez (1885 Hunfalvy János C7589, 60) | [A Duna] egyik nagy fattyúága, az É-i Kis-D., mindjárt Pozsony alatt ágazik ki és Komáromnál tér vissza a főágba (1926 TolnaiÚjLex. C5721, [39]) | A mai Száraz-ér már ennek a nyugatra folyó Marosnak a fattyúága, mint ahogyan ilyen a déli oldalon kiszakadó és ugyancsak a Tiszába folyó Aranka is (1997 Magyarország földje CD05) | a Sebes-Körösnek az a fattyúága, amely Berekböszörménynél szakadt ki a folyóból s a főággal párhuzamosan haladva veszett bele a Sárrétbe, a Csente nevet viseli (2003 e. Kiss Lajos² C7186, 496).
Sz: fattyúági.
Vö. CzF.