fejtámasz fn 4A

’Fejtámla.’

a. ’a fej (alkalmi) alátámasztására haszn. tárgy, ill. kül. ágynak ilyen célt szolgáló tartozéka, része’ ❖ Jó munka a keményfából levő fejtámasz, melyet a középső birodalom óta szintén a halott mellé tettek a sírba (1912 Budapesti Szemle C7687, 288) | [a Kiskun Múzeumban látható] kínpadnak, „kortársaitól” eltérően, külön fejrésze, úgynevezett fejtámasza van (1965 Magyar Nemzet márc. 17. C4802, 4) | [A kórházi ágy] fejtámasza állítható, fej- és lábrésze levehető (1969 Orvosi Hetilap C8215, [1818]) | [ha a refluxos beteg] magasabb fejtámasszal alszik és étkezések közben (főleg lefekvés előtt) antacidot szed, a contact ulcusok [= kontakt fekélyek] és granulomák [= sarjadzásos daganatok] gyógyulnak (1984 Orvosi Hetilap C8230, 2777).

b. ’〈ülőalkalmatosság, ülés részeként:〉 a fej, tarkó megtámasztására szolgáló, rendsz. párnázott(, állítható) támla’ ❖ Vöröses barna bőrrel van bevonva [a karosszék], két oldalt kiálló két fejtámasszal (1894 Kóbor Tamás C2713, 251) | [az autóbuszokon] a szokásos felszerelésekhez tartozik a fejtámasz és az olvasólámpa (1938 Pesti Hírlap márc. 22. C5686, 5) | utoléréses balesetben […] a hátracsapódó felsőtest és fej révén jelentős erők hatnak a háttámlára és a fejtámaszra is (2001 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

fejtámasz főnév 4A
Fejtámla.
a.
a fej (alkalmi) alátámasztására haszn. tárgy, ill. kül. ágynak ilyen célt szolgáló tartozéka, része
Jó munka a keményfából levő fejtámasz, melyet a középső birodalom óta szintén a halott mellé tettek a sírba
(1912 Budapesti Szemle)
[a Kiskun Múzeumban látható] kínpadnak, „kortársaitól” eltérően, külön fejrésze, úgynevezett fejtámasza van
(1965 Magyar Nemzet márc. 17.)
[A kórházi ágy] fejtámasza állítható, fej- és lábrésze levehető
(1969 Orvosi Hetilap)
[ha a refluxos beteg] magasabb fejtámasszal alszik és étkezések közben (főleg lefekvés előtt) antacidot szed, a contact ulcusok [= kontakt fekélyek] és granulomák [= sarjadzásos daganatok] gyógyulnak
(1984 Orvosi Hetilap)
b.
〈ülőalkalmatosság, ülés részeként:〉 a fej, tarkó megtámasztására szolgáló, rendsz. párnázott(, állítható) támla
Vöröses barna bőrrel van bevonva [a karosszék], két oldalt kiálló két fejtámasszal
(1894 Kóbor Tamás)
[az autóbuszokon] a szokásos felszerelésekhez tartozik a fejtámasz és az olvasólámpa
(1938 Pesti Hírlap márc. 22.)
utoléréses balesetben […] a hátracsapódó felsőtest és fej révén jelentős erők hatnak a háttámlára és a fejtámaszra is
(2001 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások